Babarczy Imre (altábornagy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Babarczy Imre (báró) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Babarczy Imre
Született 1818
Elhunyt 1881. december 24.
Bécs
Nemzetisége magyar
SzüleiBabarczy Imre
Foglalkozása császári és királyi kamarás,
altábornagy

Babarczi báró Babarczy Imre (1818Bécs, 1881. december 24.) császári és királyi kamarás, nyugalmazott altábornagy és az I. arciere testőrségnél alhadnagy és házparancsnok, Babarczy Imre alispán és színműíró fia.

Élete[szerkesztés]

A szabadságharc alatt a császári hadseregben küzdött és nyíltan kimondta: "Szégyenlem, hogy magyarnak születtem." A szabadságharc bukása után a császári katonai irodában nyert alkalmazást s egy német röpirattal: Bekenntnisse eines Soldaten tette nevét ismertté és honfitársai előtt népszerűtlenné, mert nyíltan ama nézet mellett küzdött, hogy a katonai uralomnak a lefolyt események következtében Ausztriában túlsúlyban kell lennie, mert itt alkotmányos reformok nem lehetnek. E röpirat megjelenése után gyorsan emelkedett katonai pályáján; nemsokára cs. kir. őrnaggyá, 1853. alezredessé nevezték ki. Utóbb altábornagyságra emelkedett s az arcier-testőrség parancsnoka lett. 1855 végén a soproni úrbéri főtörvényszéknek, 1861-ben pedig a kőszegi kereskedelmi táblának elnöke lett. 1855. november 30-án birodalmi báró lett. 1881. december 26-án helyezték örök nyugalomra a bécsi Zentralfriedhofban.

Munkája[szerkesztés]

  • Bekenntnisse eines Soldaten. Wien, 1850. (2. kiadás. Eger, 1855; az első kiadás névtelenül jelent meg.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.