Balogh János (zenész, 1802–1876)

Sági Balogh János
Sági Balogh Jancsi honvédkarmester
Életrajzi adatok
Született	1802. Ipolyság
Elhunyt	1876. Selmecbánya
Pályafutás
Műfajok	magyar nóta
Hangszer	hegedű
Tevékenység	karmester ,zenekarvezető

Balogh János, Sági Balogh János; Ipolysági Balog Jancsi (Ipolyság, 1802 – Selmecbánya, 1876.) cigányzenész, zenekarigazgató, szótáríró.

Életpályája

Három gimnáziumi osztály elvégzése után 1820-ban Csicsó zenekarába állott. 1830. február 28-án a pozsonyi országgyűlés megnyitási ünnepélyén játszott zenekarával és Bécsbe is meghívták.

Sági Balogh Jancsi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédkarmestere volt , fiatalon Bihari János zenekarába került hol 6 éven keresztül működött mint prímhegedűs, itt sajátította el a híres Kuruc nótákat.

Bihari halála után bandát alakított Ipolyságon ahol olyan hírnévre tett szert hogy nem egyszer az öreg Koburg Ágost herceg szent-antali birtokára vitte és hetekig ott tartotta, később az öreg Koburg herceg rávette a Balogh Jancsit hogy költözzön Selmecbányára de nyáron mindig Szentantalon tartózkodott és itt ismerte meg Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceget ki még akkor gyermek volt.

Közbejött azonban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Balogh Jancsi sok hányattatás után 1849. augusztus 9-én szerencsétlen Temesvári csataban is részt vett,és miután Guyon Richárd tábornokot elhagyni nem akarta együtt emigráltak Törökországba.

1858-ban az akkor még fiatal Thaly Kálmánnal a Rákóczi-kuruc emlékek jeles történésze,Mednyánszky báróval együtt felhozatta Balogh Jancsit Pestre, hetekig gyönyörködtek az eredeti Rákóczi-kesergőkön,melyet egyedül ő játszott az egész országban.

Balogh Jancsit nagyra becsülte Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg ki a cigány nyelv tanulmányozásával is foglalkozott , ennek az összeállításánál Balogh Jancsinak nagy szerepe volt Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceggel együtt csinálták a cigány imádságot is .

Balogh Jancsi Selmecbányán halt meg temetése költségét Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg viselte egy díszes koszorút is küldött koporsójára , Gyermekei nem kevesebben mint 17-en voltak mind jeles muzsikusok köztük Rácz Rudiné második Czinka Panna és Balogh Laci selmecbányai zenekarvezető.

Irodalmi munkássága

Az első magyar cigány volt, aki cigány nyelvű nyomtatványt bocsátott közre, ilyen címmel:

• Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára. Esztergom, 1850.

Kéziratos műve:

• Magyar-cigány szótár, az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van, a szerző arcképével.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon. Piliscsaba, Konsept-H Kiadó, 2001.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Bp., Szerző, 1896.
• Cigányzenészek albuma. 80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi primás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével. Szerk. és kiadja Markó Miklós. [2. kiad.] Bp., Szerző, [1927].

Hang és kép

• A 19-20. Század híres Cigányzenészei /Sági Balogh Jancsi