Balla Zsófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balla Zsófia
Élete
Született1949. január 15. (75 éves)
Kolozsvár
SzüleiTaub Berta
Balla Károly
Házastársa
Pályafutása
Első műveA dolgok emlékezete (1968)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiDéry Tibor-díj (1992)
József Attila-díj (1996)
Palládium díj (2002)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balla Zsófia témájú médiaállományokat.

Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15. –) erdélyi születésű magyar költő, újságíró, 2016 óta a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja, Balla Károly író leánya.

Életpályája[szerkesztés]

Kolozsváron született 1949. január 15-én asszimilált zsidó családban. Nagyszüleit nem ismerte, a család mintegy száz tagját megölték különböző lágerekben. Auschwitzból jött vissza édesapja Balla (Blau) Károly író, újságíró; édesanyja Taub Berta, a Babeș–Bolyai Egyetem tanára. 1956–1968 között szülővárosa Zenelíceumában tanult hegedű szakon; 1972-ben végzett a zeneakadémia tanári szakán.

1965-ben jelentek meg első versei az Igaz Szó irodalmi folyóiratban és 1968-ban kiadták első verseskötetét A dolgok emlékezete címmel. 1975-től a Romániai Írószövetség tagja. 1972–1985 között a Kolozsvári Rádióstúdió magyar nyelvű adásának zenei és irodalmi szerkesztője. 1978-1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. Désen magyar népzenét és zenei írás-olvasást tanított, 1982-ben kitiltották a városból. 1984-ben és 1991-ben megkapta a Román Írószövetség Költészeti Díját. Amikor 1985-ben minden vidéki rádióstúdiót bezártak, az Előre című központi napilap agrár-ipari tudósítója lett 1990-ig. 1980 és 1990 között nem hagyhatta el Romániát, és részleges publikálási tilalommal sújtották. 1990 és 1994 között a Családi Tükör (1989–1992) és A Hét (1992–1994) irodalmi szerkesztője. 1990-től a Román Írószövetség választmányi tagja, valamint a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993-tól Budapesten él. 1997-ben a Szépírók Társaságának alapító tagja. 2005–2011 között a Borostyán-estek–A Költő Színháza című sorozat házigazdája a Stúdió K Színházban Báthori Csabával. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2016-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.[1]

Több irodalmi ösztöndíjat kapott: 1994-ben a Német Kulturfonds, 1999-ben a DAAD Berliner Künstlerprogramm, 2001-ben a Herrenhaus Edenkobern, 2002-ben a Landeshauptstadt München Willa Waldberta Feldafing, 2003–2004-ben a Künstlerdorf Schöppingen Alapítvány és a Heinrich Böll Haus Langenbroich, 2006-ban Graz városának ösztöndíjasa, 2012-ben Lenzburgban (Svájc) az Aargaui Literaturhaus ösztöndíjasa, 2014-ben pedig a Stiftung Landes & Gyr ösztöndíjasa (Zug, Svájc).

Művei[szerkesztés]

Mintegy ötven antológiában, számtalan folyóiratban közölt verseket, kisesszéket, irodalom- és zenekritikákat, gyerekverseket, bábdarabokat. Huszonhárom önálló kötete látott napvilágot.

Versek, gyermekkönyv, bábdarab[szerkesztés]

„ Balla Zsófia munkásságát megfontolt, fércmunkát nem tűrő költészet jellemzi, így lírájának sokkal inkább íve, mint fejlődéstörténete van. Az azonban jól látható, hogy – bár érzékenységének húrjai semmit sem veszítettek feszességükből – értelmezői nyugvóponthoz érkezett, mely szép megünneplése amúgy is jeles 2009-es évének. A nyár barlangja nem üdítő olvasmány, annál jóval több: Érkezés-távozás hullámverése, mely egy mozdulattal odaad és kifoszt. ”
– Méregtelen mérlegek, Kárpáti Zsuzsa kritikája, Irodalmi Jelen, 2009[2]
  • A dolgok emlékezete. Versek; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1968
  • Apokrif ének. Versek; Kriterion, Bukarest, 1971
  • Vízláng. Versek; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Második személy. Versek; Kriterion, Bukarest, 1980
  • Kolozsvári táncok. Versek; Kriterion, Bukarest, 1983
  • Hóka fóka fióka. Versek gyermekeknek; Kriterion, Bukarest, 1985
  • A páncél nyomai. Versek; Kriterion, Bukarest, 1991
  • Elven tér. Versek, 1965-86; Magvető, Bp., 1991
  • Egy pohár fű. Versek; Jelenkor, Pécs 1993
  • Ahogyan élsz. Válogatott és új versek; Jelenkor, Pécs, 1995
  • Triangulum, avagy száz ördög közt három szentek. Bábjáték három képben; Seneca, Bp., 1997
  • A harmadik történet. Versek; Jelenkor, Pécs, 2002, ISBN 9636763097
  • Rózsa és Ibolya. Arany János meséjét bábszínpadra írta Balla Zsófia; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008
  • A nyár barlangja. Versek; Kalligram, Pozsony, 2009
  • Más ünnepek. Versek; Kalligram, Bp., 2016
  • A darázs fészke. Értekező líra; Kalligram, Bp., 2019
  • Az élet két fele. Versek, 1965–2019; Kalligram, Bp., 2019

Versei fordításban[szerkesztés]

  • Aşa cum trăieşti. Versuri, románra ford. Aurel Şorobetea, előszó Grete Tartler, Kriterion, Bucuresti, 1983, román nyelvű versválogatás
  • Schönes, trauriges Land. Gedichte, vál., ford. németre Hans-Henning Paetzke, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1998 (Edition Suhrkamp, 2085.) német nyelvű versválogatás
  • Spirituoso. Versek / Gedichte / Poems / Poèmes, ford. Báthori Csaba, Dornbacher Kinga és Stephen Humphreys, Jelenkor–Lettre, Pécs–Budapest, 1999, négynyelvű verseskötet
  • Schwerkraft und Mitte. Gedichte, ford. németre, utószó Daniel Muth [Báthori Csaba], DAAD, Berlin, 2001 (Spurensicherung, 6.) német verseskötet
  • Dichterpaare: Balla Zsófia és Alfred Koleritsch, Kortina, Bécs–Budapest, 2007, versek magyarul és németül

Interjúkötet[szerkesztés]

  • Bodor Ádám: A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Budapest, 2001 (több mint húsz nyelven megjelent)

Színpadi művek[szerkesztés]

  • Triangulum avagy Száz ördög közt három szentek: három bábjelenet, bemutató: 2004, Kecskemét
  • A Gólyakalifa: operalibrettó Babits Mihály regénye nyomán, zeneszerző: Gyöngyösi Levente, bemutatók: 2005, Budapesti Operaház; 2008, Kolozsvári Magyar Opera. A mű a Budapesti Operaház pályázatára készült, amelyen II. díjat nyert.
  • Rózsa és Ibolya: bábdarab Arany János meséje nyomán, bemutatók: 2004, Budapest, Stúdió K; 2005, Kecskemét; 2007, Nyíregyháza
  • Rózsa és Ibolya: filmváltozat, rendezte: Marius Tabacu, 2010, főszereplők: Galló Ernő, Kántor Melinda, Pethő Anikó, bemutató: MTV1, 2010. december 24.
  • Születésünk napja: rádiójáték, rendezte: Fodor Tamás, a főbb szerepekben: Fullajtár Andrea, Szervát Tibor, Kézdy György, Pogány Judit, bemutató: MR1 - Kossuth Rádió, 2010. szeptember 19.
  • Szent Márton: bábjelenet, rendezte: Kovács Petra Eszter, bemutató: Szombathelyi Mesebolt Bábszínház, 2016. február 21., Triangulum: három jelenet címmel.

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Balla Károly: Elcserélt ünnep. Novellák, kisregények; bev. Szász János, sajtó alá rend. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1985 (Romániai magyar írók)
  • Himnusz a békéhez. Versek; vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1986
  • Csak a béke… (antológia magyar költők műveivel); vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1989

Díjak, kitüntetések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szépírók Társasága. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)
  2. ↑ Irodalmi Jelen, Kárpáti Zsuzsa kritikája, 2009, irodalmijelen.hu
  3. ↑ Átadták az Artisjus díjait. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  4. ↑ Kerületünk új díszpolgárai. budapest13.hu. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata, 2022. június 1. [2022. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balla_Zsófia&oldid=26906242”