Barbakán (Varsó)
|
Az épület a Varsó történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Barbakán | |
 | |
| Település | Varsó |
| Cím | Nowomiejska Street |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1548 |
| Rekonstrukciók évei | 1952–1954 |
| Lebontás éve | 18. század |
| Lebontás oka | katonai védműként elavult |
| Építési stílus | Reneszánsz |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Építész(ek) | Jan Baptysta Wenecjanin |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 30bis |
| Típus | [[:Kategória:kulturális|]] |
| Kritériumok | II, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Barbakán
Pozíció Varsó térképén
| |
 é. sz. 52° 15′ 02″, k. h. 21° 00′ 36″52.250600°N 21.010000°EKoordináták: é. sz. 52° 15′ 02″, k. h. 21° 00′ 36″52.250600°N 21.010000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barbakán témájú médiaállományokat. | |
A varsói barbakán (lengyelül: barbakan warszawski) egy barbakán (félköríves erődítmény) Varsóban, Lengyelország fővárosában, és egyike a Varsót egykor körülvevő történelmi erődítményrendszer kevés fennmaradt emlékének. Az Óváros és az Újváros között található, és jelentős turisztikai látványosság. Varsó történelmi központjának részeként az UNESCO világörökség része.[1]
Története
[szerkesztés]Varsó korábbi erődítései
[szerkesztés]A kora középkori Varsót az különböztette meg Mazóvia más városaitól, hogy erődítésekkel rendelkezett. Megépítésük magas költségekkel járt, amelyek meghaladták egy fiatal, fejlődő város költségvetését. Ezért a beruházást szakaszosan hajtották végre.
Már a 14. század elején, nem sokkal a város alapítása után, Varsó területét fa- és földsáncokkal vették körül. Hamarosan azonban úgy döntöttek, hogy a várost kőből és téglából épített védőfallal kell körbevenni. Az első szakaszban városkapukat emeltek a város északi oldalán (Nowomiejska kapu) és a déli oldalon (Krakowska kapu). Ezután a fal északnyugati szakaszát építették meg, majd a Nowomiejska kapu két oldalán lévő szakaszt egészen a Visztula-partig.
A védelem megerősítése érdekében a varsóiak úgy döntöttek, hogy egy további második védelmi falvonalat is építenek, amely szintén több szakaszban valósult meg a 15. század közepétől a 16. század elejéig. A belső és a külső erődítmény között egy zwingert hoztak létre, amely különböző pontokon 9 és 14 méter közötti szélességű volt. A falakat egy vízzel feltöltött vizesárok is védte. A fal kerülete 1200 méter hosszú volt, és 8,5 hektárnyi területet foglalt el.[2]
A barbakán építése
[szerkesztés]A 16. század közepén a polgárok úgy döntöttek, hogy a város északi kapuját egy hosszúkás bástyává (barbakánná) bővítették, amely túlnyúlt a fal vonalán. Ez lehetővé tette, hogy a várost ostromlókat oldalról, a fal vonalán túlról is lehessen lőni.
A barbakánt 1548-ban emelték a Nowomiejska utca védelmére egy régebbi kapu helyén. Tervezője a velencei Jan Baptysta Wenecjanin, egy olasz születésű reneszánsz építész volt, aki a 16. századi Lengyelország Mazóvia régiójában élt és dolgozott, és aki nagy szerepet játszott a 14. századi városfalak újratervezésében, amelyek addigra már leromlottak.[3] A barbakán egy háromszintes, félköríves bástya formáját öltötte magára, amelyet fegyvernemek vettek igénybe. A városfalakat körülvevő vizesárok aljától számítva 14 méter széles és 15 méter magas volt, és 30 méterre nyúlt ki a külső falakból.[4][5]
A négy lekerekített toronnyal kiegészített barbakán szinte azonnal elkészülte után anakronisztikussá vált, mivel már akkor elavultnak számított, és gyakorlatilag semmilyen gyakorlati célt nem szolgált.[6] Ez nagyrészt a tüzérség gyors fejlődésének volt köszönhető. A város védelmében csak egyszer használták, a svédek lengyelországi inváziója idején, amikor is a várost 1655. szeptember 8-án ostrom nélkül elfoglalták a svéd capatok.[7] A következő évben a lengyel-litván hadak áprilisban sikerrel ostromolták meg és foglalták vissza Varsót. Ennek ellenére a fővárost ismét fel kellett adniuk, mivel 1656. június 30-án II. János Kázmér lengyel király seregének az elveszített háromnapos varsói csata után vissza kellett vonulnia.[8]
Lebontása és újjáépítése
[szerkesztés]A 18. században a barbakánt részben lebontották, mivel védelmi értéke elhanyagolható volt, és a városnak nagyobb hasznára vált egy nagyobb kapu, amely megkönnyítette az emberek és áruk be- és kijutását a városból. A 18. században a barbakánt részben lebontották, a 19. században pedig a maradványait beépítették a helyére épített új bérházakba (kamienica). A kapukomplexum alsó részei, valamint a barbakán teljes magasságú fala, amelyet a Nowomiejska utca 24. szám alatti bérház falaként használtak, eredeti állapotukban megmaradtak.[9] A két világháború közötti időszakban, 1937-1938-ban Jan Zachwatowicz újjáépítette a falak egy részét és a híd nyugati részét, az újjáépítés során az egyik újabb épületet lebontva. A pénzhiány azonban késleltette a barbakán tervezett teljes rekonstrukcióját, és Lengyelország 1939-es náci német megszállása miatt a tervek felfüggesztésre kerültek.
A második világháború, különösen Varsó ostroma (1939) és az 1944-es varsói felkelés során a barbakán nagyrészt elpusztult, akárcsak az Óváros legtöbb épülete. A háború után, 1952-1954 között a 17. századi metszetek alapján újjáépítették, mivel az új kormány úgy döntött, hogy olcsóbb lenne a barbakánt és a közeli városfalakat turisztikai látványosságként újjáépíteni, mint a bérházakat újjáépíteni.[10] Az újjáépítéshez Nysa és Wrocław városaiban lebontott történelmi épületek korabeli tégláit használták fel; a barbakán nagy részét újjáépítették, kivéve két külső kaput és a legrégebbi tornyot az Óváros felőli oldalon. A város felszabadulásának 300. évfordulóján (1956) homokkő emléktáblát avattak az épület belső falán, amely a svéd özönvíz idején harcoló katonáknak és lakosoknak állít emléket.[11] Jelenleg az épületben múzeum működik, és népszerű turisztikai látványosság.[12]
Galéria
[szerkesztés]-
A város erődítményeinek térképe az 1656-os svéd ostrom során (Erik Dahlbergh metszete) -
A barbakán Zygmunt Vogel 1800 körüli akvarelljén -
Gdanski Piwnica bérháza (balra) 1944-ig a Barbakán helyén, jobbra az 1930-as évek végén feltárt védőfalak. -
Az Óváros romjai a barbakán alsó részével 1945 körül. -
Az újjáépülő Óváros és védművek az 1960-as években -
A városfal felőli oldal -
Az épület tornyai -
A belső zwinger -
A belső gyilokfolyosó -
Kiállítás az épület belsejében
Hasonló épületek
[szerkesztés]- Krakkói barbakán, Lengyelország legnagyobb ilyen típusú építménye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Historic Centre of Warsaw. whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ Warsaw Barbican (angol nyelven). Barbakan. (Hozzáférés: 2025. április 7.)
- ↑ mwadmin: The Secrets of the Barbican and the City Walls (angol nyelven). Muzeum Warszawy, 2023. június 20. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ Encyklopedia Warszawy. 1994. 45. o. ISBN 978-83-01-08836-1 Hozzáférés: 2025. április 2.
- ↑ Mancebo, Ivanka Garcia. „Warsaw Barbican - Location & history of Warsaw city walls”. [2024. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. április 7.) (angol nyelvű)
- ↑ Warsaw Barbican (brit angol nyelven). Warsaw Visit. (Hozzáférés: 2025. április 7.)
- ↑ Tucker, Spencer C: A global chronology of conflict: from the ancient world to the modern Middle East. 2010. 629. o. ISBN 978-1-85109-672-5 Hozzáférés: 2025. április 7.
- ↑ Battle of Warsaw (1656) | Significance & Description | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. április 7.)
- ↑ Część I – Stare Miasto. In Jerzy Zygmunt Łoziński – Andrzej Rottermund: Katalog zabytków sztuki: Miasto Warszawa. (lengyelül) Instytut sztuki Polskiej akademii nauk. Varsó: Wydawnictwa Artystyczna i Filmowe. 1993. 122. o. ISBN 978-83-221-0628-0 Hozzáférés: 2025. április 3.
- ↑ Architektoniczne perły Warszawy. www.renowacjeizabytki.pl. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ Wpisane w kamień i spiż: inskrypcje pamiątkowe w Warszawie XVII-XX w. 2004. 198–199. o. ISBN 978-83-912463-4-4 Hozzáférés: 2025. április 2.
- ↑ Barbican Museum (amerikai angol nyelven). Walking Warsaw. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
Irodalom
[szerkesztés]- Jerzy S. Majewski: Warszawa na starych pocztówkach. Warszawa: Agora, 2013, 19. oldal ISBN 978-83-268-1238-5
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Warsaw Barbican című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Barbakan w Warszawie című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
