Balti–Fehér-tenger-csatorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balti–Fehér-tenger-csatorna
Map of the White Sea-Baltic Canal.png
Település Karélia
Típus csatorna
Elhelyezkedése
Balti–Fehér-tenger-csatorna (Oroszország)
Balti–Fehér-tenger-csatorna
Balti–Fehér-tenger-csatorna
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′Koordináták: é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′
A Wikimédia Commons tartalmaz Balti–Fehér-tenger-csatorna témájú médiaállományokat.

A Balti–Fehér-tenger-csatorna, vagy Fehér-tengeri csatorna, rövidítve BBK (oroszul: ББК – Беломорско-Балтийский канал) mesterséges viziút, hajózási csatorna Oroszország északnyugati részén. 1961-ig Sztálin nevét viselte. 1931–1933 között építették. 1932. augusztus 2-án nyitották meg. A Fehér-tengert köti össze az Onyega-tóval. Az Onyega-tóról elérhető a Balti–Volgai víziút, valamint a Szvir folyón, a Ladoga-tavon és és a Néván keresztül a Balti-tenger. A csatornát kényszermunkatáborokban fogvatartott rabok építették. Alsó becslések szerint is több mint százezer fogoly dolgozott az építkezésen, akik közül 12–25 ezer fő halt meg. Ez volt az első ötéves terv nagy építkezéseinek egyike a Szovjetunióban.

A hajózási csatorna teljes hossza 227 km. Ebből 48 km a mesterségesen kialakított meder, a többi csatornává alakított természetes víz. A magasságkülönbségek miatt a csatornán 19 hajózsilip található. Eredetileg 4,5 m-es vízmélységgel tervezték, a valóságban azonban csak 3,5 m mély. Emiatt csak kis merülésű és kis kapacitású hajókkal hajózható, így gazdasági jelentősége csekély. Naponta átlagosan kb. 10 hajó közlekedik rajta.