Banićevac (Csernek)
| Banićevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Csernek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35404 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 303 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′, k. h. 17° 28′Koordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 17° 28′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Banićevac (1991-ig Baničevac) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Csernekhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 47, közúton 65 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re nyugatra, községközpontjától 8 km-re északkeletre, a Pozsegai-medence bejáratát képező Bijeli brijeg-hágónál, a Pozsegai-hegység lejtőin, a Botnjače-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A település már a középkorban is létezett. 1281-ben „terra Banichev” néven még birtokként említik először Podversa szomszédságában.[2] Egy 1403-ból származó, nemesi címerrel díszített latin nyelvű sírkőlapot is találtak itt. 1446-ban „Poss. Benekonaz” néven már Podversia várának tartozékai között említik. A középkorban Dezsőfi család birtoka volt. 1500-ban „Banychewo” néven ugyancsak Podversia uradalmának részeként szerepel.[3] A török a várral egy időben 1536-ban foglalta el. Még a török uralom idején 1660-ban járt itt Nikolić atya egyházi vizitátor, aki még látta a Pozsegára vezető út jobb oldalán fekvő temetőben a középkori Szent Márton templom romjait.
A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Az 1730-as vizitáció egy fából épített Szent Márton templomot említ itt a régi templom romjai mellett. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Banicsevacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Banichevacz” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Banichevacz” néven 41 házzal, 235 katolikus vallású lakossal találjuk. [5]
1857-ben 242, 1910-ben 433 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát, 6%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 223 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoznak. A kiemelt állami támogatást élvező falunak vegyesboltja és újonnan épített közösségi háza van. A falu búcsúünnepe augusztus 29. Keresztelő Szent János ünnepét követő vasárnap.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 242 | 284 | 272 | 326 | 350 | 433 | 365 | 412 | 452 | 447 | 409 | 354 | 308 | 281 | 248 | 223 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu régi, 1913-ban épített kápolnáját 1934-ben lebontották és anyagát az új Szent János kápolna építéséhez használták fel. A kápolna a falu közepén áll, 1996-ban teljesen megújították.
A környék a kirándulók és hegyi túrázók kedvelt terepe. A helybeliek büszkén árulják házi szlavón kolbászukat a kulent és a házi szilvapálinkát.
Oktatás[szerkesztés]
Iskola 1954-től működik a településen, az épületet 2004-ben felújították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.</
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 32. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 23. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
