Barabás György (tanító, 1848–1924)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barabás György
igazgató
igazgató
Született1848. augusztus 30.
Fertőszéplak
Elhunyt1924. január 14. (75 évesen)
Sárvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barabás György (Fertőszéplak, 1848. augusztus 30.Sárvár, 1924. január 14.) tanító, szakíró.

Életútja[szerkesztés]

1858-ban Sopronban kezdte tanulmányait, és 1866-ban magyar és német tannyelvre képesítő népiskolai tanítói oklevelet nyert. Szünidejét Sopronban Paur Iván akadémikus mellett töltötte segédként. 1868-ban a Sopron vármegyében (ma Vas megyében) lévő Bőbe, onnan fél év múlva Ivánba került segédtanítónak. 1869-ben Sárváron osztálytanítóvá, 1872. április 6-án főtanítóvá választották meg.

1884-ben az alsó fokú ipariskolához igazgató-tanítónak nevezték ki. Ezt a pozíciót 1910-ig töltötte be.

1889 októberében nyitották meg Sárváron az V. Ferenc modenai herceg által alapított s annak főörököse, Ferenc Ferdinánd főherceg által 60 000 forintnyi költséggel épített és berendezett római katolikus fiúiskolát, melynek igazgatójává Barabás Györgyöt nevezték ki. 1884. szeptember 3-án a Szombathely Egyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyesület elnöke lett. Évtizedekig részt vett a sárvári képviselő-testület munkájában.

Munkássága[szerkesztés]

Írói működését 1868-ban a Néptanítók Lapjában kezdte iskolaügyi cikkeivel és egyéb értekezéseivel. Munkatársa volt álnéven a Sopron című hetilapnak Ballagi Károly szerkesztése alatt.

1870-től rendes munkatársa volt a Vasmegyei Lapoknak, amelybe Újszigethy álnév alatt is több cikket írt. Publikált még a Népnevelők Lapjában, a Zalai Közlönyben, a pécsi Néptanodában, a szatmári Népiskolai Lapokban, a Népiskolában, a Népiskolai Tanügyben, a Magyar Néptanítóban (ez 1873-tól Tanügyi krónika cím alatt állandó rovatban hozta közleményeit), a Független Polgárban, a győri Tanítóbarátban és a Tanítók Naptárában.

Szerkesztette és kiadta 1880-ban Szombathelyen a Tanügyi Közlönyt, amely egy év múlva megszűnt. 1883-tól 1886-ig szerkesztette a Vasvármegyei Tanügyi Értesítőt, valamint a sárvári alsó fokú ipariskola és a fiú- és leány-népiskola értesítőit.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Földrajz a didactica elvei szerint magyar népiskolák számára (Budapest, 1872.; 2–6. kiadás: Szombathely, 1873–1882; 7. javított kiadás: Sárvár, 1885.)
  • Vas vármegye földrajza. (Budapest, 1883; 2. kiadás: 1884; 3. kiadás: 1886; 4. kiadás: 1889; 5. kiadás: 1890)
  • Magyar vecsernyék (Budapest, 1883; 2. kiadás: 1887)

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét 1998 óta műszaki szakközép- és szakiskola viseli Sárváron.

Források[szerkesztés]