Balástya
Balástya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád | ||
Járás | Kisteleki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ujvári László[1] | ||
Irányítószám | 6764 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3181 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 110 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 25′, k. h. 20° 01′Koordináták: é. sz. 46° 25′, k. h. 20° 01′ | |||
Balástya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balástya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balástya község Csongrád megyében, a Kisteleki járásban.
Fekvése
Csongrád megye középső részén, az 5-ös főút mellett, Szegedtől északnyugatra fekvő település. Szeged 27,5 km, Kistelek 6 km, Ópusztaszer 18 km távolságra található.
Története
A település őse 1725-től tartozott Szegedhez, a hozzá tartozó tanyavilágot kapitányságokra osztották. 1891-ben Szeged-Felsőközpont néven települést alapítottak. A kialakult tanyaközpont közigazgatási feladatokat is ellátott, és rendelkezett parókiával, templommal, orvosi rendelővel iskolával, állatorvosi rendelővel, csendőrséggel, és az itt lakó gazdák által épített Katolikus Népházzal. A településmag fokozatosan fejlődött. Közel 100 évre volt szükség az önálló községi státusz eléréséhez. Balástya 1950-ben lett önálló község, amelyet Balástya, Gajgonya, Őszeszék Kapitányságokból és Fehértó Kapitányság nagy részéből alakítottak ki. A kialakulás és az átalakulás során a tanyák gazdaságilag, tulajdonilag és társadalmilag fokozatosan leváltak a városról. A térséget szórványtanyák jellemezték, amelyből a tanyás-falu fejlődött ki. Az önálló községgé válás óta a népesség folyamatosan csökken (1949 és 2005 között 6369 főről 3511 főre változott). Ennek ellenére Balástya azon települések közé tartozik, ahol markáns fejlődési folyamatok is érzékelhetők.
Népesség
Lakosok száma | 3481 | 3445 | 3422 | 3305 | 3147 | 3181 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 0,3% németnek, 3,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 3,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (15,1% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Balástya Helységnévtár