BM Központi Kórház és Intézményei
| BM Központi Kórház és Intézményei | |
| (épületkomplexum) | |
 | |
| A volt kórház egyik épülete 2022 júniusában | |
| Település | Budapest VII. kerülete |
| Cím | 1071 Budapest, Városligeti fasor 9-13. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1887 és 1981 között |
| Lebontás éve | 2021 (1945 után épült épületek) |
| Tervező | Quittner Zsigmond, Fischer József és más építészek |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kórház |
| Elhelyezkedése | |
 BM Központi Kórház és Intézményei
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 04′ 30″ | |
 | |
| BM Központi Kórház és Intézményei weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BM Központi Kórház és Intézményei témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A budapesti Korvin Ottó Kórház vagy BM Központi Kórház és Intézményei 1949 és 2007 között, Városligeti fasor 9-13. központban működő kórház volt. Az 1989-ben még a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosító intézmény a rendszerváltás után közkórházként működött. Fénykorában a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi és Fogorvos-tudományi karának oktató kórháza volt, mely részt vesz az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, szakorvosok, valamint a nővérek, asszisztensek oktatásában, képzésében és továbbképzésében is.
Története[szerkesztés]
A Korvin Ottóról elnevezett kórházat a Quittner Zsigmond által 1887-ben épített régi Fasor Szanatóriumból alakították ki. 80 ággyal kezdte meg működését 1949-ben. 1951-re belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas intézménnyé fejlesztették.
A bővülés következő lépéseként összevonták a kórház mellett fekvő Honvéd Rendelőintézettel (amelyben a Mosonyi utcából átköltözött, 1954-ben létrehozott BM Központi Rendelőintézet kapott helyet). Az 1969-es egyesítéssel létrejött létesítmény neve BM Korvin Ottó Kórház és Szakorvosi Rendelőintézet lett. 1984-től a BM Központi Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézete nevét viselte.
Még 1968-ban nyílt meg a „C” épület, az új hatemeletes kórházi hotelszárny, ahová az intenzív ellátást is nyújtó Kardiológiai Osztály került. Itt került elhelyezésre a sebészet, a központi laboratórium, a röntgen, az Izotóp Osztály, az ultrahang és az újonnan létesült Urológiai Osztály is. 1981-ben nyitották meg a „D” épületet, amiben az új, korszerű intenzív részleg és légkondicionált műtőblokk mellett új helyet kapott a Patológiai Osztály, a központi sterilizáló és központi laboratórium, valamint az Érsebészeti Osztály is. 1991-ben ebben az épületben nyílt meg a CT, s ezzel kialakult az intézmény központi részének végleges formája.
A kórházhoz tartozott még az 1954-ben elkészült BM Szamuely Tibor TBC Gyógyintézet, későbbi nevén a Budakeszi úti Részleg. A TBC gyógyításának eredményességében történt változás miatt már nem volt indokolt külön intézményben gyógyítani, így megváltoztatták profilját: általános belgyógyászati és egy rehabilitációs profilú belgyógyászat, Mentálhigiénés Osztály és Reumatológiai Osztály, egészségügyi alkalmasságot vizsgáló osztály és az ezekhez diagnosztikus hátteret biztosító laboratórium és röntgen működött itt, integrálva a központi intézményhez.
1980 óta a kórház szervezeti keretébe tartozott a BM Hévízi Gyógyintézet is, melyben a járóképes reuma- és mozgásszervi betegek szanatóriumi ellátása és komplex gyógykezelése folyt. 1984-ben kialakították urológiai lézer-műtőt, majd 1985-ben a Sebészeti Osztály részeként az 1985 májusában később önálló osztállyá vált érsebészeti részleget. A felújított röntgen-osztályon angiográfiás vizsgálatok végzésére alkalmas részleg is helyet kapott.
Felszámolása[szerkesztés]
1995-ben 85 ággyal csökkentették a kórházi ágyak számát. 1997. január 1-jén újabb 143 ágyat vettek el a kórháztól, így 788 ágyról 560-ra csökkent az ágyszám. Bezárása előtt 593 ággyal működött az intézmény.
2007 nyarán az egészségügyi szakszervezetek és a dolgozók tiltakozása ellenére[1] megszűnt a Városligeti fasorban a gyógyító tevékenység: az Állami Egészségügyi Központ létrehozásával összevonták a Belügyminisztérium Korvin Ottó Kórházát, a MÁV-, a Szabolcs utcai, valamint a Honvéd Kórházat.
2007 után az épületek üresen álltak egy évtizeden keresztül. Csak 2017-ben született döntés a hasznosításukra: az épületekbe eszerint „a Magyar Művészeti Akadémia által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum költözik be, amely a kormány akkori határozata értelmében Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtá bővült.” A komplexum 1945 után épült épületeit 2021-ben elbontották.[2]
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Halál előtti állapotban” a BM-kórház: csaknem ezren kerülhetnek az utcára. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210320_mar_bontjak_a_volt_bm_korhaz_epuleteit_a_bajza_utcaban
További információk[szerkesztés]
- Kiemelt beruházásként újul meg egy rég elhagyatott pesti kórház 24.hu, 2020. június 9.