Ugrás a tartalomhoz

Basarab-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Basarab-ház
Hercegi nemesi ház
OrszágHavasalföld
Alapítva1310
AlapítóI. Basarab havasalföldi fejedelem
Utolsó tagV. Sándor havasalföldi fejedelem (Drăculești-ház, 1623–27)
Mózes havasalföldi fejedelem (Dănești-ház, 1529–30)
OldalágDrăculești-ház
Dănești-ház
RangHerceg, (Vajda, Hoszpodár)
A Wikimédia Commons tartalmaz Basarab-ház témájú médiaállományokat.

A Basarab-ház (néha Bazarabként írva, románul: Basarab) uralkodócsalád volt, amely megalapította a Havasalföldi Fejedelemséget, és az ország első fejedelmi dinasztiáját adta, amely szoros rokonságban állt a moldvai Mușat-házi uralkodókkal. A dinasztia státuszát problematikussá teszi a hivatalos választási rendszer, amely azt jelentette, hogy ugyanazon család férfi tagjait - beleértve a törvénytelen utódokat is - a bojárok tanácsa választotta meg az uralkodásra (a választást legtöbbször a jelöltek által gyakorolt katonai erő függvényében határozták meg). I. Sándor uralkodása után (amely 1436-ban ért véget), a házat megosztotta a Dănești-ház és a Drăculești-ház közötti konfliktus. Mindkét ház legitimitásra tartott igényt. A Craiovești-ház több kései uralkodója is közvetlen leszármazást vallott a házból annak esetleges megszűnése után, köztük V. Basarab, I. Máté, I. Konstantin, Șerban Cantacuzino és II. Konstantin.

A ház tagjaiként általában a következő uralkodókat említik (az első uralkodásuk időrendi sorrendjében): Idősebb Mircea, II. Dan, II. Sárkány Vlad, III. Karóbahúzó Vlad, IV. Szerzetes Vlad, IV. Radu, és V. Radu.

Név és eredet

[szerkesztés]

A dinasztia I. Basarab vajdáról (uralkodott 1320 körül - 1352) kapta a nevét, aki elnyerte Havasalföld függetlenségét a Magyar Királyságtól.

A család eredete erősen vitatott, az elméletek szerint vagy a vlachok, vagy elrománosodott kunok[1] voltak. A tényleges eredetüket illetően azonban nincs tudományos megegyezés. A kun hipotézis nagyrészt Basarab nevének eredetén alapul, de továbbra is bizonyítatlan. Legalább négy 14. századi királyi oklevélben Basarabot "Vlach"-ként említik, és Basarab életében minden bizonnyal a havasalföldi román elit tagjának tekintette volna magát.

A Basarab név kun, besenyő vagy török eredetű, és valószínűleg "hódító vagy uralkodó atyát" jelentett. A Bas az "uralkodni" ige jelen idejű alakja volt, míg a második rész feltehetően az -aba "atya" tiszteletbeli címből származik, amely számos kun névben felismerhető, mint például a Terteroba, Arslanapa és Ursoba. A kunok mellett a név a középkori Havasalföldön és Erdélyben élő románok körében is gyakori volt. Basarab keresztneve valószínűleg "Ioan" vagy "Ivanco" volt, amint azt a Dušan-kódex előszava és más szerb és bolgár dokumentumok is feljegyezték. Basarab "lehetséges" apja, Thocomerius valószínűleg a szláv Tihomir név latin fordítását viselte, amely a középkorban gyakori név volt a vlachok és a délszlávok körében. Alternatív elképzelés, hogy a név Toq-tämir, egy 13. századi kun és tatár név. Egyes történészek a név eredetét gyenge érvnek tartják a dinasztia kumán eredetének alátámasztására, míg nagyobb jelentőségűnek tartják azokat a korabeli dokumentumokat, amelyek Basarabot általánosan "Vlach"-nak tekintik.[2]

Nyomtatott családfa

[szerkesztés]
[3]

Hagyaték

[szerkesztés]

A Basarab név több helységnév eredete, köztük Besszarábia régióé (ma Moldva és Ukrajna része) és néhány városé, mint például a romániai Murfatlar régi neve (Basarabi), a Moldovai Köztársaságban Basarabeasca, Bulgáriában pedig Basarbovo.

II. Erzsébet brit királynő maga is Basarab Stanca hercegnő (1518?–1601) leszármazottja volt, mégpedig nyolcadik generációs leszármazottként Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnőtől, aki a Teck–Cambridge családból származott. Így Erzsébet egyúttal IV. Szerzetes Vlad szépunokahúga is volt.[4][5]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a House of Basarab című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Látsd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vásáry, István. Cumans and Tatars: Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans, 1185–1365, 1st, Cambridge University Press. DOI: 10.1017/CBO9780511496622 (2009). ISBN 978-0521120289 „The Cumans were the co-founders of three successive Bulgarian dynasties (Asenids, Sablon:Langx Terterids and Shishmanids) and the Wallachian dynasty (Basarabids). They also played an active role in Byzantium, Hungary and Serbia, with Cuman immigrants being integrated into each country's elite.” 
  2. Cazacu, Matei. Ioan Basarab, un domn român la începuturile Țării Românești [Ioan Basarab, a Romanian Prince at the Beginning of Wallachia] (román nyelven). Cartier (2013). ISBN 978-9975-79-807-5 
  3. Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
  4. Korva Coleman. „Why Prince Charles Has A Stake In Transylvania”, NPR, 2012. november 8. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.) „Prince Charles, the heir to the British throne, dropped this nugget last year on an interviewer: "Transylvania is in my blood. The genealogy shows that I'm descended from Vlad the Impaler, you see. So I do have a bit of a stake in the country."” 
  5. CBS News. „Vlad the Impaler: How is Prince Charles, Queen Elizabeth related to him?”, CBS, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.) 

Források

[szerkesztés]