Basarab-ház
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Basarab-ház | |
Hercegi nemesi ház | |
![]() | |
Ország | Havasalföld |
Alapítva | 1310 |
Alapító | I. Basarab havasalföldi fejedelem |
Utolsó tag | V. Sándor havasalföldi fejedelem (Drăculești-ház, 1623–27) Mózes havasalföldi fejedelem (Dănești-ház, 1529–30) |
Oldalág | Drăculești-ház Dănești-ház |
Rang | Herceg, (Vajda, Hoszpodár) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Basarab-ház témájú médiaállományokat. |
A Basarab-ház (néha Bazarabként írva, románul: Basarab) uralkodócsalád volt, amely megalapította a Havasalföldi Fejedelemséget, és az ország első fejedelmi dinasztiáját adta, amely szoros rokonságban állt a moldvai Mușat-házi uralkodókkal. A dinasztia státuszát problematikussá teszi a hivatalos választási rendszer, amely azt jelentette, hogy ugyanazon család férfi tagjait - beleértve a törvénytelen utódokat is - a bojárok tanácsa választotta meg az uralkodásra (a választást legtöbbször a jelöltek által gyakorolt katonai erő függvényében határozták meg). I. Sándor uralkodása után (amely 1436-ban ért véget), a házat megosztotta a Dănești-ház és a Drăculești-ház közötti konfliktus. Mindkét ház legitimitásra tartott igényt. A Craiovești-ház több kései uralkodója is közvetlen leszármazást vallott a házból annak esetleges megszűnése után, köztük V. Basarab, I. Máté, I. Konstantin, Șerban Cantacuzino és II. Konstantin.
A ház tagjaiként általában a következő uralkodókat említik (az első uralkodásuk időrendi sorrendjében): Idősebb Mircea, II. Dan, II. Sárkány Vlad, III. Karóbahúzó Vlad, IV. Szerzetes Vlad, IV. Radu, és V. Radu.
Név és eredet
[szerkesztés]A dinasztia I. Basarab vajdáról (uralkodott 1320 körül - 1352) kapta a nevét, aki elnyerte Havasalföld függetlenségét a Magyar Királyságtól.
A család eredete erősen vitatott, az elméletek szerint vagy a vlachok, vagy elrománosodott kunok[1] voltak. A tényleges eredetüket illetően azonban nincs tudományos megegyezés. A kun hipotézis nagyrészt Basarab nevének eredetén alapul, de továbbra is bizonyítatlan. Legalább négy 14. századi királyi oklevélben Basarabot "Vlach"-ként említik, és Basarab életében minden bizonnyal a havasalföldi román elit tagjának tekintette volna magát.
A Basarab név kun, besenyő vagy török eredetű, és valószínűleg "hódító vagy uralkodó atyát" jelentett. A Bas az "uralkodni" ige jelen idejű alakja volt, míg a második rész feltehetően az -aba "atya" tiszteletbeli címből származik, amely számos kun névben felismerhető, mint például a Terteroba, Arslanapa és Ursoba. A kunok mellett a név a középkori Havasalföldön és Erdélyben élő románok körében is gyakori volt. Basarab keresztneve valószínűleg "Ioan" vagy "Ivanco" volt, amint azt a Dušan-kódex előszava és más szerb és bolgár dokumentumok is feljegyezték. Basarab "lehetséges" apja, Thocomerius valószínűleg a szláv Tihomir név latin fordítását viselte, amely a középkorban gyakori név volt a vlachok és a délszlávok körében. Alternatív elképzelés, hogy a név Toq-tämir, egy 13. századi kun és tatár név. Egyes történészek a név eredetét gyenge érvnek tartják a dinasztia kumán eredetének alátámasztására, míg nagyobb jelentőségűnek tartják azokat a korabeli dokumentumokat, amelyek Basarabot általánosan "Vlach"-nak tekintik.[2]
Nyomtatott családfa
[szerkesztés][3]

Hagyaték
[szerkesztés]A Basarab név több helységnév eredete, köztük Besszarábia régióé (ma Moldva és Ukrajna része) és néhány városé, mint például a romániai Murfatlar régi neve (Basarabi), a Moldovai Köztársaságban Basarabeasca, Bulgáriában pedig Basarbovo.
II. Erzsébet brit királynő maga is Basarab Stanca hercegnő (1518?–1601) leszármazottja volt, mégpedig nyolcadik generációs leszármazottként Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnőtől, aki a Teck–Cambridge családból származott. Így Erzsébet egyúttal IV. Szerzetes Vlad szépunokahúga is volt.[4][5]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a House of Basarab című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Látsd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vásáry, István. Cumans and Tatars: Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans, 1185–1365, 1st, Cambridge University Press. DOI: 10.1017/CBO9780511496622 (2009). ISBN 978-0521120289 „The Cumans were the co-founders of three successive Bulgarian dynasties (Asenids, Sablon:Langx Terterids and Shishmanids) and the Wallachian dynasty (Basarabids). They also played an active role in Byzantium, Hungary and Serbia, with Cuman immigrants being integrated into each country's elite.”
- ↑ Cazacu, Matei. Ioan Basarab, un domn român la începuturile Țării Românești [Ioan Basarab, a Romanian Prince at the Beginning of Wallachia] (román nyelven). Cartier (2013). ISBN 978-9975-79-807-5
- ↑ Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ↑ Korva Coleman. „Why Prince Charles Has A Stake In Transylvania”, NPR, 2012. november 8. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.) „Prince Charles, the heir to the British throne, dropped this nugget last year on an interviewer: "Transylvania is in my blood. The genealogy shows that I'm descended from Vlad the Impaler, you see. So I do have a bit of a stake in the country."”
- ↑ CBS News. „Vlad the Impaler: How is Prince Charles, Queen Elizabeth related to him?”, CBS, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
Források
[szerkesztés]- Marek: Basarab genealogy. Genealogy.EU
- Marek: Related Muşatins genealogy. Genealogy.EU