Balla László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balla László
Született 1927. július 23.
Pálóc
Elhunyt 2010. október 28. (83 évesen)
Ungvár
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Gyermekei Balla D. Károly
Foglalkozása költő, író, műfordító, újságíró, egyetemi tanár
Díjak Munka Vörös Zászló érdemrendje

Balla László (Pálóc, 1927. július 23.Ungvár, 2010. október 28.) kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró. A második világháború utáni évtizedekben a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalja egyik jelentős magyar közéleti személyisége volt, az 1960-as évektől az 1980-as évekig íróként és irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott a kárpátaljai magyar irodalmi életben.

Élete[szerkesztés]

Az akkor Csehszlovákiához, ma Szlovákiához tartozó Pálócón (szlovákul: Pavlovce nad Uhom) született Balla Károly és Járó Mária gyermekeként. Apja tisztviselőként dolgozott. 1938-ban Kassán kezdte el gimnáziumi tanulmányait, amit azonban hamarosan meg kellett szakítania. Az első bécsi döntést követően a cseh hatóságok nyomására családjának el kellett hagynia Pálócot (mely nem került akkor Magyarországhoz). A család apja testvérénél talált menedéket, majd az apa előbb Szobráncon, később Karcsaván kapott főjegyzői állást.

1939-ben Ungváron folytatta gimnáziumi tanulmányait. Gimnazistaként ő szerkesztette az iskola lapját. Már 15 éves korától jelentek meg írásai, többek között fővárosi lapokban is. A második világháború idején a család Ungvárra költözött.

Kárpátalja 1944-es szovjet megszállása után Ungváron megszűnt a magyar nyelvű oktatás, így gimnáziumi tanulmányait Kisvárdára átjárva fejezte be.

Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is.

1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be. 1954–1960 között az Ungvári Állami Egyetem első magyar irodalom tanáraként dolgozott. 1960–1964 között szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. 1964–1965 között a Kárpáti Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője volt. 1965–1987 között a Kárpáti Igaz Szó című lap főszerkesztője, 1977-től 10 évig az Ukrajnai Írók Szövetségének vezetőségi tagja volt. 1987-ben vonult nyugdíjba. 2005-ben az átalakult és újraalapított Kárpáti Igaz Szó szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke lett és heti rendszerességgel publikált is a lapban.

2010. október 28-án hunyt el Ungváron.

Magánélete[szerkesztés]

1955-ben házasságot kötött Róna Margittal. Két gyermekük volt; Hazslinszky Elek (1945-) (nevelt) és Balla D. Károly (1957-)

Művei[szerkesztés]

  • Zengj hangosabban! (versek, 1951)
  • Kitárom karom (versek, 1954)
  • Rohanó évek sodrában (vers, 1956)
  • Kip-kop, kalapács (gyermekversek, 1959)
  • Nyári lángok (versek, 1961)
  • És felgördül a függöny (riportok, 1961)
  • A holnap öröméért (riportok, 1961)
  • Ez az a város (riportok, 1962)
  • A "Juventus-1" űrutasai (ifjúsági regény, 1963)
  • Meddőfelhők (regény, 1964)
  • Hidi Pista biciklista (ifjúsági regény, 1965)
  • Parázs a hóban (novellák, 1967)
  • A világóra ketyagése (novellák, 1970)
  • Tapsi-titok (gyermekversek, 1972)
  • Értekezem, tehát vagyok (humoreszkek, szatírák, 1973)
  • Csillogó, lobogó, vibráló tájak (művészportrék, 1975)
  • Nevető csillagok (gyermekversek, 1976)
  • Visszapillantó tükör (válogatott írások, 1977)
  • Totális fényben (novellák és regények, 1983)
  • A legfőbb parancs (válogatott novellák, 1986)
  • Sosemvolt repülések emléke (novellák és színmű, 1989)
  • Az utolsó század (regény, 1989)
  • Azt bünteti, kit szeret (regény, 1990)
  • A Nagy Semmi (regény, 1994)
  • Ikebana (válogatott versek, 1994)
  • Erdélyi Béla és kortársai. A kárpátaljai magyar képzőművészet három nemzedéke (képzőművészeti monográfia, 1994)
  • Csillagírás. Kortárs ukrán költők versei (válogatás, 1994)
  • A végtelenben találkoznak (regény, 1994)
  • Borbélyműhely a Vakhoz (regény, 1995)
  • Ároni áldás (regény, 1996)
  • A lét határán (regények, 2001)
  • Szobor a főtéren (novellák, regények, 2001)
  • Szegény ember vízzel főz (visszaemlékezések, 2002)
  • Árva aranyesők (tárcák, 2004)
  • Vakrepülés (válogatott versek, 2006)
  • Őszi nyárfák (válogatott novellák és kisregények, 2007)
  • Szép, mert reménytelen. Kortörténeti regény; PoliPrint, Ungvár, 2008
  • Ifjúságom: volt egyszer egy akadémia. Visszaemlékezések 1927-1946; PoliPrint, Ungvár, 2009
  • Március virága. Válogatott versfordítások. 1942-2009; PoliPrint, Ungvár, 2009
  • Fényimádat. Új és régebbi, eddig nem publikált versek. 1941-2010; PoliPrint, Ungvár, 2010

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Balla László: Kacskaringók, in: Élet-jel (a Kárpáti Igaz Szó melléklete), 2010. február
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek, ISBN 9638607106

További információk[szerkesztés]