Býčí skála-barlang

	Býčí skála-barlang
	A barlang bejárata
Ország	Csehország
	Elhelyezkedése
	Býčí skála-barlang Pozíció Csehország térképén
	é. sz. 49° 18′ 27″, k. h. 16° 41′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 27″, k. h. 16° 41′ 41″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Býčí skála-barlang témájú médiaállományokat.

A Býčí skála-barlang a Morva-karszt(wd) védett övezetének középső részén fekszik, északra Brünn városától, Adamov és Křtiny között. 13 kilométeres hosszával a második leghosszabb csehországi barlang és nemzetközi szinten ismert, híres régészeti lelőhely. 1869 után Jindřich Wankel végzett itt ásatásokat. A munka folytatására a szórványként előkerült, egyedülálló bronz bikaszobrocska ösztönözte. Főként a paleolitikum, a hallstatti kultúra és a bronzkor időszakából kerültek elő leletek. Páratlan leletegyüttesnek számítanak a hallstatti koriak (vas és bronz szerszámok, ékszerek, széttört kerámia, kovácsműhely, kerékvasalások, koponyából készült korsó, emberi, állati és növényi maradványok), melyek a barlang kultikus rendeltetését támaszthatnák alá, újabban azonban egy katasztrofális eseményt (robbanást) valószínűsítenek. A hallstatti kori leletek a nyugati és keleti kört egyaránt képviselik, illetve etruszk és északi importok is előkerültek. A távolsági kereskedelem eredménye lehet a bronz bikaszobrocska (Kis-Ázsia) és bronzsisak (Görögország) is. A cserepek a horákovi kultúra kerámiaanyagából származnak. Az egész leletegyüttest a találói 1883-ban eladták Bécsbe.

Irodalom[szerkesztés]

Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie. Bratislava, 139-140.
Býčí skála-Höhle. In: Krieger und Salzherren. Ausstellungsbeiheft (1970) 99 ff.
Parzinger, H./J. Nekvasil/F.E. Barth: Die Býčí skála-Höhle. Ein hallstattzeitlicher Höhlenopferplatz in Mähren (1995).
Peter-Röcher, H.: Die Býčí skála-Höhle in Mähren – Opfer, Ahnenkult und Totenritual in der Hallstattzeit. Das Altertum 44, 1988, 3 ff.
Oliva, Martin: Das Paläolithikum aus der Býčí skála-Höhle. Pravěk NŘ 5, 1995, 25-38.