Balaur (dinoszaurusz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Balaur
Evolúciós időszak: késő kréta, 70 Ma
A Balaur bondoc rekonstrukciója, amely használat közben ábrázolja a hátsó láb szokatlan, dupla lábkarmát
A Balaur bondoc rekonstrukciója, amely használat közben ábrázolja a hátsó láb szokatlan, dupla lábkarmát
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Alrendág: Deinonychosauria
Család: Dromaeosauridae
Alcsalád: Velociraptorinae[1]
Nem: Balaur
Csiki et al., 2010
Fajok
  • B. bondoc Csiki et al., 2010 (típus)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Balaur témájú kategóriát.

A Balaur (nevének jelentése 'zömök sárkány', a román folklórból ismert sárkányra, a balaurra utalva) a dromaeosaurida dinoszauruszok egyik egyedülálló módon specializálódott neme, amely a késő kréta korban élt Románia területén. A típuspéldányhoz tartozó egyetlen részleges csontváz alapján ismert. A 2010 augusztusában leírt állatot a Velociraptor izmosabb változataként jellemezték.[2]

70 millió évvel ezelőtt a világ tengereinek szintje a mainál magasabb volt, ezért Európa nagy része a tenger alatt helyezkedett el. A fosszilis maradványok lelőhelye az európai szigetív egyik partmenti részéhez, a Hátszeg-szigethez tartozott. A Balaur a Dromaeosauridae családba tartozó rokonaitól, például a Velociraptortól, a Deinonychustól és a négyszárnyú Microraptortól nem csak abban tér el, hogy végtagjai aránylag rövidebbek és nehezebbek voltak, hanem abban is, hogy a hátsó lábán egy helyett két visszahúzható, sarló alakú karmot viselt. E jellegzetességek és még közel húsz további fejlett tulajdonság alapján a fosszíliát külön nembe és fajba sorolták be. A Hátszeg-szigetről származó más dinoszauruszokhoz, például a törpe sauropodához, a Magyarosaurushoz hasonlóan[3] az állat abnormális jellemzőit a szigeti életmód evolúcióra gyakorolt hatásaival magyarázzák.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaur egy dromaeosaurida theropoda, amely a késő kréta kor maastrichti korszakában, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt. A csontjai más dromaeosauridákénál rövidebbek és súlyosabbak voltak. Bár a legtöbb dromaeosaurida hátsó lábfejéhez egyetlen nagy, sarló alakú karom tartozott a második, föld felett tartott ujjhoz kapcsolódva, a Balaur az első és a második lábujján is viselt egy-egy hasonló karmot. A szokatlan lábfej mellett a Balaur további egyedi tulajdonságának számít az a tény, hogy a legteljesebb madarak közé nem tartozó theropoda, amely a késő kréta kori Európából ismertté vált. Számos egyéb autapomorfiával is rendelkezett, mint például a kézfej megkisebbedett és feltehetően működésképtelen harmadik ujja.[1][2]


A Balaur bondoc és az ember méretének összehasonlítása

A különböző csigolyákból, a vállövből, a medenceövből és a végtagokból álló részleges csontvázat a Sebes-formáció vörös, ártéri agyagkövében találták meg. Ez az első megfelelően teljes és jó állapotban megőrződött theropoda, ami a késő kréta kori Európából származik.

A maastrichti korszak során Európa nagy része szigetekre tagolódott, az itt élt állatok bizarr tulajdonságait pedig azzal magyarázzák, hogy a populációk közül sokra kihatott az aránylag elszigetelt állapot. A szigeteken elzárt fajok ki lehetnek téve a genetikai sodródás és az alapítói hatás következményének, melyek megnövelhetik egy nagyobb populáció felhígítására is képes mutációk hatását. A szigeti életmód további hatásai, például a Foster-szabály, ami leírja, hogyan válik egy kis szárazföldi faj nagyobbá, és hogyan válik egy nagy szárazföldi faj kisebbé, szintén közrejátszhatnak az állatok fejlődésében. Minderre a kréta időszaki Románia esetében a törpe sauropodák is példával szolgálnak.[3] A filogenetikus elemzés szerint a csontváz elemei alapján 1,8–2,1 méter hosszú Balaur a hasonló méretű ázsiai Velociraptor fajaihoz áll legközelebb.[1] Ebben az esetben kimutatható a Foster-hatás.[1] Még a legközelebbi rokonaival való összehasonlításnál is 20 egyedi tulajdonság figyelhető meg, beleértve az újra kifejlődött, nagy karomban végződő, túlfeszíthető első lábujjat, a rövid és zömök lábfejet és lábakat, valamint a nagy izomkapcsolódási területeket a csípőn, melyek azt jelzi, hogy az állat inkább az erőkifejtéshez alkalmazkodott, mint a sebességhez.[2][4] Csiki Zoltán és szerzőtársai szerint ez az „újszerű testfelépítés” úgy írható le, mint „a rendellenes morfológia drámai példája, ami egy szigetlakó taxon esetében fejlődött ki”.[1]

Felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaur bondochoz (IPA: [baˈla.ur bonˈdok]) tartozó első apró csontokat, az FGGUB R. 1580-1585 katalógusszámú példány mellső lábának hat elemét Dan Grigorescu 1997-ben fedezte fel Romániában, de a kar morfológiája annyira szokatlan, hogy a tudósok nem tudták megfelelően összeilleszteni a darabokat,[4][5] így azokat összetévesztették egy oviraptorosaurus maradványaival.[6] Az első részleges csontvázat 2009 szeptemberében fedezték fel Szászsebestől körülbelül 2,5 kilométernyire északra, a Sebes folyó mentén, a kora maastrichti korszakbeli Sebes-formációban, és a fosszíliához az SbG/A-Sk1 előzetes mezőszámot kapcsolták. A későbbiekben a példány megkapta a holotípus EME VP.313-as leltári számát. A példányt az Erdélyi Múzeum-Egyesület geológusa és őslénykutatója, Vremir Mátyás fedezte fel, majd elemzés céljából elküldte Csiki Zoltánnak a Bukaresti Egyetemre.[7] A leletek leírása 2010. augusztus 31-én jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.[1] Az összehasonlítás alapján az 1997-es példány körülbelül 45%-kal hosszabb lehetett a holotípusnál; bár mindkettő egy újabb keletű rétegből került elő.

A Balaur generikus név a román folklórból ismert sárkány nevére, a fajnév, a bondoc ('zömök', 'pufók') pedig az állat robusztus felépítésére utal. Mivel a balaur egy szárnyas sárkány, a név a Balaur és a Panaves csoportba tartozó madarak közeli kapcsolatára is utal. A bondoc szónak mellékjelentése is van: a tény, hogy a török eredetű bunduk ('kislabda') szóból ered, egyben célzás arra is, hogy a Balaur ősei valószínűleg Ázsiából származnak.[8]

Viselkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaur viselkedésével kapcsolatban kevés ismeret áll rendelkezésre, de Csiki szerint feltehetően a behatárolt szigeti ökoszisztéma csúcsragadozói közé tartozott, ugyanis nagyobb állathoz tartozó fogat nem találtak Romániában. Emellett Csiki úgy véli, hogy a Balaur a sarló alakú karmot valószínűleg a zsákmány felhasítására használta, míg kezei elcsökevényesedett állapota azt jelzi, hogy ezek a végtagok valószínűleg nem segítették a vadászat során.[9] Az egyik felfedező megjegyezte, hogy a Velociraptorhoz viszonyítva „valószínűleg inkább kickboxos volt, mint sprinter”, és hogy valószínűleg az önmagánál nagyobb állatokat is képes volt elejteni. Azonban a vadászó viselkedéshez hasonlóan a Balaur jellemző zsákmánya sem vált ismertté.[2][10]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Balaur (dinosaur) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c d e f Z., Csiki, Vremir, M.; Brusatte, S. L.; and Norell, M. A. (in press.). „An aberrant island-dwelling theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Romania”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 107 (35), 15357–15361. o. DOI:10.1073/pnas.1006970107. PMID 20805514.  
  2. ^ a b c d Beefy dino sported fearsome claws”, BBC News, 2010. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.) 
  3. ^ a b Stein K, et al. (2010.). „Small body size and extreme cortical bone remodeling indicate phyletic dwarfism in Magyarosaurus dacus (Sauropoda: Titanosauria)”. Proc Natl Acad Sci USA 107 (20), 9258–9263. o. DOI:10.1073/pnas.1000781107. PMID 20435913.  
  4. ^ a b 'Stocky dragon' dinosaur terrorized Late Cretaceous Europe. Physorg.com, 2010. augusztus 30. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  5. Nate Jones. „Scientists Unveil New and Improved Velociraptor Cousin - Time NewsFeed”, TIME Newsfeed (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.) 
  6. Csiki, Z., Grigorescu, D. (2005.). „A new theropod from Tustea: are there oviraptorosaurs in the Upper Cretaceous of Europe?”. Kaupia 14, 78. o.  
  7. Balaurul bondoc zguduie lumea ştiinţei (román nyelven). Adevarul.ro, 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  8. Csiki, Z., Vremir M., Brusatte, S. L., Norell, M. A. (2010. augusztus 17.). „An aberrant island-dwelling theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Romania—Supporting Information”. Proc. Nat. Acad. Sci. 107 (35), 15357. o. DOI:10.1073/pnas.1006970107. PMID 20805514. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.  
  9. Jess McNally. „New Predatory Dinosaur Discovered in Romania”, Wired, 2010. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.) 
  10. Caroline Davies. „Frightening new predator found in the homeland of the dragon”, The Guardian, 2010. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]