Bartalos Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartalos Lajos
Született1908. szeptember 24.[1]
Jóka[1]
Elhunyt1979. november 19. (71 évesen)[1]
Pannonhalma[1]
SírhelyeTatárszentgyörgy[1]
SablonWikidataSegítség

Bartalos Lajos (Páter Engelbert; Jóka, 1904. szeptember 24. - Pannonhalma, 1979. november 19.[2]) szónok, az érsekújvári cserkészek lelki vezetője, költő.

Élete[szerkesztés]

1922-től Malackán tanult filozófiát. 1923-ban lépett a ferences rendbe. 1926-tól Zsolnán tanult teológiát. 1929-ben szentelték pappá, ekkor került Érsekújvárba a ferencesekhez. 5 évet szolgált ott.

Számos ifjúsági szervezet tagja volt (például a Széchenyi István iparos és gazdacserkészek egyesületének), az ifjúság nevelésében szerzett érdemeket. Nevéhez fűződik Az érsekújvári cserkészet megszervezése. 1933-tól Füleken szolgált, s az ottani kolostor elöljárója lett. 1935-tól ismét Érsekújvárban szolgált, a második világháború alatt a csonka Magyarországon maradt, mint esperes-plébános. 1970-1975 között Tatárszentgyörgyön szolgált. 1975-ben a Pannonhalmi Papi Szeretet Otthonba került.Tatárszentgyörgyön nyugszik.

Elismerései és emlékezete[szerkesztés]

  • 1934-ben faragott székett kapott ajándékba a Katolikus Iparos Cserkészegylettől.
  • 2004 Érsekújvár ferences kolostor, emléktábla

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]