Barka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bôrka szócikkből átirányítva)
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Barka (Bôrka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Felső-Gömör
Rang község
Polgármester Vojtech Ičo
Irányítószám 049 42
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 516 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 564 m
Terület 23,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barka (Szlovákia)
Barka
Barka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 20° 45′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 20° 45′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barka (szlovákul: Bôrka) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 516 lakosából 291 roma, 163 magyar és 42 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 20 km-re keletre a Csermosnya-patak völgyében fekszik. A községtől keletre húzódik a Szádelői-völgy.

Története[szerkesztés]

1409-ben "Barka" alakban említik először, Torna várának uradalmához tartozott. A község gótikus temploma 1428-ban épült. 1759-ben XIII. Kelemen pápa az itteni Kármelhegyi Boldogasszony Társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette. A falu lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, bányászattal, szénégetéssel foglalkoztak. 1828-ben 72 házában 591 lakos élt. A 19. században a községben fűrésztelep, vasércbánya és kisebb vasgyár is működött. 1873-ban pestis, 1879-ben árvíz pusztított.

Vályi András szerint "BARKA. Magyar, és elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, mély völgyben épűlt, ’s egész a’ tetőkig fákkal keríttetett körűl, földgyei nehéz mivelésűek, és kősziklásak, ez okozza, hogy néha pénzen vett kenyérrel éllyenek lakosai; leginkább gyümöltsel kereskednek, mellyet a’ körűl lévő helységekben felszedvén, a’ Szepességre visznek, és ott tserében eladják; mások pedig esztergályozásból élnek, tányérokot, tálakat, ’s másféle fa edényeket készítenek; határbéli földgye, ha jól miveltetik, búzát is terem, réttyeinek egy része kétszer kaszáltatik, eladni való módgya középszerű, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, makkja, almássa elég, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Barka, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, egy szűk völgyben, Szomolnokhoz délre 2 mfdnyire: 386 kath., 225 ref., 6 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Vasbányák és hámorok. Határa hegyes, kősziklás, s nem igen termékeny; rengeteg erdejéből sok tálat, kanalat, s más faeszközt készit; gyümölcskertjei szépek s gyümölcscsel a Szepességre élénk kereskedést folytat. F. u. gróf Keglevich. Ut. p. Rosnyó." [3]

1910-ben 464, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

2001-ben 418 lakosából 225 magyar, 135 cigány és 47 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Dorottya szobor. Lágy stílusú, gótikus. 1410–20 körül keletkezett
  • Mai kegytemploma 1759-ben barokk-klasszicista stílusban, 1896-ban megújították. Főoltára és szószéke 18. századi barokk alkotás. A templom a környék búcsújáróhelye lett a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén.
  • Református temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban, tornya 1804-ben készült el.
  • Neobarokk kastélya a 19. század végén épült egy 18. századi udvarház alapjain.
  • Ravatalozóját 2000-ben adták át.
  • Hólyuk-barlang. Az UNESCO Világörökség listájára felkerült 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként.

Gazdaság[szerkesztés]

  • A község nagymértékű foglalkoztatási gondokkal küzd. Az állástalanok száma 2001-ben elérte a 78 százalékot.
  • Állami Erdészeti Vállalat

Itt születtek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]