Babérhanga
Babérhanga | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pieris ‘Forest Flame’
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Babérhanga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Babérhanga témájú kategóriát. |
A babérhanga (Pieris) a hangafélék (erikafélék) családjába tartozó, 7 fajt magában foglaló növénynemzetség. A fajok É-Amerika keleti részeiről, Kelet-Ázsia hegyvidékeiről és a Himalájából származnak. Mérgező növények.
Tulajdonságaik
[szerkesztés]Örökzöld cserjék, liánok vagy kis fák. Leveleik kihajtáskor vörösesen fénylők, később zöldek, bőrszerűek; szélük fűrészes, csipkés vagy egyszerű. Virágaik kora tavasszal vagy tél végén nyílnak, de a virágbimbók egész télen díszítik a növényt, mert már ősszel kifejlődnek. A virágok az áfonya virágaira emlékeztető apró, csengettyű alakúak.
Felhasználás
[szerkesztés]Kerti dísznövényként a virágos vagy virginiai babérhanga (P. floribunda) és a japán babérhanga (P. japonica) ismertebbek. Utóbbinak több fajtája van kereskedelmi forgalomban: 'Debutante', 'Mountain Fire', 'Purity'.
Savanyú vagy semleges, üde talajt igényelnek. Ajánlott félárnyékba vagy napos helyre ültetni, és a kiszáradás ellen takarni a talajt a növény körül. A fagy károsíthatja.
Fajok
[szerkesztés]- Pieris cubensis (Grisebach) Small. Kuba.
- Pieris floribunda (Pursh ex Simms) Benth. & Hook. – virginiai vagy virágos babérhanga Amerikai Egyesült Államok délkeleti része.
- Pieris formosa (Wallich) D.Don – himalájai babérhanga Himalája, DK-Kína.
- Pieris japonica (Thunb.) D.Don ex G.Don – japán babérhanga K-Kína, Japán, Tajvan.
- Pieris nana (Maxim.) Makino (syn. Arcterica nana). Japán, K-Szibéria.
- Pieris phillyreifolia (Hook.) DC. – É-Amerika.
- Pieris swinhoei Hemsley – DK Kína.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pieris (plant) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 409–411. o. ISBN 978-963-08-4345-4
- Pieris. Flora of China. (Hozzáférés: 2015. november 18.)
- Nico Vermeulen: Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó. 2005. 206–208. o. ISBN 963 9546 50 X
- Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 40., 456. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]