Bókoló fogasír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Bókoló fogasír
Cardamine-enneaphyllos-habitus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Cardamineae
Nemzetség: Cardamine
Faj: C. enneaphyllos
Tudományos név
Cardamine enneaphyllos
(L.) Crantz
Szinonimák
  • Cardamine enneaphylla
  • Dentaria enneaphyllos
  • Dentaria enneaphylla
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bókoló fogasír témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bókoló fogasír témájú médiaállományokat és Bókoló fogasír témájú kategóriát.

A bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó káposztafélék (Brassicaceae) családjának egyik faja.

Elterjedése[szerkesztés]

Szubtrópusi, és mérsékelt éghajlaton egyaránt elterjedt. Magyarországon kiváltképp a Dunántúlon nő.

Élőhelye[szerkesztés]

Évelő növény. Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a legjobban a nyirkos erdőkben bükkösökben, mély völgyekben nő.

Megjelenése[szerkesztés]

Vaskos, húsos, bütykös gyöktörzse, vízszintesen kúszik, rajta húsos pikkelylevelek nőnek.

A szárlevelek gallérszerűen állnak a száron. Levelei többszörösen összetettek (három levele hármasan), ezért régen kilenclevelű foggyökérnek is hívták. A levélkék lándzsásak, a szélük durván fogas, erezetük élre futó szárnyas.

A nevét adó, bókoló virágai (5–12 db) sárgásfehérek, négyszirmúak. Porzói ugyanolyan hosszúak, mint a párta. Termése csőrös becő.

Elsősorban vegetatívan, tarackjáról terjed. Április–májusban virágzik.

Felhasználása[szerkesztés]

Sok C-vitamint tartalmaz, ezért a tüdővész, a skorbut és a fogínysorvadás gyógyítására használták (a fogas-ír másik jelentése: a fogra ír).

Források[szerkesztés]