Baska (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baška (Slovensko) szócikkből átirányítva)
Baska (Baška)
Baska - Szent István király templom.
Baska - Szent István király templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
PolgármesterJán Serbin
Irányítószám040 16 (pošta Košice 16)
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség713 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület4,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″
Baska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baska (szlovákul: Baška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 5 km-re, nyugatra található.

Története[szerkesztés]

1322-ben „Bosk”, 1326-ban „Bozky” néven említik. A 15.16. századbanBasko”, 1773-tól „Baska” alakban szerepel. A falut valószínűleg a 13. században alapították. Első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. A 15. században öt portát számláltak a faluban. 1447-ben Kassa városának faluja lett. A 16. században már szlovák többségű falu volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára. Egyike a legkellemesebb nyári utaknak. A magas hegyoldalak erdősége, a buja rét végtelennek látszó friss zöld szalagja, a zúgó folyócska, a zakatoló hámorok folyton foglalkoztatják szemünket, lelkünket.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 240, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 289 lakosából 285 szlovák volt.

2011-ben 437 lakosából 409 szlovák volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 2.)

További információk[szerkesztés]