Bülent Arınç

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bülent Arınç
Törökország
miniszterelnök-helyettes
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2009. május 1.
ElődHayati Yazıcı
Törökország
Török Nagy Nemzetgyűlés
elnöke
Hivatali idő
2002. november 19. – 2007. július 22.
ElődÖmer İzgi
UtódKöksal Toptan

Született1948. május 25. (75 éves)
Törökország Bursa, Törökország
PártIgazság és Fejlődés Pártja

HázastársaMünevver Arınç
GyermekeiAhmet Mücahit Arınç
Foglalkozáspolitikus, ügyvéd
Iskolái
  • Ankarai Egyetem Jogtudományi Kar
  • Ankara Egyetem
Vallásiszlám

Bülent Arınç aláírása
Bülent Arınç aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bülent Arınç témájú médiaállományokat.

Bülent Arınç[1] (Bursa, 1948. május 25. –) konzervatív török politikus (AKP), Recep Tayyip Erdoğan kormányában államminiszter és miniszterelnök-helyettes, 2002–2007 között a Török Nagy Nemzetgyűlés (Törökország parlamentje) elnöke volt.

Életrajz[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Manisa városában végezte, majd 1970-ben az ankarai egyetemen szerzett jogi diplomát (Ba fokozat), ezt követően Manisában lett szabadúszó ügyvéd.[1]

Már az egyetemi évek alatt érdeklődött a politika iránt, és 1995-ben a Jólét Pártja (RP = Refah Partisi) színeiben a Török Nagy Nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Ezt követően sorozatban lett Manisa képviselője: 1999, 2002, 2007, 2011 (a legutóbbi évtől már Bursa városát képviseli).[1]

1998. február 15-én a török Alkotmánybíróság betiltotta a Jólét Pártját; átlépett az újonnan létrehozott Fazilet Pártba (török jelentése: erény).

A török Alkotmánybíróság 2001. június 22-én betiltotta az Erény Pártját is, ekkor R. T. Erdoğannal közösen megalapították a Igazság és Fejlődés Pártja[2] nevű politikai pártot. Ekkortájt lett tagja a török parlament külügyi bizottságának is.

2002. november 3-án újra megválasztották képviselőnek, és valamivel később, november 19-én a parlament elnökének is.[3]

2009. május 1-jén nevezték ki államminiszter-helyettes pozícióba, a TRT (Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu) felügyeletére, a második Erdoğan kabinetbe.[4]

Politikai nézetei[szerkesztés]

Ő volt az egyik kezdeményezője annak az elképzelésnek, hogy az Ayasofya Múzeumként funkcionáló Hagia Szophia bazilikát alakítsák át egy működő mecsetté (korábban ennek az ötletnek a hátterében, értelmi szerzőként, Recep Tayyip Erdoğan, akkori isztambuli polgármester állt). E kijelentésével rendkívül feldühítette a görög kormányt. A szekuláris török állam hívei ellenezték a mecsetként történő újraszentelést, ennek ellenére ez 2020 júliusában mégis megtörtént.[5] [6]

A 2013-as korrupciós botrány[szerkesztés]

2013. december 17-én kitört korrupciós botrány személyét nem érintette, hivatalában maradt.

Magánélete[szerkesztés]

Nős, 2 gyermeke van: Ayşenur, Mücahit. Harmadik fia, Mehmet Fatih 1997-ben egy közlekedési balesetben hunyt el.[1][7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Életrajz (török nyelven). [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  2. Cikk a Zaman c. napilapban (török nyelven). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  3. Cikk a Hürriyet c. napilapban (török nyelven). [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  4. Cikk a Zaman c. napilapban (angol nyelven). [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  5. Cikk a Hürriyet Daily News című napilapban (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  6. https://hvg.hu/kultura/20200710_erdogan_torokorszag_mecset_hagia_sophia
  7. Cikk a Hürriyet c. napilapban (török nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 29.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bülent Arınç című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bülent Arınç című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.