MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(BHÉV Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. szócikkből átirányítva)
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Hivatalos névMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Típus
  • közlekedési társaság
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
Alapítva2016. november 7.
Székhely1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.
VezetőkNagy Gábor
AlapítóBudapest Fővárosi Közgyűlés
IparágVárosi, elővárosi szárazföldi személyszállítás
TulajdonosMÁV Zrt.
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Alkalmazottak számakb. 1200
AnyavállalataMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Magyar cégjegyzékszám01-10-049023
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (Magyarország)
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 48″, k. h. 19° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 48″, k. h. 19° 06′ 07″
A MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (röviden MÁV-HÉV Zrt.) a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vasúti személyszállítással foglalkozó leányvállalata. A cég (korábbi nevén: BHÉV Zrt.) 2016. november 1-jétől üzemelteti a budapesti helyiérdekű vasút vonalait. Vállalati átalakulási folyamatot követően kapta végleges nevét, és hivatalosan 2017. február 23-tól lett a MÁV-csoport teljesjogú leányvállalata. [1]

Története[szerkesztés]

Bővebben: Budapest közlekedéstörténete

A BKV 1968-as megalakulásától kezdve üzemeltette a HÉV-vonalakat. A Fővárosi Közgyűlés 2016 augusztusában döntött arról, hogy a HÉV-ágazat kiválik a BKV Zrt.-ből, és 2016. november 7. napján létrejön a BHÉV Zrt.[2] A vállalat 2016. október végén az ágazat történetét bemutató kiállítással búcsúzott a Földalatti Vasúti Múzeumban.[3] A vagyonmegosztás során az új céghez kerültek a HÉV üzemeltetéséhez kapcsolódó vagyontárgyak. A társaság tulajdonjogát a főváros ezt követően átadta az államnak, és a cég a MÁV-csoport részévé vált. A cég neve 2017. február 23. napján MÁV-HÉV Zrt.-re változott.[4] Az elővárosi vasúti szolgáltatások megrendelését a Magyar Állam képviseletében az Építési és Közlekedési Minisztérium látja el.

Dátum Vezérigazgató Vállalat neve
2016. november 7. – 2017. január 30. Feldmann Márton BHÉV Zrt.
2017. február 1. – 2018. szeptember 14. Pál László BHÉV Zrt., majd 2017. február 23-tól MÁV-HÉV Zrt.
2018. szeptember 15. – 2021. november 30. Keresztes Péter MÁV-HÉV Zrt.
2021. december 1.[5] – Nagy Gábor MÁV-HÉV Zrt.

Szolgáltatás[szerkesztés]

Bővebben: Budapesti helyiérdekű vasút

Budapest 15 elővárosi vasútvonalán zajlik Magyarország személyszállítási forgalmának döntő többsége, melyek közül utasforgalom szempontjából az első három helyen a MÁV-HÉV Zrt. vasútvonalai állnak. A vállalat és jogelődjei több mint 130 éve szolgálják ki Budapest és agglomerációja utazóközönségét öt viszonylaton (H5 Szentendre, H6 Ráckeve, H7 Csepel, H8 Gödöllő, H9 Csömör), közel 100 kilométeres vonalhálózaton.

A MÁV-HÉV Zrt. mint vasútvállalat, kategóriája szerint helyiérdekű elővárosi gyorsvasút: a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) nem érvényesek rá, a vasútinál enyhébb, ugyanakkor ahhoz hasonló szabályrendszere van, szállítóképessége a metróénál kisebb, a villamosnál lényegesen nagyobb (10 000–15 000 fő/óra/irány).

A HÉV-eken csúcsidőszakban a követési idő igen sűrű (akár 5 percnél kevesebb is lehet), tanítási munkanapokon 892 vonat közlekedik, a napi utasszám 200 ezer fő körüli. A zöld vonatok évente 70-80 millió utast szállítanak.[6]

Általános adatok
H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
Vonalhossz [km] 20,9 40,1 6,7 25,6+4,3 97,6
Állomás és megállóhely szám [db] 17 26 6 24 73
Átlagos megállótávolság [km] 1,31 1,60 1,34 1,36 1,41
Legnagyobb megállótávolság [km] 3,2 3,9 2,8 4,8 –
Legkisebb megállótávolság [km] 0,5 0,6 0,5 0,5 –
Csúcsidei menettartam [perc] 40 74 14 48/23 –
Napközi menettartam [perc] 39 73 14 48/23 –
Műszaki alapadatok
H5 H6 H7 H8-H9
Vontatási feszültség [V] 1100
Engedélyezett maximális sebesség [km/h] 60
Vasúti pálya felépítménye [kg/fm] 48,5
Legkisebb vonali ívsugár [m] 200 210 125 100
Legnagyobb emelkedő [‰] 26,5 22 15 35
Nyomtávolság [mm] 1435

A MÁV-HÉV Zrt. önállóan látja el az üzemeltetési, forgalmi, forgalomirányítási, jármű- és pályafenntartási feladatokat, azaz integrált vasútvállalat. A társaság személyszállító járműállománya 98 darab villamos motorvonatból áll, ezek három típuscsaládból tevődnek össze: az MIX/A, az MX és az MX/A motorvonatok. Öt járműtelepen (Szentendre, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Ráckeve) látnak el járműfenntartási tevékenységet (karbantartás, javítás, felújítás), a műhelyi beavatkozásokat Szentendrén, Cinkotán és Dunaharasztiban végzik.

A HÉV menetrendszerűsége 99% feletti, a járműkiadás a koros járműpark ellenére közel 100%-os. Az elmúlt évek adatai alapján a menetrendszerűségi mutató az alábbiak szerint alakul:[7]

Év H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
2020 99,84% 99,72% 99,97% 99,67% 99,82%
2019 99,87% 99,76% 99,96% 99,62% 99,81%
2018 99,72% 99,48% 99,89% 99,73% 99,74%
2017 99,72% 99,48% 99,89% 99,73% 99,74%
2020. év menetrendtartási mutatói
H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
Tervezett menetek száma 90 958 42 899 89 355 74 025 297 237
Közlekedett menetek száma 88 977 40 854 88 580 72 202 290 613
Kimaradt menetek száma 1 981 2 045 775 1 823 6 624
Menetteljesítési arány 97,77% 94,99% 99,13% 97,48% 97,72%
Késett menetek száma 144 114 26 237 521
Menetrendszerűség 99,84% 99,72% 99,97% 99,67% 99,82%

A mutatószámok alapján a MÁV-HÉV Zrt. Európa egyik legpontosabb vasútvállalata.[8][9][10]

Járművek[szerkesztés]

A MÁV-HÉV Zrt. járműparkja főleg villamos motorvonatokból áll, de a figyelmes utas találkozhat néhány dízel járművel is, a HÉV nosztalgia flotta pedig igen különleges, egyedi darabokkal büszkélkedhet.

MIX/A + PXXV/A MX + PXXVII MX/A + PXXVIII/A MX/AK + PXXVIII/AK
A motorvonat elrendezése motorkocsi + pótkocsi + motorkocsi
Gyártás helye Budafok, Dunakeszi Hennigsdorf (NDK) Hennigsdorf Budapest (felújított MXA)
Kocsiszám mennyiség (motor+pót db) 14+7 32+16 148+74 2+1
Jellemző vonal, amelyen közlekedik H7 H6 minden HÉV-vonal H5
Megengedett maximális sebesség [km/h] 70 80 70 70
Maximális gyorsítás [m/s2] 0,6 0,62 0,62 0,62
Maximális lassítás (villamos ellenállásfék) [m/s2] 1,4 1,3 1,3 1,3
Legkisebb járható ívsugár [m] 60 60 60 60
A szerelvény teljes hossza [mm] 54 008 53 430 53 430 53 430
motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi
Kocsiszekrény hossza [mm] 17 537 17 274 17 810 17 810 17 810 17 810 17 810 17 810
Kocsiszekrény legnagyobb szélessége [mm] 2880 2880 2880 2880 2880 2880 2880 2880
Maximális padlómagasság [mm] 770 770 825 825 825 825 825 825
Ülőhelyek száma 51 54 56 60 47 52 57 62
Állóhelyek száma 97 94 87 95 80 90 85 93
Összes férőhely [szerelvény] 444 439 441 396
A szerelvény tömege [t] 99,5 94 91 91
Szerelvény darabszáma 7 16 74 1
Gyártás éve 1963–1966 1971 1975–1983 1983
HÉV járműflotta
HÉV járműflotta

Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 48 nagyegységet tesznek ki (az MIX/A motorvonat csak azonos sorozatú motorvonattal csatolható).

A HÉV jövője, fejlesztések[szerkesztés]

A HÉV-ágazat megújítása a Balázs Mór Terv céljait, azaz:

  • az élhető városi környezet kialakítását;
  • a biztonságos, a kiszámítható és integrált közösségi közlekedés kialakítását;
  • a térségi kapcsolatok javítását

figyelembe véve történik.

A közösségi közlekedésnek vonzó alternatívának kell lennie az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek eszközei:

  • Javuló kapcsolatok, amelyeket:
    • meglevő megállóhelyek áthelyezésével, újak létesítésével, a felesleges megállóhelyek megszüntetésével jó átszállási kapcsolatok (intermodális csomópontok, optimalizált módváltópontok, P+R parkolók) létesítésével;
    • a városi gyorsvasúti és vasúti elővárosi hálózat kiegészítésével elsősorban a Belváros jobb elérése érdekében hálózatfejlesztéssel;
    • komplex pályarekonstrukcióval, beleértve az áramellátás, hírközlés elemeinek korszerűsítését és a biztosítóberendezések teljes körű kiépítését is;
  • a jelenlegi, 43 évet meghaladó átlagéletkorú vonatok helyett, XXI. századi követelményeknek megfelelő utaskomfortú járművek beszerzésével;
  • jobb szolgáltatásokkal (rövidebb menetidő a biztonsági szint fokozásával), utastájékoztatás valós idejű információ nyújtásával, ösztönző tarifarendszerrel és tarifaközösséggel;
  • a szolgáltatók között intézményesített együttműködés kiszélesítésével, az idejét múlt jogszabályi rendelkezések megvalósításával kell elérni.

A HÉV fejlesztésének jogszabályi alapját „a budapesti elővárosi gyorsvasúti vonalak (HÉV) egységes rendszerben történő fejlesztéséről” szóló 1565/2018 (XI.10) Korm. határozat[11] teremti meg. A Határozat főbb pontjai az alábbiak:

„A Kormány egyetért a HÉV-vonalak infrastrukturális felújításának szükségességével, az alábbiak szerint:

  • a 2018 márciusában elkészült „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” című Megvalósíthatósági Tanulmány alapján, az elővárosi gyorsvasúti integrációjával megvalósuló észak-déli közlekedési tengely (Ráckeve/Csepel/Kunszentmiklós-Tass – Kálvin tér – Belváros – Kaszásdűlő –Szentendre/Esztergom) létrehozásával.
  • Első ütemben, a 2021-2027 közötti európai uniós programozási időszakban, a H6 (Ráckeve) és a H7 (Csepel) vonalak átfogó fejlesztésével a vonalak Kálvin térig való meghosszabbításával, a H5 (Szentendre) vonal Békásmegyer-Szentendre közötti szakaszának teljes átépítésével, a Batthyány tér-Békásmegyer szakasz állomásainak, utasforgalmi létesítményeinek és utastájékoztatási rendszerének korszerűsítésével.
  • Előírja a Kálvin tér – Kaszásdűlő vonalszakaszra Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítését, amely kiegészül a Békásmegyerig tartó vonalszakasz pályakapacitás-növeléséhez szükséges feltételek (különszintű csomópontok, esetleges felszín alatti vonalvezetés) meghatározásával.

Egyetért továbbá a H8 Budapest–Gödöllő és a H9 Budapest–Csömör vonalak elővárosi gyorsvasúti célú, a városfejlesztéssel is összhangban megvalósítandó átfogó fejlesztésével, azzal, hogy

a)     a vonalak elővárosi gyorsvasúti üzemmódú fejlesztése kerüljön előkészítésre,

b)     a vonalak infrastruktúrája kerüljön átalakításra a fejlődő és növekvő lakosságszámú fővárosi és agglomerációs épített környezethez illeszkedően, a területi elvágó hatást jelentősen mérséklendő, az érintett közterületek nagyvárosi minőségű fejlesztését szem előtt tartva,

c)     vasútforgalmi, településfejlesztési és településszerkezeti szempontból a vonalakon kialakított megállóhelystruktúra felülvizsgálata történjen meg,

d)     a vonalcsoport az Örs vezér terén bekötésre kerüljön az M2 metróvonal meglévő nyomvonalába, és létesüljön új átszállókapcsolata Törökőrnél a 100a vasútvonallal és Rákosfalvánál a körvasúttal,

e)     kerüljön előkészítésre a Budapest XVII. kerületi, rákoskeresztúri szárnyvonal,

f)      kezdődjön meg a H8 Cinkota–Gödöllő, valamint a H9 Cinkota–Csömör vonalszakaszok felújításának tervezése úgy, hogy az M2 metróvonal–H8/H9 vonal összekötése, illetve annak megvalósulásáig az eltérő műszaki kötöttségű gyorsvasúti üzem fenntartása is biztosított legyen.”

A kormányhatározat rendelkezik a H5, H6, H7 vonalakra új járművek beszerzésének előkészítéséről, feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásáról. A beérkezett ajánlatok ismeretében a szükséges forrás biztosításáról újabb kormányhatározat dönt. A MÁV-HÉV Zrt., a beszerzendő járműveinek műszaki specifikációját elkészítette.

A H5-H6-H7 vonalak fejlesztésének előkészítésére,[12] melynek határideje 2023. december 31., a kormány a KKBK (BFK NZrt.) – MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma számára IKOP forrásból 13,7 Mrd Ft-ot biztosít. A kormányhatározatban nevesített projekt tervezési feladatainak uniós, nyílt közbeszerzési dokumentációját a konzorcium összeállította, az ajánlati felhívás 2020. február 24-én az Unió hivatalos lapjának elektronikus felületén megjelent. Jelenleg (2020. április) a beérkezett pályázatok értékelése zajlik.

Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV vonal összekötésére, a vonali infrastruktúra kiépítésére és alkalmas járművek beszerzésére a Budapesti Közlekedési Központ beruházása keretében kerül sor. Az engedélyezési tervdokumentációt a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. a Hatóság részére benyújtotta, azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-i ülésén elhalasztotta a projekt megvalósítását. Emiatt a Tervező a Hatóságtól az engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MÁV-HÉV Zrt. - Céginfo.hu. www.ceginfo.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  2. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Hivatalos: válik a BKV és a HÉV, jegyezzük meg a BHÉV nevet (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  3. ↑ Budapest portál | "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  4. ↑ Átvette a HÉV-et a MÁV | Híradó. web.archive.org, 2017. január 18. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  5. ↑ Megerősítette a MÁV–Volán-csoport: Keresztes Péter a MÁV-Start új vezérigazgatója. hvg.hu, 2021. november 29. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  6. ↑ A HÉV és Budapest elővárosi közlekedése | mav-hev.hu. www.mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. ↑ Menetrendszerűségi mutató | mav-hev.hu. mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. ↑ Drága, késik, nem jár, ha mégis, lassú - Így is imád vonatozni a magyar (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ DB: nem olyan pontosak, mint voltak. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. ↑ Menetrendszerűség (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2015. június 11. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. ↑ Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. ↑ H5–H6/H7 vonalak összekötése – az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítése projekt | mav-hev.hu. www.mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MÁV-HÉV_Helyiérdekű_Vasút_Zrt.&oldid=26617793”