Balogh Elemér (filozófus)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogh Elemér
Született1917. július 11.
Záhony
Elhunyt1965. április 6. (47 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKutrucz Gizella
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásafilozófus, egyetemi tanár
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (39-3-31)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Balogh Elemér (Záhony, 1917. július 11.[3] – Budapest, 1965. április 6.) filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészettudományok kandidátusa.

Mint marxista filozófus, ideológus elsősorban az ateista filozófiával, a vallás kritikájával valamint az antiszemitizmus és a cionizmus bírálatával foglalkozott.

Élete[szerkesztés]

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanár szakon folytatta tanulmányait. Ennek során került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, Zöld Sándorral és körével: Újhelyi Szilárddal, Losonczy Gézával, Tariska Istvánnal és másokkal, és kapcsolódott be 1938 elején a Márciusi Front munkájába. A mozgalomban ismerkedett meg feleségével, Kutrucz Gizellával is. Egy lányuk és egy fiuk[4] született. 1942-ben[5]szerezte meg középiskolai tanári oklevelét. A debreceni Györffy István Kollégium támogatója, majd 1946-tól a Debrecenben alakuló népi kollégiumok pártfogója volt.

1945-ben a Magyar Kommunista Párt debreceni városi bizottságának első titkára, 1945–1946 között a Szabolcs megyei földosztó bizottságok kormánybiztosa volt.

1948-tól 1950-ig az első pártiskolákon tanított. 1949-ben a Debreceni Tudományegyetemen szerezte meg doktori oklevelét szociológiából A magyar antiszemitizmus bírálata című értekezésével.

1948-tól 1950-ig a Pártfőiskola filozófia tanára volt, majd 1950-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem Filozófiai Tanszékének tanszékvezetője tanárként, majd 1952-től egyetemi tanárként. Közben éveken keresztül szerkesztette a Természet és Társadalom[6] valamint a Pedagógiai Szemle[7] című újságokat.

A Magyar Tudományos Akadémián Mátrai László és Fogarasi Béla aspiránsa (1952–1954), majd az MSZMP és a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) ún. pártaspiránsa (1957–1959). A filozófiai tudományok kandidátusa fokozatot Berlinben, 1959-ben szerezte meg Georg Lukács und die ungarische Konterrevolution (~Lukács György és a magyar ellenforradalom) című értekezésével (honosítva: Budapest, 1965).[8]

Súlyos betegsége következtében vonult nyugállományba majd öngyilkos lett.

Könyvei[szerkesztés]

  • A kereszténység eredete, Budapest, 1951
  • A marxi filozófiai materializmus – A világ anyagisága – Az MDP Pártfőiskoláján tartott előadás, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1954
  • Balogh Elemér–Katona Péter: Anyag és tudat, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955
  • Az antiszemitizmus és a cionizmus igazi arca, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955
  • Balogh Elemér–Lajtha Kálmán: Materialista és antiklerikális hagyományainkról, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955

Rövidebb írásaiból[szerkesztés]

  • Falurajzok 1935, MTA Szociológiai Kutató Intézete, Budapest, 1990 benne Balogh Elemér: Sárhida község szociográfiája
  • Táj- és népkutatás a középiskolában, Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya, Budapest, 1942, A magyar táj- és népismeret könyvtára 6. benne Balogh Elemér: Megfigyelések a hortobágyi csikós és ménes pusztai életéből
  • A vallás a Párt és az állam szempontjából, Társadalmi Szemle 1950. július-augusztus, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1950
  • A vallás keletkezése, Budapest, 1950
  • A „véletlen” szerepe az egyházi reakció propagandájában, Természet és Technika, 1952. 8. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952
  • Miért jelent a dialektikus materializmus forradalmi változást a filozófiában?, Prop., 1952. 2. szám
  • A csodákról, Természet és Technika, 1952. 12. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952
  • Az „isteni célszerűségről”, Természet és Technika, 1952. 9. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952
  • A kereszténység eredete, Természet és Technika, 1953. 3. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1953
  • A teremtésről és a világ „végokairól”, Természet és Technika, 1953. 1. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1953
  • A „megbocsátás” a dolgozók lefegyverzésének ideológiai eszköze, Természet és Technika, 1954. 4. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1954
  • Csokonai „A lélek halhatatlanságáról”, Természet és Társadalom, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1955
  • Prohászka Ottokár és tudomány, Természet és Társadalom, 1955. 11. szám, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1955
  • A vallás társadalmi gyökerei, Prop., 1955. 9. szám
  • A marxizmus állásfoglalása a vallás kérdésében, Prop., 1955. 1. szám
  • A lélek halhatatlansága és a halál, Természet és Társadalom, 1956. 5. sz., Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1956
  • Balogh Elemér – Heller Ágnes: A filozófiai vita néhány tanulsága, Természet és Társadalom, 1956. 7. sz., Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1956
  • Az irracionalizmus bírálatához. Vita Lukács Györggyel, Magyar Filozófiai Szemle 1959/1-2 és 3-4. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959
  • Az antiszemitizmusról, Belpolitikai szemle, 1959. január, II. évf. 1. szám

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ PIM: július 4.
  4. ↑ (-WP-): Kutrucz Gizella: Újra így kezdeném, Ifjú Kommunista 12. évfolyam 12. szám, 1968 december 1. (arcanum)
  5. ↑ PIM: 1941
  6. ↑ A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) havi folyóirata
  7. ↑ A Közoktatásügyi Minisztérium tudományos pedagógiai folyóirata
  8. ↑ Az 1955-ben benyújtott kandidátusi értekezésének címe A vallás, mint tudatforma és uralkodó felépítmény. A vallás néhány kérdése az imperializmusban. volt.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balogh_Elemér_(filozófus)&oldid=26760810”