Bartos Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartos Tibor
Született 1933. augusztus 1.
Újpest
Elhunyt 2010. március 26. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műfordító,
irodalomtörténész,
szótárszerkesztő
Díjak Wessely László-díj,
Déry Tibor-díj
Bartos Tibor
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Bartos Tibor 2008-ban
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Bartos Tibor

Bartos Tibor (Újpest, 1933. augusztus 1.Budapest, 2010. március 26.) magyar műfordító, irodalomtörténész és szótárszerkesztő.

Életrajza[szerkesztés]

Bartos Tibor Újpesten született 1933. augusztus 1-jén. Édesapja osztrák, édesanyja magyar nemzetiségű volt. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján végzett. Az 1950-es években az újpesti cigányság nyelvének tanulmányozásával foglalkozott, majd 1954 és 1965 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt.[1] Működése során számos művet fordított le angolról magyarra. Lírai és prózai műveket átültetésével egyaránt foglalkozott. Munkája nyomán olyan szerzők műveit ismerhette meg a magyarul beszélő publikum, mint William Makepeace Thackeray, Samuel Beckett, Jack London, John Dos Passos, Henry Miller, William Styron, Ralph Ellison, Tom Wolfe, Edgar Allan Poe, Stephen King és John Updike. Újrafordította Mark Twain Huckleberry Finn és Jack Kerouac Úton című regényét. Az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként könyv Kingsley Amis James Joyce fordítását nem csak ellenőrizte, hanem gyakorlatilag az egész fordítást - az akkori tartózkodó megjelöléssel - „a fordítást az eredetivel egybevetette és szerkesztette”.[2] Bartos a hosszú évek alatt szisztematikusan gyűjtötte a szinonimákat, amelyeket csoportosított és láncokba rendezett. Munkája eredményeként 2002-ben jelent meg a Magyar szótár. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára I–II. című szinonimagyűjtemény, amely 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett szavak és fordulatok óriási tára.[3] Több évtizedes munkásságáért 2002-ben Déry Tibor-díjat kapott.

Bartos Tibor tősgyökeres újpesti volt. 2010. március 26-án újpesti otthonában hunyt el.[4]

Értékelése Magyarországon[szerkesztés]

Bartost Magyarországon a legtermékenyebb műfordítók egyikeként tartják számon. A cigányság körében végzett kutatásaiért, illetve fordításaiért számtalan díjat kapott.

Díjai[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Sosemvolt Cigányország. Szegkovács cigány történetek; gyűjtötte és írta Bartos Tibor, utószó M. Ladvenicza Ilona; Európa, Bp., 1958 (bolgár, német, orosz nyelven is)
  • László; összeáll. Bartos Tibor; Helikon, Bp., 1988
  • Anettka érkezik; ADM, Bp., 2001
  • Magyar szótár. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 1-2.; Corvina, Bp., 2002

Források[szerkesztés]

  1. Pettkó András: Bartos Tibor díjazása (magyar nyelven). www.pettkoandras.hu, 2008. szeptember 9. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  2. Kingsley Amis: Szerencsés Flótás Európa Könyvkiadó 1958.Kolofon. valamint James Joyce Ulysses. Európa Könyvkiadó, belső borító.
  3. Magyar szótár I–II., Magyar Menedék Könyvesház (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  4. Elhunyt Bartos Tibor, Népszabadság Online, 2010. március 27. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  5. Sárközi Lóránt: Hamvai Kornél és Bartos Tibor kapta az elismerést (magyar nyelven). www.papirusz.hu, 2002. október 16. (Hozzáférés: 2008. október 31.)

További információk[szerkesztés]