Baba-hegység
| Baba-hegység (Баба Планина) | |
 | |
| A Peliszter-csúcs | |
| Magasság | 2601 m |
| Ország | |
| Hegység | Píndosz |
| Relatív magasság | 1516 m |
| Legmagasabb pont | Peliszter |
| Hosszúság | 30 km |
| Szélesség | 18 km |
| Elhelyezkedése | |
 Baba-hegység
Pozíció Észak-Macedónia térképén
| |
 é. sz. 40° 55′, k. h. 21° 10′40.916667°N 21.166667°EKoordináták: é. sz. 40° 55′, k. h. 21° 10′40.916667°N 21.166667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baba-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Baba-hegység (macedónul: Баба Планина), vagy a legmagasabb csúcsa után Peliszter (macedónul: Пелистер) néven is ismert, hegység Észak-Macedónia legdélebbi területén. A 2601 méteres Peliszter-csúcs Bitola városa fölött magasodik, és az ország harmadik legmagasabb hegységévé és hegycsúcsává teszi a Babát.[1]
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Baba-hegység fő tömege kristályos palából épül fel, és a harmadidőszakban gyűrődött fel. A legmagasabb, 2601 méteres Peliszteren kívül további jelentős csúcsok: a Dva Groba (2514 méter), Veternica (2420 méter), Musza (2350 méter), Ržana (2334 méter), Široka (2218 méter), Kozji Kamen (2199 méter), Griva (2198 méter) és Golema Čuka (2188 méter), valamint a Belavoda (2179 méter) és a Kirko. A Peliszter az 1516 méteres relatív magasságával Európa 94. legprominensebb csúcsának számít.[2] A Baba-hegység a régió folyóinak vízválasztója, így azok az Adriai-tenger vagy az Égei-tenger felé folynak.[3] Magán a hegyvidéken két látványos tengerszem, a Golemo jezero 2218 méteres magasságban, illetve a Malo jezero 2180 méteren.[4] A hegységet nyugati oldalról a Preszpa-tó határolja.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Baba-hegység különleges élővilágának védelmére hozták létre a Peliszter Nemzeti Parkot.[5] Flórájának különlegessége az őshonos balkáni selyemfenyő (Pinus peuce), amely a Balkán-félszigeten már csak néhány hegyvidéki területen fordul elő szórványosan. A környék állatvilágának jelentősebb fajai: a barna medve, az európai őz, szürke farkas, zerge, a szarvasok és vaddisznók, különféle sasfajok, a fogoly, a csóka, valamint az endemikus macedón pelagóniai pisztráng. Egy 2002-ben megjelent átfogó cikkben Melovski és Godes beszámolt arról, hogy Macedóniában három nagy húsevő állatfaj található meg a Baba-hegységben és környékén, a barna medve, a farkas és a hiúz.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Europe Ultra-Prominences: peaklist.org". peaklist.org. Hozzáférés: 2021. május 18.
- ↑ "Europe Ultra-Prominences: peaklist.org". peaklist.org. Hozzáférés: 2024. június 4.
- ↑ "Pelister - Peakbagger.com". www.peakbagger.com. Hozzáférés: 2021. május 18.
- ↑ Utazónapló. "Bitola és a Pelister Nemzeti Park". Utazónapló. Hozzáférés: 2021. május 18.
- ↑ "https://park-pelister.com/en/" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 18.
{{cite web}}: External link in|title= - ↑ Melovski, Ljupcho. Large Carnivores in the “Republic of Macedonia” (Recognised by Greece as: “The Former Yugoslav Republic of Macedonia”) (PDF). 2023. március 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
{{cite book}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó); More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Baba (North Macedonia) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
