Bakács Tibor (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bakács Tibor
Született Burger Tibor
1912. október 11.
Budapest V. kerülete
Elhunyt 1977. június 28. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Polgár Erzsébet
Konta Magdolna
SzüleiBurger Ármin Jenő
Herczbrun Eszter Emma
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
Kitüntetései Hild János-díj (1976)
Sírhelye Farkasréti temető (12/1 parcella, 1-96)

Bakács Tibor, 1945-ig Burger Tibor (Budapest, 1912. október 11.[1] – Budapest, 1977. június 28.)[2][3] orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1962), az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Burger Ármin Jenő (1875–1933) fa- és szénkereskedő és Herczbrun Eszter Emma gyermekeként született izraelita családban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban szerzett orvosi oklevelet. 1935-ben az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett. 1938 márciusában a Kommunista Párt felhívására Spanyolországba ment, ahol a polgárháború nemzetközi brigádjában orvos-főhadnagyként, majd a francia hadsereg egyik munkaszolgálatos zászlóaljának katonaorvosaként szolgált. A hadsereg összeomlása után Budapestre menekült. 1942-ben munkaszolgálatra vitték a keleti frontra, ahonnan megszökött. 1944 végén Budapesten ismét bekapcsolódott az illegális pártmunkába. 1945 januárjától áprilisáig Zugló tisztiorvosa, majd Szeged járványügyi kormánybiztosa volt. 1945 júniusától 1947-ig a főváros tisztifőorvos-helyettese, 1948-tól tisztifőorvosa volt. 1951-ben kinevezték a János Kórház igazgató-főorvosává, közben 1955–56-ban a Magyar Vöröskereszt Kórház igazgató-főorvosaként dolgozott a koreai NDK-ban. 1957 és 1974 között az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója volt. 1962-től haláláig az Orvostovábbképző Intézet közegészségtan-járványügyi tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe a közegészségtan, a járványtan és az urbanizáció ártalmainak megelőzése volt. Számos közleménye és könyve az egészségügyi szervezés elvi kérdéseivel, társadalomegészségüggyel foglalkozott. Bel-és külföldi szaklapokban, illetve kiadóknál körülbelül száz tudományos dolgozata, tankönyve, illetve monográfiája jelent meg. 1957-től az MSZMP XII. kerületi Végrehajtó Bizottságának tagja volt, majd 1957 és 1959 között az MSZMP Budapesti Pártbizottság tagja. 1958-tól a Fővárosi Tanács tagja és a fővárosi tanácstagok pártcsoportjának elnöke.

A Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke és a Magyar Urbanisztikai Társaság alapító tagja és alelnöke volt.

Temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben volt. A síremlékét díszítő domborművet Búza Barna szobrászművész készítette.

Magánélete[szerkesztés]

Első házastársa Polgár Erzsébet vegyészmérnök volt, Feldmann Dávid és Stern Ilona lánya, akivel 1937. október 24-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[4] Feleségét Polgár Leó örökbe fogadta. Második felesége Konta Magdolna volt.

Gyermekei:

  • Bakács Tibor (1946) orvos, onkológus
  • Bakács György (1950)

Művei[szerkesztés]

  • A társadalombiztosító intézetek és a nemibeteg-gondozás. (Társadalombiztosítási Szemle, 1947)
  • Budapest közegészségügyének száz éve (Budapest, 1948)
  • A városegészségügy szervezési kérdései Budapesten (Budapest, 1950)
  • Az Országos Közegészségügyi Intézet működése. 1927–1957. (szerk., Budapest, 1959)
  • A higiéne tankönyve. Jeney Endrével. Egyetemi tankönyv. (szerk., Budapest, 1960)
  • Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1958. évben (szerk., Budapest, 1960)
  • A gyakorlati közegészségügy néhány kérdése (szerk., Budapest, 1962)
  • Településhygiéne és enteralis fertőzések Magyarországon (Budapest, 1965)
  • Orvosi virológia. Farkas Elekkel. (Budapest, 1965)
  • Higiéne. Egyetemi tankönyv. (szerk., Budapest, 1965, 2. kiadás: 1968)
  • Általános és részletes járványtan. Egyetemi tankönyv. (szerkesztő, Budapest, 1966)
  • Városegészségügy (Toronto, 1967)
  • Urbanization and Human Health (Budapest, 1972)
  • Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Sós Józseffel. (szerk., Budapest, 1974)
  • Ember és biológiai környezete. Kertai Pállal. (Budapest, 1975)
  • Egy életrajz ürügyén… (posztumusz, Budapest, 1978)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend (1948)
  • Fodor József-díj (1950)
  • Partizán Emlékérem (1955)
  • Munka Érdemrend (1955, 1956)
  • Zalka Máté-emlékérem (1956)
  • Dombrovszkij-emlékérem (1957)
  • Leningrád alapítása 250. évfordulója (emlékérem, 1957)
  • Koreai Állami Zászló Érdemrend (1958)
  • Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem (1958)
  • Állami Zászló Érdemrend II. fokozata (1958)[5]
  • Pro Urbe-díj (1971)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1972, 1975)[6][7]
  • Hild János-emlékérem (1976)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 924/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  2. Elhunyt Bakács Tibor (1977. július 1.) Népszava, 105. évfolyam, 153. szám
  3. Gyászjelentése (1977). (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1547/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  5. Magyar Közlöny (1958. április 27.) 28. szám
  6. Magyar Közlöny (1972. október 22.) 83. szám
  7. Magyar Közlöny (1975. április 12.) 23. szám

Források[szerkesztés]