Banki meló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Banki meló
(The Bank Job)
2008-as brit film

Banki meló.jpg
Rendező Roger Donaldson
Producer Steve Chasman
Charles Roven
Műfaj
  • heistfilm
  • thrillerfilm
Forgatókönyvíró Dick Clement
Ian Lafrenais
Főszerepben Jason Statham
Zene J. Peter Robinson
Operatőr Michael Coulter
Vágó John Gilbert
Díszlettervező Gavin Bocquet
Gyártás
Gyártó Mosaic Media Group
Relativity Media
Ország Egyesült Királyság
Nyelv angol
Játékidő 107 perc
Költségvetés 20 millió dollár[1]
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó UK Lionsgate Films
USA Lionsgate Films
magyar Fórum Hungary
Bemutató UK 2008. február 28.
USA 2008. március 7.
magyar 2008. július 10.
Korhatár USA R
magyar 16
Bevétel UK $8 068 923[2]
USA $30 060 660[3]
Világ $63 754 550[3]
További információk

A Banki meló (The Bank Job) 2008-as brit bűnügyi film Roger Donaldson rendezésében és Jason Statham főszereplésével. A történet alapjául egy 1971-ben véghezvitt, valós bankrablás esete szolgált, amit követően a brit kormány hírzárlatot rendelt el, állítólag a brit királyi család védelmében.[4][5] Az események körülményeire a producerek elmondása szerint első ízben derül fény a film révén,[6] noha a cselekmény jelentős mennyiségű fiktív elemet is tartalmaz.

Történet[szerkesztés]

A kisstílű bűnözőből jó útra tért londoni autókereskedő, Terry Leathers gyenge forgalmú garázsát adósságbehajtók fenyegetik, ám hamarosan nagy lehetőség kínálkozik fel a férfi és társai előtt: egy régi ismerős, Martine Love biztos tippet tud a Baker Street-i bank kirablására, ahol a számos fiók temérdek készpénzt rejt. Terry felkeresi az akcióhoz elengedhetetlen ismerőseit, és megkezdik az ásást a föld alatt, két épületre a banktól. Erőfeszítéseiket siker koronázza, a zsákmány hatalmas, azonban fogalmuk sincs arról, milyen körök nyugalmát zavarták fel a széfek feltörésével. Mikor a yard mellett a londoni alvilág és az MI5 – vagy 6 – is a nyomukba ered, Terry igyekszik a kezében lévő adukat a legkedvezőbben kijátszani egy olyan ügyben, ahol a bankrablók a legártatlanabbak.

Szereplők[szerkesztés]

Autókereskedést vezető londoni családapa, akinek adósságai miatt kapóra jön egy régi ismerőse nem mindennapi haszonnal kecsegtető ajánlata.
Terry egykori, vonzó barátnője, aki kapcsolatai révén egy bankrablás ötletével áll elő, amibe maga is betársul. Azonban részéről a háttérben több áll, mint puszta vagyonszerzési vágy.
Pornófilm-király és klubtulajdonos, akit rendkívül kellemetlenül érint a Baker Street-i bank széffiókjainak kifosztása, akárcsak hatósági körökből való üzlettársait.

Valóság a színfalak mögött[szerkesztés]

A film részben történelmi tényeken alapszik. 1971. szeptember 11-ének éjjelén néhány ember alagutat fúrt a londoni Baker Street és a Marylebone Road sarkán álló Lloyds Bankba, és kifosztották a széffiókokat. Az elkövetők kibérelték a két ajtóval arrébb álló épületet, a bőráruval kereskedő Le Sac boltot, és 12 méteres lyukat ástak, elhaladva a Chicken Inn gyorsétterem alatt is.[5] Robert Rowlands amatőr rádiós meghallotta a bankrablók és az őrszemük között zajló rádióbeszélgetéseket, és értesítette a rendőrséget. A Rowlands által rögzített felvételeket később nyilvánosságra hozták. A filmben elhangzanak sorok ebből a szövegből, így például az őrt álló férfi szavai: „Money may be your god, but it's not mine, and I'm fucking off.” (kb. „A te istened lehet, hogy a pénz, de az enyém nem, és kurvára vége.”)[7] Négy napos médiafelhajtást követően a brit hatóságok D-Notice-t eszközöltek, vagyis nemzetbiztonsági okokból hírzárlatot rendeltek el, így a sztori eltűnt a sajtóból. A D-Notice okát sosem tették közzé, s létezését is csak nem sokkal a film bemutatója előtt erősítették meg.[5]

A film producerei belső forrásra hivatkoztak, aki a sajtójelentésekben George McIndoe néven szerepel.[8] Az ő információit használta a film, mikor a D-Notice kibocsátásának indokaként egy olyan széffiókot jelölt meg, melyben Margit hercegnőt ábrázoló szexképeket őriztek, amik egyben lehetséges kapcsot jelentettek Michael X fekete, gyilkosságért halálra ítélt, majd hazájában, Trinidad és Tobagóban kivégzett polgárjogi aktivistához, akinek kormányzati aktáit 2054-ig titkosították. A film executive producereként is közreműködő McIndoe információinak alapjait azonban, s hogy ezen információk mennyire pontosak, bizonytalanság övezi. Az alkotók elismerték, hogy Martine Love karakterét ők találták ki, s a The New Yorker konklúziója, miszerint „lehetetlen megmondani, hogy a film történetéből mennyi igaz”, helytállónak látszik.[9]

Fogadtatás[szerkesztés]

Kritikai visszhang[szerkesztés]

A film pozitív visszajelzéseket kapott a kritikusoktól. A Rotten Tomatoes weboldalán listázott több mint 130 vélemény 78%-a számol be elismerően a produkcióról. A konszenzus szerint „Remek szereposztásával és határozott rendezésével a Banki meló végig szórakoztató brit bankrablós film.”[10]

Box office[szerkesztés]

A film hazájában, Nagy Britanniában 8 millió dollárnak megfelelő angol fontot gyűjtött.[2] Észak-Amerikában 5,9 millió dollárral negyedik helyen nyitott a nézettségi listán, majd köszönhetően a lassan csökkenő érdeklődésnek, ezt végül megötszörözte, vagyis 30,1 millióval zárt.[11] A Banki meló világszerte összesen 63,8 millió dollárnak megfelelő összeget keresett.[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]