Bókoló fogasír
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cardamine enneaphyllos (L.) Crantz | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bókoló fogasír témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bókoló fogasír témájú médiaállományokat és Bókoló fogasír témájú kategóriát. |
A bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó káposztafélék (Brassicaceae) családjának egyik faja.
Elterjedése[szerkesztés]
Szubtrópusi és mérsékelt éghajlaton egyaránt elterjedt. Magyarországon kiváltképp a Dunántúlon nő.
Élőhelye[szerkesztés]
Évelő növény. Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a legjobban a nyirkos erdőkben bükkösökben, mély völgyekben nő. Magyarországon őshonos.
Megjelenése[szerkesztés]
Vaskos, húsos, bütykös gyöktörzse, vízszintesen kúszik, rajta húsos pikkelylevelek nőnek.
A szárlevelek gallérszerűen állnak a száron. Levelei többszörösen összetettek (három levele hármasan), ezért régen kilenclevelű foggyökérnek is hívták. A levélkék lándzsásak, a szélük durván fogas, erezetük élre futó szárnyas.
A nevét adó, bókoló virágai (5–12 db) sárgásfehérek, négyszirmúak. Porzói ugyanolyan hosszúak, mint a párta. Termése csőrös becő.
Elsősorban vegetatívan, tarackjáról terjed. Április–májusban virágzik.
Felhasználása[szerkesztés]
Sok C-vitamint tartalmaz, ezért a tüdővész, a skorbut és a fogínysorvadás gyógyítására használták (a fogas-ír másik jelentése: a fogra ír).
Források[szerkesztés]
- TERRA Alapítvány: Dentaria enneaphyllos L.
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 18.
- növénykatalógus: Bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) [halott link]
