Badacsonyi borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Badacsonyi Borvidék szócikkből átirányítva)
Badacsonyi borvidék
Badacsonyi szőlősorok a hegyoldalban és a Balaton panorámája
Badacsonyi szőlősorok a hegyoldalban és a Balaton panorámája
Adatok
Minőségbesorolási kategóriaI., II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve1980
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém vármegye
BorrégióBalaton borrégió
Éghajlatenyhe, kontinentális
Talajösszetevőkbazalt, agyag, homok és lösz
Régió területe1794 hektár
SzőlőfajtákOlaszrizling, Szürkebarát, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Chardonnay és Kéknyelű
Érési időszakszeptember vége
BortermelésBadacsonyi Szürkebarát
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonyi témájú médiaállományokat.

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található, amely a Balaton-felvidék földrajzi tájegység legnagyobb bazaltsapkás deflációs tanúhegye. A Badacsonyi Borvidék a Badacsony Hegyközség, a Badacsonyi Borfalvak Hegyközség, a Káptalantóti-Csobánc Hegyközség és a Szent György-hegy Hegyközség társulásaiból áll.[1]

Története[szerkesztés]

Már a római korban is termesztettek szőlőt. Ismert egy rendelet, amelyet Domitianus római császár adott ki, mivel az egyik évben bőséges szőlő-, de nagyon gyenge gabonatermés volt és Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és termesszenek helyette gabonát.[2] Probus római császár hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és meghagyta, hogy katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak a birodalom minden területén.[3] A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonban volt. A badacsonyi ürmös[4] a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert. A 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért és ma is megtalálhatóak a borpincéik: Malatinszky-kúria, Ibos-kúria, Kisfaludy-ház, Szegedy Róza-ház, Lessner borház, Esterházy- és Tarányi-présház.[5]

A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj erózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jellegzetes helyi fajtává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.

A borvidék jellemzői[szerkesztés]

A történelmi borvidék leghíresebb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony-hegy, a vele majdcsak egyenértékű Szent György-hegy (414 m), továbbá a Szigliget-hegy és Kisörs-hegy.[6] Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. A könnyen málló vulkanikus kőzetből és a permi homokkő vörös málladéktakarójából felszabaduló mikroelemek is hozzájárulnak a csak ezt a borvidéket jellemző borminőség kialakulásához.[7] Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint[8] I. és II. osztályú határrészei tartoznak: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Diszel, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.

Termesztett szőlőfajták[szerkesztés]

A szürkebarát, azaz a pinot gris szőlő fürtjei, a pinot noir francia eredetű, világfajta borszőlő mutációja [9]
A szép szőlőtermés az öröm forrása a Balaton-felvidéken
Kéknyelű szőlőfürt, ősi magyar eredetű fajta, amely a Badacsonyi borvidék különlegessége [10]
  • A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba.
  • Nagyobb termőterületen található meg a franciaországi eredetű szőlőfajta a Szürkebarát. Káloczi Kálmán a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora a Szürkebarát bor elnevezéséről című írásában megjegyzi, hogy „A borászatok közül sokan, borismertetőikben a szürkebarát nevét a cseri barátokkal, mint szürke csuhát viselő szerzetesekkel hozzák összefüggésbe az elnevezést”. Ezt a téves tézist helyesbítve rámutat, hogy a badacsonyi Esterházy szőlőbirtok volt az 1930-as években a Balaton-felvidék legnagyobb szőlőbirtoka és a Pálos rend Magyarországra való visszatértével egy időben (Több sikertelen kísérlet után lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán birtokba vehették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot), Rájuk hivatkozva Krassay Vilmos az Esterházy Hitbizomány badacsonyi szőlőbirtokának intézője adta a bornak a »Szürkebarát« nevet.[11]
hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot

ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?

Radnóti Miklós: À la recherche[12][13]
  • Szintén nagy termőterületet foglal el a Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is.
  • A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus tájfajtája lesz. 2002 óta a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a Vinum Vulcanum Badacsonyi Bor lovagrenddel közösen minden évben megrendezi a Kéknyelű Virágzás Ünnepét.[14]

Borházak és pincészetek[szerkesztés]

Badacsonyi export bor címkéje - 1908.
Badacsony régió

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
  • 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
  • 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
  • 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

További információk[szerkesztés]