Bayerische Staatsbibliothek
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bayerische Staatsbibliothek | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1558 |
| Irányítószám | 80539 |
| Vezető | Klaus Ceynowa |
| Dolgozók száma | 795 |
| Elhelyezkedése | |
 Bayerische Staatsbibliothek
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 11° 34′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 11° 34′ 50″ | |
| A Bayerische Staatsbibliothek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bayerische Staatsbibliothek témájú médiaállományokat. | |
A Bayerische Staatsbibliothek (BSB; magyar fordításban Bajor Állami Könyvtár) Bajorország müncheni székhelyű központi könyvtára, egyúttal a Staatsbibliothek zu Berlin mögött a német nyelvterület második legnagyobb könyvállománnyal – mintegy 9 millió kötetszámmal – rendelkező általános könyvtára. Az 1558-ban V. Albert bajor herceg által alapított könyvtár 1663 óta napjainkig kötelespéldányjoggal rendelkezik, amelynek értelmében a kiadók minden Bajorországban nyomtatott könyvből kötelesek két példányt a könyvtárnak szolgáltatni. Világviszonylatban is jelentős a kézirattára, továbbá itt kezelik a legnagyobb németországi ősnyomtatvány-gyűjteményt is. Mindemellett az intézmény büszkélkedhet – a londoni British Library után – Európa második legnagyobb folyóirat-gyűjteményével. A könyvtár időszaki kiadványa a Bibliotheksforum Bayern, a Staatsbibliothek zu Berlinnel együttműködésben megjelentetett periodikája pedig a Bibliotheksmagazin.
Története[szerkesztés]
A könyvtárat 1558-ban alapította V. Albert bajor herceg a München központi részén elhelyezkedő Alter Hof épületében. Udvari könyvtárának állománya kezdetben két gyűjteményen alapult: a humanista orientalista és filológus, Johann Albrecht Widmannstetter klasszikus szerzők írásaiból, teológiai, filozófiai, jogtudományi és orentalisztikai művekből álló könyvtárára, valamint az augsburgi bankár-könyvgyűjtő, Jakob Fugger itáliai, spanyolországi és németalföldi kézirat- és könyvgyűjteményére. Ez utóbbi magában foglalta Hartmann Schedel humanista történész magánkönyvtárát, azon belül pedig nagy értékű kézirat- és ősnyomtatvány-kollekcióját is. A könyvtár első, betűrendes és mutatójegyzékes katalógusát második kezelője, Wolfgang Prommer állította össze. Az intézmény első hivatásos könyvtárosát, Aegidius Oertelt 1561-ben nevezték ki az alapvetően a müncheni jezsuitákat kiszolgáló könyvtár élére.
V. Albert fia, az 1579–1597 között uralkodó V. Vilmos folytatta az állomány bővítését, neki köszönhetően kerültek a könyvtárba különféle magángyűjteményekből spanyol nyomtatványok, nyomtatott kották és humanista írásművek. 1600-ra a könyvtár állománya 17 ezresre gyarapodott.
Az 1802–1803 közötti bajorországi szekularizációs kampány keretében feloszlatták a hercegpüspökségeket, államosították az apátságokat és a kolostorokat, s ennek következtében az egyházi könyvtárakból mintegy 550 ezer könyv és 18 600 kézirat került át a müncheni könyvtár állományába. Az Alter Hofot a gyarapodó könyvtár – ekkori nevén Hof- und Staatsbibliothek – kinőtte, s 1827-ben Friedrich von Gärtnert bízták meg egy reprezentatív épület megtervezésével. Anyagi nehézségek miatt az alapkőletételre csak 1832-ben került sor, s a Ludwigstraßén folyó építkezés 1843-ig elhúzódott. Mai nevét 1919-ben vette fel a könyvtár. A második világháború vészterhes időszakában az épület 85%-os kárt szenvedett, a könyvtár állományának egy része – mintegy félmillió kötet – megsemmisült. Az újjáépítés 1946-ban vette kezdetét, s a déli szárny renoválásával 1970-ben ért véget.
Gyűjteményei[szerkesztés]
A Bayerische Staatsbibliothek 9 millió kötetre rúgó főgyűjteménye mellett számottevő a kézirattára, amely megközelítőleg 90 ezer címet tartalmaz, köztük a Nibelung-ének, a Carmina Burana egy-egy kéziratos változatát, valamint az első szlovén nyelvemléket, a freisingi töredéket. Az intézmény ősnyomtatványtára 9660 tétellel rendelkezik, ennek legbecsesebb darabja egy Gutenberg-biblia. A folyóirattár állománya 47 ezres. A különgyűjtemények között említendő a térkép- és képtár, a zenei gyűjtemény, az orientalisztikai munkákat felvonultató Ázsia-gyűjtemény, valamint a 900 ezer kötetes Kelet-Európa-gyűjtemény.
A könyvtár ludwigstraßei olvasótermei 3 ezer olvasó fogadására alkalmasak. Szabadpolcon elérhető mintegy 130 ezer kötet, illetve 18 ezer folyóiratszám, ezenkívül az egyes különgyűjtemények (ősnyomtatványtár, térképtár stb.) is saját olvasótermekkel rendelkeznek.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bayerische Staatsbibliothek című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
