BH–33

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avia BH–33
Avia BH-33.jpg

Funkció vadászrepülőgép
Gyártó Avia, PWS
Tervező Pavel Beneš és Miroslav Hajna
Gyártási darabszám 235 db
Fő üzemeltetők Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1927. október 21.
Méretek
Hossz 7,04 m
Fesztáv 8,9 m
Magasság 2,79 m
Szárnyfelület 21,86 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 924 kg
Üzemanyag 198 kg
Max. felszállótömeg 1324 kg
Hajtómű
Hajtómű Gnome-Rhone Jupiter IV
Teljesítmény 309 kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 242 km/h
Hatótávolság 450 km
Legnagyobb repülési magasság 6080 m
Emelkedőképesség 10,5 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 2 db 7,92 mm vz. 28 gépágyú
Háromnézeti rajz
Avia BH-33 drawing.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz BH–33 témájú médiaállományokat.

Az Avia BH–33 a két világháború között Csehszlovákiában gyártott kétfedeles vadászrepülőgép. Többek közt Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Lengyelországban állt hadrendben. Lengyelországban a Podlasiei Repülőgépgyár (PWS) licenc alapján PWS–A jelzéssel gyártotta.

Története[szerkesztés]

Az Avia BH–21 leváltására szánt repülőgép terveit 1927-ben készítette el az Avia repülőgépgyárban Pavel Beneš és Miroslav Hajna. Az 1927 végére megépítették az Avia BH–33 típusjelzést kapott (BH – Beneš, Hajna) repülőgép prototípusát. A berepülés során gép megfelelően gyors volt és jó repülőtulajdonságokat mutatott, így sorozatgyártását már 1928-ban elkezdték.

A gép iránt a lengyel légierő is érdeklődött, ezért Lengyelország 1928-ban két példányt vásárolt, majd a licencgyártás mellett döntöttek. Lengyelországban a Biała Podlasiában működő Podlasiei Repülőgépgyár végezte a sorozatgyártást 1929–1930 között. A PWS–A jelzéssel gyártott gépből a PWS 50 darabot épített.

A típusból összesen 235 darab készült, ebből Lengyelországban 50, Jugoszláviában 42 darabot gyártottak, a maradék Csehszlovákiában készült.

A gép az 1930-as években a csehszlovák légierő alaptípusának számított. Csehszlovákia német megszállása után a gépek egy része az önállóvá vált Szlovákia légierejéhez került, a német megszállás alatti részen maradt gépek német kézbe kerültek, ezek egy részét gyakorló repülőgépként használták.

Lengyelországban 1929–1930-ban gyártották, majd 1930-ban rendszeresítették a vadász századoknál, de már 1935-ben kivonták a szolgálatból. A vadász századoktól már korábban, 1933-ban kivonták, ezt követően kiképző és gyakorló gépként használták. A kiképző egységeknél azonban még 1939-ig műrepülésre használták. Ilyen gépekkel repült a lengyel légierő első bemutató csoportja, a háromtagú Trójka Bajana is.

Típusváltozatok[szerkesztés]

BH–33 / PWS–A
BH–33L
Škoda L motorral szerelt változat, melyet a Csehszlovák légierő használt. 82 db-ot építettek belőle.
BH–33E / BH–33SHS
BH–33H / BH–133
BMW motorral szerelt kísérleti változat. 1 db-ot építettek belőle.

Megrendelő és alkalmazó országok[szerkesztés]

Csehszlovák Légierő Csehszlovák Légierő

  • 82 db BH–33L Škoda L motorral szerelt típus.

Belga Légierő Belga Légierő

  • 3 db BH–33-at (1001.,1003. és 1006. gy.sz.) vásároltak kipróbálási céllal, majd egy repülőiskolához kerültek a gépek Wewelgembe.
  • 1 db BH–33E (1014. gy.sz.) bemutató gépet vásároltak, majd a hadrendből kivonás után eladták Spanyolországnak.

Görög Légierő Görög Légierő

  • 5 db jugoszláv gyártású BH–33SHS-t bocsájtott a görögök rendelkezésére a Jugoszláv királyság 1935 márciusában.

Japán Császári Haditengerészet Japán Császári Haditengerészet 1 db BH–33 (1020. gy.sz.) melyet a Kínai légierő számára bemutató céllal tároltak Mukden repterén. A reptér elfoglalásakor 1939. Szeptember 19.-én Japán hadizsákmánynak tekintette a gépet. Több alkalommal is bevetették.

Jugoszláv Királyi Légierő Jugoszláv Királyi Légierő

Lengyel Légierő Lengyel Légierő

Spanyol Légierő Spanyol Légierő

  • 1 db BH–33E, amit Belgiumtól vásároltak.

Szovjet Légierő Szovjet Légierő

  • 2 db BH–33-at vásároltak. (1004. és 1005 gy.sz.)

Műszaki jellemzői[szerkesztés]

Az Avia BH–33 kétfedelű, egyszemélyes, vegyes építésű vadászrepülőgép. A törzs fából készült. Elől helyezték el a csillagmotort, mögötte az üzemanyagtartályt, e mögött kapott helyet a nyitott pilótafülke. A pilótát előről szélvédő védte.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Avia BH-33
  • Avia BH-33
  • Vraný, Jiří. AVIA BH-33 - Fighter in Czechoslovakia Poland Belgium Yugoslavia Greece Spain Japan and China. JAKAB Publishing s.r.o (2006). ISBN 809036373-3