Basedow-kór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Basedow-kór

OMIM275000
MedlinePlus000358
A Wikimédia Commons tartalmaz Basedow-kór témájú médiaállományokat.

A Basedow-kór egy autoimmun betegség, tiroxintúltermeléskor lép fel. A tiroxin a pajzsmirigy egyik hormonja.[1] A tiroxinnak a pajzsmirigy hibás működésekor nő meg az állománya. Ennek az ellentétes betegsége, mikor a beteg tiroxinhiányban szenved, a hipotireózis.

A férfiak 0,5, a nők 3%-ában fordul elő.[1] Bár gyakran 40-60 éves kor közt alakul ki, bármely korban elkezdődhet.[2]

Tünetei[szerkesztés]

Golyva

Fiatalkorban és felnőttkorban is hasonló. Mivel a tiroxin szintje megnő, így a lebontó anyagcsere folyamat is felgyorsul, kétszeres lebontás fogyáshoz vezet. Hasmenés, idegesség, alvászavar, kiduzzadt szem, kapkodó mozgás és élénk gesztusok jellemezhetik a beteget. A szívműködés fokozódik. A nyak mirigyes állománya burjánzani kezd, és egy meleg tapintású strúma alakul ki (golyva).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b (2015. december 1.) „Management of Graves Disease: A Review”. JAMA 314 (23), 2544–54. o. DOI:10.1001/jama.2015.16535. PMID 26670972.  
  2. Diagnostic pathology and molecular genetics of the thyroid, 2nd, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 69. o. (2012. február 9.). ISBN 9781451114553