BIOS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A BIOS az angol Basic Input Output System rövidítése, ami magyarul alapvető bemeneti–kimeneti rendszert jelent, és a számítógép szoftveres és hardveres része közötti interfész megvalósítására szolgál. Fizikailag az alaplapon lévő BIOS, az egyes bővítőkártyákon található BIOS és ezek eszközmeghajtói alkotják a számítógép BIOS-át. Ezek közül az alaplap BIOS-a a BIOS legfontosabb része, mert ez tartalmazza az alapvető konfigurációs beállításokat és hajtja végre a diagnosztikai ellenőrzéseket.

A BIOS-t egy az alaplapon elhelyezkedő integrált áramkör tartalmazza (a régebbi típusokban ROM-ba égetve, később EEPROM, manapság Flash RAM-ban). A BIOS chipjének a kapacitását megabitekben (Mb) mérjük, egy chip általában 1-4 Mb memóriát tartalmaz. Két része van: fix rész, variábilis rész.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk a számítógép helyes működését, a BIOS-nak ismernie kell a gép paramétereit, valamint a jelenlegi konfigurációt. Ez az információ egyrészt magába a BIOS-ba van bekódolva (pl. ACPI információk, IRQ routing), másrészt a CMOS RAM (Complementary Metal Oxide Semiconductor RAM) tárolja. Ez egy speciális memória, melynek elektromos táplálását akkumulátor vagy elem segítségével oldják meg. Ez is az alaplapon található. Ennek a rendszernek köszönhető, hogy a CMOS adatai a gép kikapcsolása után sem tűnnek el.

A BIOS feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BIOS az indítási folyamat során ellenőrzi a hardvert és a különféle perifériákat (POST), és ha hibát észlel, azt valamilyen módon jelzi is a felhasználó felé. Mivel a rendszerindítás során van olyan fázis, amikor a képernyő nem aktív, ezért a hibák jelzése eleinte hangokkal történt (a PC beépített hangszórójának segítségével), rövid és hosszú hangjelzések kombinációjával.[1] Ezek a jelzések nem egységesek, a gyártótól függenek, így ezek értelmezése az alaplap kézikönyvében közölt leírások alapján javasolt. Egyes gépeken a hibákat diagnosztikai LED-ekkel jelzik.[2] Az újabb alaplapokon ezt a rendszert kijelzők alkalmazása váltotta fel: az alaplapra nyolcszegmenses LED-es kijelzőt szerelnek, ami kiírja a hibák kódját számok formájában.[3]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BIOS[4] fogalma Gary Kildall találmánya[5] és elsőként a CP/M operációs rendszerben jelent meg 1975-ben,[6][7][8][9] amely a CP/M gépspecifikus részét írja le, a boot folyamat alatt töltődik be és közvetlenül a számítógép hardverével áll kapcsolatban, ahhoz interfész-funkciókat biztosítva.[7] A CP/M gépek általában csak egy a ROM-ba helyezett egyszerű boot loader-rel rendelkeztek.

Amikor az IBM megalkotta a PC-t, akkor a firmware szerepet a BIOS nevű program kapta, ám a jól megalkotott firmware-ekkel ellentétben manapság csak hátrányt jelent, bár ez nem csak neki köszönhető, hanem mert az x86 processzorcsalád történetéből adódóan ragaszkodnak a visszafelé való kompatibilitáshoz, ezért évtizedek óta elavult technikákat próbál újabbakkal ötvözni, nem sok sikerrel.

Az Intel a Tiano kódnevű termékével kívánja leváltani a közel 20 esztendős BIOS-t. Azonban a BIOS utódjának az UEFI (Universal Extensible Firmware Interface) tekinthető, mely már támogatja a grafikus megjelenést és a Secure Boot opciót, mely csak aláírással ellátott kódot enged betölteni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mátyás 2010 5.
  2. Dell™ Dimension™ 3100/E310 Service Manual (angol nyelven) (pdf) pp. 7/52. Dell, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015) pl. egyes Dell modellekben
  3. BIOS POST Codes (angol nyelven). Sun Microsystems, 2007. (Hozzáférés: 2015)A BIOS LED kijelző egy illusztrációja Sun Fire X2100 Server alaplapon
  4. az angol Basic Input/Output System rövidítése
  5. Swaine, Michael (1997. április 1.). „Gary Kildall and Collegial Entrepreneurship”. Dr. Dobb's Journal. Hozzáférés ideje: 2006. november 20.  
  6. Kildall, Gary A. (June 1975), CP/M 1.1 or 1.2 BIOS and BDOS for Lawrence Livermore Laboratories
  7. ^ a b Kildall, Gary A.: The History of CP/M, THE EVOLUTION OF AN INDUSTRY: ONE PERSON'S VIEWPOINT pp. 6–7. Dr. Dobb's Journal of Computer Calisthenics & Orthodontia, 1980. január 1. (Hozzáférés: 2013. június 3.)
  8. Killian, A. Joseph "Joe": Gary Kildall's CP/M: Some early CP/M history - 1976-1977. Thomas "Todd" Fischer, IMSAI, 2001. (Hozzáférés: 2013. június 3.)
  9. Oral History of Joseph Killian, Interviewed by: Bob Fraley, Edited by: Dag Spicer, Recorded: January 26, 2007, Mountain View, California, CHM Reference number: X3879.2007,. Computer History Museum, 2007. január 26. (Hozzáférés: 2013. június 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]