Bajmóc vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajmóci vár
Bojnický zámok
A bajmóci vár és környéke
A bajmóci vár és környéke
Ország  Szlovákia
Mai település Bajmóc

Épült 13. század
Állapota helyreállított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Bajmóci vár (Szlovákia)
Bajmóci vár
Bajmóci vár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 48″, k. h. 18° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 48″, k. h. 18° 34′ 40″
Bajmóci vár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmóci vár témájú médiaállományokat.

Bajmóc vára (szlovákul: Bojnický zámok) a Nyitra folyó jobb partján, medréből kiálló sziklaszirtre épült a 13. században. A Pálffy család legfőbb birtokközpontjainak egyike. Része volt a középkori magyarországi végvárláncnak, később pedig a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák–Magyar Monarchia alatt. A vár alatti denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsült hársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, azaz »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve” (Borovszky).

Legendája[szerkesztés]

A bajmóci várban egy fekete hölgyet láttak kísérteni. Története a következő: A hölgyet életében rokonai hűtlenséggel vádolták meg. Férje rettenetes igazságpróba elé állítván azt követelte tőle, hogy vesse le magát a vár tornyából és ha ártatlan akkor élve marad, ha pedig bűnös megérdemli a halált. Az asszony magával vitte aprócska gyermeküket és azzal együtt ugrott a mélybe. Azóta együtt járnak vissza a kegyetlen helyszínre kísérteni. Az éj sötétjében többen hallani és látni vélték már az anya szellemét, karjában a síró gyermekével. Többnyire a vártorony környékén és a várlépcsőjén bolyongva.

Történelmi környezete[szerkesztés]

A vár légifelvételen

Bajmóc egyike azon magyar főnemesi lakhelyeknek, melyek képesek valamennyit megmutatni a monarchia uralkodói pompájából és azokból a történelmi időkből, melyben született.

A helyen elsőnek a zobori bencés apátok tulajdonát leíró levél említ erődítményt 1113-ban. A kezdetben még csak faszerkezetű palánkvár igen nagy utat tett meg, amíg egyre nagyobb kővárrá alakította a hozzá kapcsolódó történelem.

A 13. században még csak 35-40 méter átmérőjű sziklára épült védelmi pontból 1889-re 365 ablakos 80 helyiséges, 6000-nél is több műkincset rejtő kastély lett. Az eredményről megoszlanak a vélemények, hisz akadnak, olyanok is, akik a várat eredeti középkori állapotában szeretnék tudni. A többiek akik meg is nézték, elragadtatással vehették tudomásul, hogy a múlt gazdagsága - a bajmóci kastély esetében - kifinomult arányokkal és tetszetős ízlésvilággal párosult. A kialakítás jeles példája annak, hogy a nemes szó nem csak főúri előjogokat jelentett.

A tatárjárás után IV. Béla király elvárásának megfelelően a juttatott uradalmak védeleméről az adományozottnak gondoskodnia kellett, annál is inkább, mert azok eleinte nem örökbirtokok voltak, hanem bizományba kapott királyi jószágnak számítottak. Számos vár, erőd és más erősség épült ebben az időben, arra alkalmas helyen.

Bajmóc várát a Hont-Pázmány Kázmér ispán fiai létesítették a Nyitra folyó völgyében. A védmű eredetileg, kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ami akkoriban már elég volt a belső várépületek védelméhez. Ezt a „központi magot” a 15. században építették körbe egy nagyobbal.

A várat azonban nemcsak külső ellenség támadta. Vagyonában (nagybátyja halála után) erőssé vált Csák Máté önhatalmát az egész felvidékre kiterjesztő harcok során 1297-ben Bajmócot is elfoglalta.

A mindig önös érdekét néző főúr erősen köpönyegforgató volt, de egy cseppet sem gyenge. 1301-ben éppen Premysl Vencelt támogatta, és II. Vencel királlyá koronázásakor megszerezte magának Trencsént és Nyitrát. Amikor 1302-ben a királyi adománylevélben megkapta Bajmócot is, rögtön hátat fordított Vencelnek, aki közben elhalt királyapja cseh trón-örökét átvenni ment Prágába.

Trencséni Csák Máté megnőtt hatalmára jellemző, hogy csak a vele megkötött kékesi egyezmény szerint - Anjou Károly Róbert által juttatott - tárnokmesteri kinevezése után választották csak királlyá Károly Róbertet a magyar rendek. Csák Mátét nem érdekelte tovább se az 1308-as választás, se az 1310-es koronázás. Sőt Visegrádból rablólovag módjára portyázva fosztogatta a királyi birtokokat. Címeit I. Károly Róbert visszavonta, Gentilis bíboros pedig kiátkozta. Az átok volt az utolsó csepp a pohárban. Csák Máté hadai élén 1311. június 25-én Buda kapuja alá vonult, előle Károly Róbert udvarával együtt Temesvárra költözött. Csák Máté a sérelmes Aba Amadéval és fiaival szövetségben felkelt a király ellen. Az 1312-es rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. De ez nem zavarta a trencséni nagyurat abban, hogy Luxemburgi János cseh királyt is megtámadja 1316-ban. Ezt kihasználva, Károly Róbert 1317-ben visszavívta tőle Visegrádot és Komáromot. Az oroszlán gyenge volt, de nem fogatlan, Károly Róbert csak Csák Máté halála után, 1321 tavaszát követően tudott szert tenni Bajmócra. Később a Csák nemzetséget a király bosszúból kiirtotta. (A visegrádi várúr Zách Felicián merényletkísérlete miatt is.)

Bajmóc vára

Luxemburgi Zsigmond birtokadományokkal erősítgeti pozícióit a magyar nemesi tábor megnyerése érdekében. Bajmócot Jolsvai Leusták nádorispán kapta. Jolsvai fiának (Györgynek) nincs utóda ezért 1427-ben visszaszármazik a birtokuk a királyi házra.

1430-tól Bajmóc Noffri Lénárdhoz és három testvéreihez kerül. Négyen, példás összefogással külső kővárat emelnek a meglévő köré. A magyar trón körüli hatalmi vetélkedés tovább folyik miután Albert király halálát követően özvegye Luxemburgi Erzsébet világra hozza (utószülött) V. Lászlót, a csecsemőherceget. A magyar rendeknek nem tetszik a helyzet és a frissen özvegyült Erzsébetet inkább a nála sokkal fiatalabb III. Ulászló lengyel királyhoz adnák feleségül. Luxemburgi Erzsébet elmenekül, de magával viszi a szentkoronát Visegrádból és pár hónapos csecsemő fiának V. Lászlónak fejére teszi. A végső hatalmi vetélkedésben III. Ulászló lengyel király kerekedik felül és I. Ulászlóként magyar trónra kerül. Luxemburgi Erzsébet gyermekét külhonba menekíti. 1442-ben az özvegy Erzsébet meghal. Fiát III. Frigyes császár neveli (de inkább kettős trón-ígéretét jelentő foglyaként kezeli) Két évre rá a várnai csatában a kettejük trónharcát megnyerő Ulászló király elesik.

Az osztrák-magyar rendek elérik, hogy V. (utód) László Prágába kerüljön. Podjebrad György és Cillei Ulrik a Garai ligával együtt szintén befolyása alatt tartja. Pogyebrád az ő nevében Csehország, míg a törökverő Hunyadi János pedig Magyarország kormányozója. Utóbbi 1456-os halálával az események beindulnak. Cillei Ulrik elszerzi a kormányzói tisztséget Hunyadi László elől, akit később Cillei a király és serege kíséretében felkeres Nándorfehérváron. Ünneplendő azt, hogy László megtartotta a várat a törökkel szemben. Az ünnep helyett kerekedett vita hevében a Hunyadi fivérek Cilleit leszúrják. Félelmében V. László király helyben esküt tesz, hogy nem lesz megtorlás, de Hunyadi Lászlót Budán mégis lefejezteti. A közfelháborodás nyomán menekülnie kellett. Hunyadi Mátyást foglyaként magával viszi, de a vérrák Prágában 1457-ben V. Lászlót elemészti. Pogyebrád cseh és Mátyás pedig magyar király lesz a szegedi egyezség szerint.

A század derekán cseh husziták Bajmócot is ostromolták, de a vár egyike maradt annak a néhány felvidéki erősségnek, ami ellenállt. (Fényes Elek szerint viszont bevették)

1489-ben Noffri família kihalásakor a bajmóci uradalom Mátyás királyra marad, aki törvénytelen János fiának, a liptói hercegnek adományozta.

Borovszky Samu erről így emlékezik.:

Istvánffy beszéli, hogy Poki Péter a saját maga vára gyanánt kezelte Bajmóczot, sok erőszakoskodást követett el, sőt egy ízben a bajmóczi meleg fürdőben tartózkodó Korvin Jánost a várból ki is zárta s orgyilkosokat bérelt fel, hogy megölesse. Mind e bünüket Gyulay János, Szeretsény Lajos, Pernessy György és mások reábizonyították Pokira, ki még a biróság előtt is csak vállát vonogatta. A biróság megállapítva látván az árulás meg hűtlenség büntettét, Pokit darabokra vágatta.

A Szapolyai család által kimódolt orgyilkosság terve tehát nem sikerült, így Pohi várnagyot a budai királyi bíróság elítélte és felnégyeltette.

Bajmóc ennek ellenére a Szapolyai családé lett, mert az időközben elhunyt Mátyás királyon követelt pénzüket Corvin János nem tudta kifizetni, kénytelen volt a várbirtokot zálogként átengedni.

A 16. században Szapolyai János választott magyar királytól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, szintén magyar király harcban szerzi el a várat. A győztes Ferdinánd a bajmóci uradalmat a Thurzóknak adományozta, akik a törököktől tartva a vár falait megerősítik 1530-ban.

1599-ben rablótámadások fosztogatják a környékét, de az erősséget nem támadták meg.

1605-ben a felkelő Bocskai István hajdúi előtt a Bajmóc kaput nyit, de 1607-től a Thurzó családé lesz megint, akik birtokközpontként használják. Elmaradt korszerűsítések következtében ekkorra a várnak már nincs komolyabb hadászati értéke.

1637-ben a Thurzó família kihalásával az uralkodóra visszaszáll a bajmóci uradalom, aki pedig azt a Pálffy családnak adja. 1643-ban a zálog tulajdonukká alakult. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a kurucok hosszas éheztető blokáddal 1704. július 8-án bevették.

Ezzel a nem éppen szerencsés lépéssel a kurucok még inkább nyakukba vonták a Pálffyakat. A Pállfyak előbb a trencséni csatában a császáriak vezéreiként kerekedtek felül. A bajmóci birtok vártulajdonosa Pálffy (III.) János gróf horvát bán (később Sáros vármegye főispánja, a magyarországi császári hadak főparancsnoka, szatmári békét megkötő császári felhatalmazott, nádor tisztében pedig Mária Terézia királynővé koronázója) 1708. november 4-én körbevette a bajmóci várat és egy hetes ostrommal november 11-ére visszaszerezte azt. Nem csoda hát, hogy az erődítményekre kimondott 1711-es várrombolási rendelet a Pálffy tulajdonúakat sehol sem érintette, és a bajmócit is sértetlenül hagyta. A megkímélt Pálffy várak száma 10 feletti.

A történelem vihara elül az uradalom körül. Nem tépázza tovább Bajmócot, de a hozzá tartozó Pálffy birtokokat sem (4 m. város 14 falu). A vár eredeti középkori formáját megőrzi 1889-ig. Pálffy János Ferenc gróf tulajdonos és Hubert József budapesti műépítész együtt, a francia várbelsők mintájára, impozáns kastéllyá alakítja. Mire a vár 1908-ra elkészült, az évtizedekig tartó átalakítás tetemes összegbe, 2 millió aranykoronába került. A 19. század elejére (állítólag azért, hogy minden naptári napon más és más ablakon lehessen kitekinteni) 365 ablakos díszes várkastéllyá varázsolták.

A vár utolsó (műgyűjtő) tulajdonosa[szerkesztés]

Pálffy János Ferenc szarkofágja a vár kriptájában

Pálffy János Ferenc (1829-1908) gróf aktívan közreműködött a tervezésben, de elkészültét már nem érte meg. A főúr kiváló műbarát és műértő. Mű- és régiséggyűjteményei messze földön ma is híres. A bajmóci vár, a bazini várkastély, a királyfai kastély, pozsonyi, bécsi és párisi palotái, valóságos tárházai a műkincseknek és gyűjteményeknek. Szenvedélyes műgyűjtő. A művészetek is hatalmas pártfogót nyertek benne.

De a nemzet háláját mégis leginkább az 1900. évi okt. 9-én tett alapítványával érdemelte ki, amit a középosztály tehetségeinek támogatására hozott létre. E nagylelkű alapítvány a 19. század alkonyán, méltóan sorakozik a család hatszázados múltja alatt szerzett nagy érdemekhez.

A király 1884-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és 1896-ban az I. osztályú Vaskorona-rendet adományozta neki.

Pálffy János halálakor, végakaratában úgy rendelkezett, hogy bajmóci életművét és kincses gyűjteményét az örökösök nyissák meg a nyilvánosság előtt. Nehéz tudomásul venni, hogy az örökség körül fellángolt viták és értékesítések azonban figyelmen kívül hagyták a testamentumot.

Menti a helyzetet, hogy még életében Karl von Piloty nagy festményét Nero szemléli az égő Rómát, ő ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178-at pedig a Szépművészeti Múzeumnak Rembrant, Tizian, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia műveket. (Nemzeti Galéria is bír számos más Pálffy képeket.)

Radisics Jenőnek még életében alkalmat adott arra, hogy gyűjteményéről átfogó leltárt készítsen. Radisics az emberről, a gyűjteményről tökéletes leírást adott. Pszichológiai mestermű pontosságával kellemes olvasmányban rögzítette a tényekből kibontható miérteket. Bemutatja a rideg távolságtartó, ugyanakkor magányában is nemzetét szerető ízig-vérig magyart, a letűnt idők nemesi vonásait elevenen hordozó főurat. Óhatatlanul berobban a képbe a szocialista állameszmény kontrasztja, ami elől vagyonát hátrahagyva nemsoká menekülni kénytelen minden arisztokrata. Újvilágok tanulságos olvasmány a Radisics mű arra nézve is, mibe fektessünk energiát ill. mibe ne, ki érdemel nemzeti megemlékezést és ki nem.

Végül általa idézzük fel gróf Pálffy János Ferenc végrendeletének idevágó részét:

"Életem hosszú folyása alatt tett külföldi utazásaimnak és ottani huzamosb tartózkodásaimnak az oka és czélja ... az volt, hogy ... a külföldnek, a képzőművészeteknek gazdag tárházából megszerezzek annyit, amennyit a körülményekhez és anyagi erőmhöz képest megszerezni lehetett s, hogy e megszerzett képzőművészeti tárgyakat hazahozva, hazánknak ily tárgyakban szűkölködő voltán segítsek s ezekkel a hazai műízlést nemesítsem s a művészetet ébresszem.”

Radisics hozzáteszi.: gróf. Pálffy János végrendelete idézett részével alighanem örökbecsű díszhelyet biztosít magának a legjobb hazafiak sorában.

1945-ben a Csehszlovák állam Bajmócot is kisajátította. 1950. május 9-én tűz ütött ki, aminek kárait eredeti állapotra hozta. Hagyatékát az Uniós szétválás óta pedig az önállóvá lett Szlovák állam gondozza.

Főbb részei[szerkesztés]

Tagozódása[szerkesztés]

Általános leírással azt mondhatjuk, hogy a vár mind függőleges, mind vízszintes tagolással bír. Vízszintesen három épületgyűrű, függőlegesen három udvari szintre tagozódik, amely udvarok közt összesen 20 m-nyi szintkülönbség van. A legalsó udvarból széles lókaptatós lépcső vezet a másodikba.

Az épület gyűrű külső peremén vannak a gazdasági. adminisztrációs építmények, valamint az egykori várőrség szállásai. A középső második zónában a kápolna, a vártulajdonos lakrésze és vendégszobák vannak. A legbelső többszintes épületegyüttes két nagy 60 és 71 méter magas bástyaközé szorult, szintenként egy-egy lakosztállyal. Fogadó terek, Hunyadi terem, diszpozitórium, keleti szalon (és dolgozószoba), valamint pár vendégszoba van. A tornyok csigalépcsőin juthatunk fel és le. A legfelső toronyszoba zöld lombok közötti falfestéseiről híres. Legalul levéltári szoba van raumkunst (mondvacsinált "németes" jelző az átlagosra) stílusban berendezve.

Az egyes helyiségek szintenként[szerkesztés]

I. szint[szerkesztés]

1. Képtár. Benne tulajdonosok portréi vannak a kastély átalakítás előtti időkből. Alexandra Brodszkéjé is

2. Nádasdy terem, a 19. század második felében érdekes figurális motívummal díszített burkolatot kapott. Az itt álló olasz reneszánsz stílusú komód a legrégebbi bútora a gyűjteménynek. A falakon Nádasdy Ferenc, Zaya András portréja mellett két egyenruhás lovas, valószínűleg a Habsburg-dinasztia tagjai láthatók.

3. Toronyszoba ikonosztázokkal. Nardo di Cionét, a bajmóci oltár festőjeként ismerjük. A legfontosabbak alkotásai bekerültek gróf Pálffy János gyűjteményébe. Az oltárszárnyakat a 14. század 50-es éveiben temperával fatáblára festették, a következő szenteket ábrázol: Felső sor / balról jobbra / St.János, Jeremos próféta, Mária Jézussal, Keresztelő Szent János, Ranier próféta. Alsó sor / balról jobbra /: Szent Ágoston próféta. Mária Magdolna, Szent Pál próféta apostol. Catherine és Mária között a szenvedő Krisztus és Szent János apostol, Szent Lucia. Szent Péter apostol. És Szent Margit. Szent Antal Remete. Nardo di Cione 14. század a pestis-járvány utáni második feléből a firenzei festészet legfőbb és legjelentősebb alakja. A bajmóci oltár az egyetlen épen maradt munkája. Andrey testvérével együtt a 14. század végén már ők a legnagyobb toszkán festők.

4. Télikert a következő hely A virágok védelmére és játékok termének volt. A padlóbál és ablakok alatti nyílásokból áramló meleg a szoba állandó alaphőmérsékletét biztosította. A helyi meleget 17. századi habán cserépkályha adta. Egyszerű konzolos padok mögötti lambériázott faparavánok között kártyát, sakkot, vagy a rulettet játszhattak. A gazdagon faragott barokk szekrény a lengyel Gdańskból került ide 1700-ban. A párkánypajzson a város címere van. A télikert hármas alakot ábrázoló festménye Marie Antoinettet, férjével XVI. Lajossal és háttérben álló testvérét Maximilian von Habsburgot mutatja. A kép festője A nemesség 18. századi festője Johan Mikhail Millitz bécsi festő, aki Felső-nyitrán is élt.

5. Galéria mindig fontos része az arisztokrata otthonoknak. A terem mennyezete és falburkolata faragott diófa, intarziás betétekkel. Nagy reneszánsz ólomüveg ablakok készítésük évszámaival AD (anno domini) 1548-asokat és az 1575-eseket gróf Pálffy Párizsban vette 1902-ben. Belső galéria bútorzata ugyanúgy, mint a nagy kandalló, klasszikus és neoreneszánszok. A képek azon Pálffy családtagokat mutatják, akik valaha tulajdonosai voltak a bajmóci birtoknak. Az utolsó tulajdonost, Pálffy János magyar nádor nyitja a sort. A középső, Pálffy Pál magyar nádor és császári tábornokot mutatja. A jobb oldali portré a felesége, grófnő Franziska Belasy Khuen. Az étkezőbe nyíló ajtó Vencel Brózik 1644-es munkája. A bal oldalán az utolsó kép Andrássy Emánuel portréja, aki Pálffy János sógora volt. A kandalló feletti festés a nemesek egy csoportja, akik a törökök feletti győzelem után hálát adnak Istennek. Az ajtót fölött az osztrák-magyar császárnő Mária Terézia által adományozott kép. A férjét Lotaringiai Ferencet és négy fiukat mutatja.

6. Kis szoba mosdóval. A portálüveget szlovák és cseh üveggyár készítette.. A falat motívumok és „LP” és „Debucourta IS Helman” feliratok díszítik.

7. Ebédlő. Nepravidlne tervezte. A kandalló abba a rácsos fülkébe került, amit Heim bécsi mester készített. A tölgyfabetét csatajelenetet ábrázol, gazdag díszítéssel. A főkép a korai 17. századból való. Abraham Jansens festette. A napkeleti bölcsek imádatát jeleníti meg. További képek a közép-európai barokk mesterek csendéletei. Bútorzat itt a 19. század második feléből ered. Kína és német Rosenthal porcelángyár termékei vannak kiállítva, valamint egy ezüst desszert-készlet Bécsből.

8. Keleti terem. Az utolsó tulajdonos Pálffy János dolgozószobája. Obložennie dolaf csináltatta aranyozott stukkót. A felső sorban érmék Allahot dicsőítő arab szövegsorok a Koránból. Az ajtós bélések eredetileg párnák és takarók tárolását szolgálták. A berendezés Milan Obrenovics szerb hercegtől származik, és Pálffy János vásárolta meg Bécsben 1902-ben, A mennyezet úgynevezett mór mennyezet. Pálffy gróf a Colli cégtől 1906-ban rendelte meg. A 16. század elején készült a kandalló feletti reneszánsz terrakotta dombormű. Madonna a gyermekével, ami egy toszkán mester műve. Figyelmet érdemelnek a keleti szalon vázái, (Ming korabeli kékmázasok) a gazdagon faragott indiai asztalok és a japán térelválasztó paravánokkal.

9. Zene szalon 16. századi berendezéssel. A kanapék és székek kárpitja idillikus jeleneteket ábrázolnak. A zongora 1884-es és Bělehrádek Bécsi mester munkája Az asztal feletti kép a Szent Grove. Herman Corotti festette. Érdekessége, hogy a mester már ismerte a perspektivikus ábrázolást. Ha lassan közeledünk a kép előteréhez, az mindig a festmény lépcsőjére vezet. A többi alkotás témája az ókori mitológia. Kiállított kínai francia és bécsi tárgyak. Falióra 18. századi bécsi mester munkája. Szőlő és kígyós faragással gazdagon tarkítva. A Vénusz szobor Antonio Canova carrarai márványműveinek másolata.

10. Arany terem a várpalota legszebb része. Nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti hársfa faragásról kapta Gróf Pálffy 1907-ben rendelte meg a Gebrüder Collitól a velencei (szépművészeti akadémia) Académie di Belle Arti lándzsás és angyalos mennyezetének mintájára. A gróf már nem érte meg, hogy készen is lássa. A közepére helyezett medál Francesca Desilvestro portréja, születésének és halálának (1829–1908) szalagos dátumával. Omnia cum tempore ( „Mindent a maga idejében!”) felirattal. Az ablakok közti két nagy figuratív festmény a 19. század végén Václav Brózik alkotása. A szemközti falon levő, 17. századi művek. A „Török szultán velencei ellenőrzésen” téma Tiroli Stephen Kessler festő alkotása. Nauszika és Ulysses - flamand Jacob Jordaens képe. Azt az ókori görög mitológiai pillanatot ábrázolja, amikor a Trójai háborúból hazatérő Odüsszeusz király leányát Nauszikát Odüsszeia elsüllyedését után megtalálja. A következő kép Agatha Carl Francesca Nuvolone képe. A legrégebbi bútordarab az Arany teremben a rokokó asztal, ami sárgaréz virágelemekkel és hangjegy motívumokkal díszített. A többi bútor 19. századi. Gyertyatartók és az órásszekrény a század elején Párizsban készültek. Az óra lapja meisseni porcelán. Az arany csarnokban szokott fellépni a várkápolna kórusa. A szoborgaléria műkőből és vörös márványból készült. Kialakítása a Bellunoi Dei Rettori reneszánsz palota loggiájának alaprajzát követi. Colline-i Andreas szobrászmester készítette A galériáról a várkápolnába pillanthatunk be.

11. Kápolna. A 17. században Pálffy-Khuen Belasy Franciska grófnő és grófné alakíttatta ki a bástya ágyúterméből. Ebből az időszakból maradtak fenn a mennyezeti freskók és a stukkók. A kápolna fő stukkója angyali üdvözlet jelenít meg, ami valószínűleg a kápolna felszentelésére készült. Ezt támasztja alá a 19. század végi kápolna rekonstrukció, ami a festett alsó festményt, megszabadította a ráfestett rétegtől. Keresztelő Szt. János életéből vett jelenetek mellett a szentek: Szt. Miklós, Szt. Pál, jobbján Szt. László és István, alatta thüringiai Szt. Erzsébet története. Az oltárkép Pandóra szelence témakörét jeleníti meg Orcagna keze nyomát hordozva. Oltár készítője Colli Innsbruck, a ráfestett egyéb képek másolatok. Neogótikus rekonstrukció során nyerte el mai kinézetét, a párizsi Saint-Chapelle és a gótikus Amboise kastély kápolnái mintájára..

12. Központi kastélylépcső. A harmadik udvarba vezet a, amely a vár legrégebbi része. Nem hozatott anyagból van, hanem a vár azon mésztufa cölöpéből lett kifaragva, amelyre maga a vár is épült. A kaput és a nagy bronz ajtókat a Colli vállalata 1902-ben készítette el, gróf Pálffy tervei szerint. A másik lépcső, ami a negyedik udvarba visz, egy 26 méteres mélységbe tart. A fokok a pozsonyi Márton és fia cég által 1895-ben gyártott és szerelt elemek. Ez a cég telepítette a vár egyéb fém műtárgyait, például az udvari lámpákat, dekoratív korlátokat és a villámhárítót.

II. szint[szerkesztés]

13. Hall a vár eredeti gótikus magja közepébe épült A múlt században rekonstruálták. Nagy üvegablakos csarnok a torony csigalépcsőjéhez vezet, ami a lakóterületekhez vezet. Gróf Pálffy úgy akarta, hogy a belső terek egy építészeti egységet alkossanak az egész külsővel. Ezért vár középső lakható részeinek díszítettsége gótikus. Az enteriőr, Pálffy gróf ízlésvilágát adja vissza. Amiben a raumkunst, azaz művészi belső a meghatározó elv. Sok esetben, a gróf maga is részletes mintákat dolgoz ki. A belső munka kivitelezéssel megbízott Innsbruck Gebrüder Colli készítette el a mennyezetet, lambériát, ablakokat, ajtókat, falfestményeket és bútorokat tiroli gótikus szellemben. Az első emeleten felhasznált faburkolat vörös fenyő, a padló pedig tölgyfa.

14. Kék Szalon. Az első emeletet a nyitánya. Eredeti a lambéria, a korlátok, a lépcső a kutyák szobraival, a kazettás mennyezet és a kék festésű fal a címerekkel, magyar királyokról, nemesekről. Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, akik egykor tulajdonosai voltak a kastélynak és birtoknak.

15. Kocsimosó.Az eredeti leltárban említett márvány mosóállvánnyal.

16. Nagyterem. Egy egységet képez a hálószobával és a nappalival. Az arisztokrata lakrész a gótika időszakát idézi. Bútorok eredeti helyükön állnak. Úgy, ahogy Colli és Pálffy berendezte. A láda a bajmoki kastély utolsó felújítása utáni formáját őrzi. Érdekes az asztal fölötti nagy csillár, ami szintén beletartozik az eredeti leltárba.

17. Konyha. Egyszerű. A nagy német tálalóban ón és cserépedények vannak. Kézi működtetésű lifttel szállította fel az ételeket miután feldolgozták és elkészítették a helyi alapanyagokat. Pozsonyi Márton és fia cég készített bronz rácsot arra az ajtóra, ami lezárta az emeleti szobába vezető utat.

18. Márvány terem. A sárga és feketemárványú padlójáról kapta a nevét. Mozaikmintázat hal formájú elemekkel. A terület közepén "P" monogrammal. A központi medalionon, az ablak és ajtó fülkékben latin feliratokkal: CUOR FORTE ROMPE CATTIVA SORTE, VIRTUS IN ACTIONE, OMNIA CUM TEMPORE, HUC REFER PRINCIPIUM ET FINEM, FAMAM ERTENDERE FACTIS szellemében az olasz reneszánsz A szoba festett falán Francesco Desilvestri, Luster 17. századi velencei festők munkái. A II. szinten épült a kastély központi része, az alsó szinthez képest kissé eltolva.

19. Fogadó szoba. Eredeti fa lambéria, romantikus festmények és kazettás mennyezet. A szobabútor a 19. század a második felében készült, de a reneszánsz és barokk székek idősebbek. A falból kiálló konzolra „Egy szegény fiú”-t mintázó - Antonio Canova által carrarai márványból készített- eredeti szobra került.

20. Gardrób szoba neogótikus bútorokkal berendezett öltöző-helyiség. Az utolsó átalakítás óta a mosdó és a vízöblítéses WC maradt fenn.

21. Nagyterem. Az első emeletihez hasonló, de itt a hálószoba és a nappali gazdagon faragott válaszfallal van elválasztva . A felül áttört kurzív motívumok és talpas szobrok díszítik. Alján állatok domborművei láthatók. Az eredeti állapotú bútorzat, a mennyezet, a falburkolatok és falfestmények egymással mind összhangban állnak, neogótikusak.

22. Vadász szalon trófeákkal és elejtett vadakkal. Vadászjeleneteket ábrázoló falfestményeiről kapta a nevét. Francia porcelán, német ón és cserépedények vannak kiállítva. Mosogató a sarokban egyike a számos a kastélybeli hasonlónak, ahová gravitációval jutott el a víz a tározó a toronyból.

23. Másik hall az emelet utolsó helyisége. A mennyezet közepén a Pálffy címer – a jól ismert keréktöredék fölött ágaskodó szarvassal. Körülötte a Pálffy családdal kapcsolatban álló más nemesi családok címerei. Falburkolatok, a festett címerek és bútorok reneszánszok. A neogótikus szék, ill. az asztal még az, amit a 19. század végén Pálffy gróf megrendelt a Colli-tól.

III. szint[szerkesztés]

24 Lovag terem és loggia a III. szint központi részébe a . Konzolokon kiálló karzat olyan, mint amit Pálffy gróf franciaországi Pierrefonds és Carcassone-ban látott.

25. Fegyvercsarnok jelenleg kézi és a lőfegyverek, valamint egy páncélzat a 16. és a 18. századból. Csillár a teremben olaj lámpát tartott. a háttérben álló feszület oldalain a görög ábécé "alfa" és "omega" betűi a kezdet és a vég szimbólumai.

26. Fellegvár. A fegyvercsarnokból Rövid fából készült lépcsőn jutunk a fellegvárba , ahol már kisebb a tér. A kiállítás a 19. századi különféle bútorok, órák, üveg, porcelán, kőszobrok, festmények stílusa klasszicizmus, empire, romantika, biedermeier, részben középkori, részben a 19. század második feléből valók. Citadella és a kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bajmócra és környéke. A lépcsőn lefelé a Hunyady terembe jutunk.

27. Hunyady terem. A bajmóci kastély legnagyobb tere a 16. és a 17. században épült. Hunyady csarnok barokk portálján át a harmadik udvarba juthatunk. A portál latin feliratait gróf Pálffy János írta, ami egy kronogram, vagyis a római számokat jelentő betűk értékét összeadva 1899-et, tehát a felújítás kezdőévét kapjuk. A szöveg az átépítő Pálffy Jánost nevesíti.: VLTIMVS EX Pálffy Ioan LINEA DE NATVS RESTITVIT CVS RVPE ARCI Sita.

28. Gobelin szoba. A Hunyadi teremből lefelé egy másik hasonló, de kisebb térbe jutunk. A kései 19. századi épületben van Pálffy János gróf, főleg bútorokból és festményekből álló gyűjteménye. Az elülső falára került a 17. század elején Brüsszelben szőtt óriás gobelin.

29. Oszlop csarnok. A Hunyady teremből márvány lépcsőház vezet ebbe a neogótikus terembe. Az impozáns és szokatlanul nagy carrarai márványszobrai az asszír Sardanapala és a zsidó Saul királyt formázzák. Thomas Wald angol szobrász alkotta Rómában. (Sardanapala önzés netovábbja, halála előtt csak azért mészároltatja le alattvalóit, hogy azok őt a túlvilágon is szolgálják.)

IV. (vár alatti) szint[szerkesztés]

30. Kripta. A második udvaron át a Pálffyak sírkamrájába mehetünk le. A kriptában van eltemetve Pálffy Tamás nyitrai püspök. (Elhíresült a vezekényi ütközetben elesett négy Esterházy felett mondott beszéde.) Gróf Pálffy János annyira tisztelte, hogy földi maradványait idehozatta Bazinból. A gróf pedig a középső kriptában emelt szarkofágban van eltemetve. Szarkofágot erdélyi kőfaragó készítették vörös márványból.

31. Barlang. Annak ellenére, hogy utoljára maradt a bajmóci várbarlang, 22 méter átmérőjével és 6 m-es belmagasságával figyelemre méltó marad, A kastély udvari tavernája 26 méter mélyen csatlakozik a kétosztatú mészkőbarlanghoz, amit víz mosott ki és denevérek lakják. A benne levő két tó valószínűleg összeköttetésben áll más föld alatti képződményekkel. 1967 óta látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmóc vára témájú médiaállományokat.