Bacsik Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bacsik Elek
Bacsik Elek.png
Életrajzi adatok
Született 1926. május 22.
Budapest
Elhunyt 1993. február 14. (66 évesen)
Glen Ellyn, Amerikai Egyesült Államok
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Hangszer hegedű, gitár
Tevékenység zenész

Bacsik Elek (Budapest, 1926. május 22. – Glen Ellyn, Amerikai Egyesült Államok, 1993. február 14.) dzsesszgitáros, hegedűművész.

Életútja[forrásszöveg szerkesztése]

Bacsik Elek magyarországi cigány családban született 1926-ban. Édesapja, Bacsik Árpád kiváló brácsás volt. Bacsik Elek először hegedülni tanult a budapesti Zeneakadémián, de érdeklődése hamar a gitár felé fordult. Háború előtt cigányzenekarokban és tánczenekarokban muzsikált. Tagja volt a legendás Arizona mulató zenekarának. Itt olyan nagy muzsikusokkal játszott együtt, mint a később világhírűvé vált zongoraművész Cziffra György. 1948-ban a Lecák néven ismert Oberdorfer Árpád zenekarával Bejrútba utazott. Innen először Spanyolországba, majd Olaszországba vezetett az útja. Ezután érkezett Párizsba, ahol nagyon hamar ismert jazzgitárossá vált.

1949-ben Bernben Hazy Osterwald zenekarában gitározott. Itt ismerkedett meg a bebop zenével. „Rögtön lenyűgözött ez a zene, amikor meghallottam. Elmentem és megvettem az összes Dizzy és Parker lemezt, amit csak találtam.”

1959-ben Párizsban az Art Simmon trióban gitározott a híres Mars klubban, ami az Európába érkező amerikai zenészek törzshelye volt.

1962-ben nagylemezt készített, mely a jól alliteráló "Electric Guitar of the Eclectic Elek Bacsik" címet viseli. Ezen az albumon stílusa sokkal inkább Tal Farlow és Johnny Smith játékához állt közel, mint az európai cigány előadókéhoz. Itt egy feljátszott második sávban leginkább ritmizáló gitár részeket játszik.

Még ebben az évben fellép az Antibes-Juan les Pins-i fesztiválon. Itt újra találkozott Dizzy Gillespie-vel, aki akkoriban vette fel a „Dizzy on the French Rivera” című lemezét. Dizzy felkérte Bacsikot, hogy játsszon a lemezen két számban. Az egyik a „Chega De Saudade”, a másik a „For the Gypsies”, amivel Dizzy a romák előtt szeretett volna tisztelegni.

Az 1960-as évek elején Bacsik Elek nagyon népszerű volt Párizsban, vasárnaponként egy TV show-ban játszott olyan sztárokkal, mint Charles Aznavour és Gilbert Bécaud. Fényképe megjelent a legnépszerűbb magazinokban, többek között a Paris Match-ban.

1963-ban a cannes-i Palm Beach-ben játszott, és ebben az évben készített lemezt Jeanne Moreau-val.

1966-ban az USA-ba ment, de elmerült a Las Vegasi „kabaré” színpadi világban, ahol körülbelül tíz évig Wayne Newton zenekarának volt első hegedűse.

1973-ban Bob Thiele-vel kezdett dolgozni, kiadott még két LP-t, amin elektromos hegedűn, valamint gitáron és csellón játszott. Az 1973-ban megjelent I Love You lemezen a hegedű mellett elektromos gitáron és csellón is játszik. Az 1975-ös Bird and Dizzy lemezen Időnként a „vioelectra” nevű speciális hangszert használta. Ennek mérete a hegedűéhez hasonló, de egy oktávval mélyebbre van hangolva, mint a hegedű, így ez a hangszer a cselló és a brácsa közötti lágéban szól. A lemezen ezzel a hangszerrel játszotta fel a stúdió adta lehetőségeket kihasználva önmagával unisonóban a témákat és a szólókat.

1975-ben nagy sikerrel játszott a newporti jazzfesztiválon. Úgy tűnt, hogy talán ezzel némi népszerűségre tesz szert, de sajnos ismét elmerült a homályban.

1993-ban, a jazzközösségtől méltatlanul elfeledve hunyt el.

„A romák számára az országhatárok, a fajok vagy a kultúrák nem jelentenek korlátokat. Nekünk az egész föld olyan, mint a határtalan univerzum. Ez a mi küldetésünk az életben – megmutatni, hogy a világ mennyire nyitott. Én ezt a zenémen keresztül tudom megvalósítani, ami a szerelmem és az életem.”

– Bacsik Elek

Diszkográfia[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1962 : The Electric Guitar of the Eclectic Elek Bacsik (Fontana) (LP) = Jazz Guitarist (Philips) (LP) = Nuages. Jazz In Paris 81 (Universal Music) (CD)
  • 1962: Bossa Nova (Fontana) (EP)
  • 1964 : Guitar Conceptions (Fontana) (LP) = Guitar Conceprions. Jazz in Paris 15 (Universal Music) (CD)
  • 1966 : Elek Bacsik/Stephane Grappelli: I Giganti del Jazz Vol. 84 (Curcio/I Giganti del Jazz) (LP)
  • 1973 : I Love You (Bob Thiele Music) (LP)
  • 1975 : Bird & Dizzy, A Musical Tribute (Flying Dutchman) (LP)
  • 2016 : Historical Recordings 1943-1947 (Pannon Jazz, PJ 1090) (CD) a Simon Géza Gábor: Esős évszak - Bacsik Elek bio-diszkográfia 1926 - 1993 / Season of the Rain - Elek Bacsik bio-discography 1926-1993. Magyar Jazzkutatási Társaság / Hungarian Society for Jazz Research, Budapest, 2016. ISBN 978-963-12-4707-7 kötet CD mellékleteként

Közreműködő zenészként

1959 : The Kenny Clarke Orchestra With Andy and The Bey Sisters (Métropole) (EP)

1959/60 : Clark Terry Septet: What Makes Sammy Swing! (Lone Hill Jazz) (CD)

1963 : Serge Gainsbourg: 1963 Théatre des capucines (Universal) (LP25), Mercury (CD)

Bibliográfia[forrásszöveg szerkesztése]

  • Halper László:Zenészlegendák. Legendás történetek legendás romazenészekről. Szerzői kiadás, Leányfalu, 2003
  • Halper László:Zenészlegendák. Legendás történetek legendás romazenészekről. Második bővített és átdolgozott kiadás. FROKK, Budapest, 2013
  • Simon Géza Gábor: Bacsik Elek - Az első 22 év. A Mária Valéria Új-Teleptől a Zeneakadémiáig (1926-1948). Gramofon Klasszikus és Jazz, Budapest, 2014. Nyár
  • Simon Géza Gábor: Egy jazzkarrier korai állomásai - Bacsik Elek és Tabányi Mihály. Bohém Jazz Magazin, Kecskemét, 2014. augusztus
  • Simon Géza Gábor: Akinek 24 nevét ismerjük - A francia sanzonjazz magyar sztárja. Bacsik Elek aranykorszaka. Gramofon Klasszikus és Jazz, Budapest, 2015. Tavasz
  • Simon Géza Gábor: Esős évszak - Bacsik Elek bio-diszkográfia 1926 - 1993 / Season of the Rain - Elek Bacsik bio-discography 1926-1993. Magyar Jazzkutatási Társaság / Hungarian Society for Jazz Research, Budapest, 2016. május 31. ISBN 978-963-12-4707-7

További információ[forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap