Bajót

Bajót
Bajót címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Zoltán
Irányítószám	2533
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	1616 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	97,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″47.727222222222, 18.555833333333
Bajót Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bajót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajót község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban található.

Fekvése

A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es főúton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.

Története

Bajót, templom légi fotója

Bajót és környéke az őskortól lakott helynek számít, az itt talált, régészeti leletek is erről tanúskodnak. A település határában, az Öreg-kő keleti, hatalmas sziklafalában található a Jankovich-barlang bejárata. A barlangban őskori leleteket, köztük az ősember solutréi kultúrájának és magdaléni kultúrájának számos ritka és érdekes emlékét, finoman kidolgozott kőeszközöket és csonteszközöket találtak.

A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.

A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.

A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.

Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.

A települést a törökök többször elpusztították, de mindig benépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.

Határában a 19. században szénre bukkantak, és a területet bányaművelés alá is vették.

Gazdaság

Az Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1607	1599	1602	1733	1638	1616
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,5% (19,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.

A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.

Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

A Jankovich-barlangban az ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken vannak az Öreg-kői 1. sz. zsomboly, a Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlangok is.

Híres szülöttei

• Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
• Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkalmazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.

További információk

• Bajót Önkormányzatának honlapja
• Légi fotók Bajótról