Balatonfűzfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő címere
Balatonfűzfő címere		 Balatonfűzfő zászlaja
Balatonfűzfő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállásváros
PolgármesterSzanyi Szilvia (független)[1]
Irányítószám8175
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség4610 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség441,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″
Balatonfűzfő (Veszprém vármegye)
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonfűzfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfűzfő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Balatonfűzfő, Jézus Szíve-templom

Balatonfűzfő város Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban. 925 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton északkeleti csücskén, a Fűzfői-öböl partján terül el. A településhez tartozó lakott településrészek eltérő időben és különböző funkcióval jöttek létre, részben az itt létesített ipari üzemek tevékenységéhez kapcsolódva, esetenként kifejezetten azok lakótelepeként.

Közúton a tó északi partján végighúzódó 71-es főúton és az abból Veszprém, illetve a 8-as főút felé kiágazó 72-es főút felől közelíthető meg. Itt indul a 72-es főútból kiágazva Papkeszi és Balatonkenese irányába a 7213-as út, valamint egy rövid szakaszon érinti még Balatonfűzfő területét a Litér déli részétől Királyszentistvánon át Sólyig vezető 7216-os út is.

Vasúton is kényelmesen elérhető a település, a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon, bár vasútállomásán a hosszabb távon közlekedő vonatok egy része nem áll meg.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Balatonfűzfő a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt, ógörög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.

A tatárjárás 1242-ben ezt a települést is feldúlta, és a temploma is elpusztulhatott, mert a ma ismert romtemplom keletkezési idejét a régészek a 13. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, amelyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.

Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thaly Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján feltehető, hogy a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc során pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.

A város mai arculata a 20. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalmi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.

Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, amelyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épületét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóversenyek lebonyolítására is.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Varjú Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Varjú Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Varjú Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Varjú Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Majorné Kiss Zsuzsanna (független)[8]
  • 2010–2014: Marton Béla (független)[9]
  • 2014–2019: Marton Béla (független)[10]
  • 2019–2020: Szanyi Szilvia (független)[11]
  • 2020-tól: Szanyi Szilvia (független)[1]

A településen 2020. október 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület a nyár elején feloszlatta magát.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4248
4169
4142
4607
4305
4610
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,9%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,9%, református 10,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,1% (29,4% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Balaton Csillagvizsgáló (www.csillagvizsgalo.com)
  • Jézus Szíve római katolikus templom, és romtemplom
  • Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Művelődési Központ szomszédságában.
  • Balaton uszoda
  • Balatoni BOB (BOB²)
  • "Szellem Erőmű"
  • Fövenyfürdő Balatonfűzfő
  • Az 1920-as és 30-as évekből származó villák Fűzfőfürdőn (Bartók Béla u., Jókai Mór u., Felsővillasor)
  • Fűzfőgyártelepi lakótelep – városkép
  • Klebelsberg-iskolaépület

A település az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

  • Érintőlegesen említve szerepel a település Kőhalmi Zoltán humorista A férfi, aki megølt egy férfit, aki megølt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban című regényében (a harmadik rész 7. szakaszában).

Sport[szerkesztés]

Balatonfűzfő legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesülete a Fűzfői Atlétikai Klub.

Hírességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Balatonfűzfő időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  10. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ Fődi Kitti: Feloszlatta magát a balatonfűzfői képviselő-testület a polgármester vezetési stílusa miatt. 444.hu, 2020. július 3. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  13. ↑ Balatonfűzfő Helységnévtár
  14. ↑ veol.hu. [2016. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonfűzfő&oldid=26219275”