Bökény (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bökény (Krassó-Szörény megye) szócikkből átirányítva)
Bökény (Buchin)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Karánberek, Körpa, Perestyén, Sebesmező
Irányítószám 327055
SIRUTA-kód 51706
Népesség
Népesség 396 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2039 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 225 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bökény (Románia)
Bökény
Bökény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 22° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 22° 15′ 00″
Bökény egy 1700-as évekből való térképen

Bökény (románul: Buchin) település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől délre, Újkaránsebes és Körpa közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a határában folyó Bökény patakról kapta.

Története[szerkesztés]

Bökény nevét 1411-ben Beken, Bukiu néven Zsigmond király oklevele említette először, melyben meghagyta az aradi káptalannak, hogy a Macskásiak birtokainak határait kiigazítsa, és e célra királyi emberként Bekényi Pétert, Bak fiát nevezte ki (Bak de Beken). 1489-ben Bewken in comitatu de Sebes, 1525-ben Bwken, 1613-ban Buken, Felső-Bukiny, 1627-ben Bukiny, 1808-ban Bukin, (i) Pukin, 1913-ban Bökény néven írták.

1447-ben a csanádi káptalan Bizerei Miklóst a Temes vármegyei sebesi kerületben fekvő Prisztián és Bezna birtokába iktatta be, a beiktatáson mint egyik szomszéd Bekényi László (Ladislaus de Beken) is részt vett.

A falu birtokosa a 15. században a Fiáth, vagy másik nevén Örményesi család volt. 1489-ben Mátyás király Fiáth Lászlónak és testvérének Lajosnak hű szolgálatukért a Sebes vármegyében fekvő Beken, Polyana és Polyanicza falvakat már új adomány címén adományozta, és az aradi káptalan által be is iktattatta a családot; mely arra utal, hogy e falvak már előbb is birtokukban voltak. 1552-ben II Lajos király Fiáth János leányának Katalinnak adományozta apja birtokainak felét Bwken, Chyresnya, Golecz, Petrosnicza és Balvasnicza faluban.

1613-ban Báthory Gábor Vízaknán kelt levelében meghagyta a nagyváradi káptalannak, hogy az ottani levéltárban található minden, Buken, Pojan, Petrosnicza, Valisora, Golecz, Örményes, Gyúró, Fényes és Kriva Szörény megyei falvakra vonatkozó irományokat átiratban armenesi Fiáth Zsigmond, Miklós és János javára kiadják. A nevezett három birtokos még ugyanebben az évben tiltakozott az ellen, hogy Báthory Gábor fejedelem Alsó- és Felsü-Bukiny, Pojan, Szlatina és más falvakat eladományozhassa.

Bukin a katonai határőrvidék fennállásakor az oláh-bánsági határőrezredhez, és annak karánsebesi századához tartozott.

1910-ben 732 lakosából 696 román, 17 német, 4 magyar volt. Ebből 711 görögkeleti ortodox, 21 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]