Bardaci
| Bardaci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 299 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 106,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,81 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 09″, k. h. 17° 51′ 52″44.585800°N 17.864400°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 09″, k. h. 17° 51′ 52″44.585800°N 17.864400°E | |
 | |
Bardaci (szerbül: Бардаци), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 23, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délre, a Borja-hegység északi lejtői alatti medencében, a Velika Usora bal partján, 220-250 méteres magasságban található..
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 4 | 109 |
| Bosnyák | 176 | 86 |
| Horvát | 393 | 93 |
| Jugoszláv | 61 | 1 |
| Egyéb | 19 | 10 |
| Összesen | 653 | 299 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A horvátok és muszlimok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992 és 1995 között a nem szerb lakosságot kiüldözték Bardaciból. Sok bardaci lakos találta meg új otthonát néhány európai országban, valamint a tengerentúli országokban, távol szülőhelyétől. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A bardaci muszlimok és horvátok számüzetése egészen 2000-ig tartott, amikor megkezdődött tömeges hazatérésük,[4] de a muszlimoknak csak a fele, a horvátoknak pedig csak alig a harmada tért vissza szülőhelyére.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temetőkápolnája 1982-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20575".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Teslić" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. május 23.
- ↑ "Džemat Barići". miz-teslic.ba. Hozzáférés: 2025. május 30.
