Bíró László (szatmári püspök)
| Bíró László | |
 | |
| Született | 1806. január 6. Nagysomkút |
| Elhunyt | 1872. január 21. (66 évesen) Szatmárnémeti |
| Sírhely | Szatmárnémeti |
| Munkássága | |
| Felekezet | római katolikus egyház |
| Hivatal | Szatmár püspöke |
| Hivatali idő | 1866–1872 |
| Elődje | Haas Mihály |
| Utódja | Schlauch Lőrinc |
| Bíró László a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró László témájú médiaállományokat. | |
Dr. Bíró László (Nagysomkút, 1806. január 6. – Szatmárnémeti, 1872. január 21.) szatmári püspök, a bölcselet doktora.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bíró László falusi értelmiségi családból származott.[1] Édesapja tanító, majd gazdatiszt volt Nagysomkúton. A teológia elvégzése után bölcseletből doktorált. Szatmárnémetibe visszatérve Hám János püspök jobbkezeként, legfőbb segítőjeként dolgozott. Éppen ezért püspöki kinevezését sokan már Hám János halála után várták. A nagy („második alapítóként” tisztelt) püspököt mégsem ő, hanem dr. Haas Mihály követte a főpásztori székben (ő 1858 és 1866 között állt az egyházmegye élén).
Haas püspök halála után, 1866. szeptember 14-én nevezték ki az egyházmegye élére. Bécsben szentelik püspökké, 1867 április 11-én.
Püspöksége alatt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felépíttette a Szent József Árvaházat, a Rákóczi utcai Kiskonviktust. Hám János példáját követve egyházmegyéjében kiemelt figyelmet szentelt a szegényeknek, árváknak, öregeknek és a tanuló ifjúságnak. Szatmárnémetiben megalapította az árva lányok intézetét, és 69 diák részére ösztöndíjat alapított, az egyházmegyei papok, néptanítók, tanítónők és óvónők részére nyugdíjalapot hozott létre. Pártolta egyházmegyéjében a művészeteket.
Létrehozta a Szent Cecil Ének- és Zeneegyüttest, felépíttette az egyesület otthona, tanuló- és szórakozóhelye céljára szolgáló épületet.
Az I. vatikáni zsinaton
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ő az egyetlen szatmári püspök, aki részt vett a Világegyház egyik egyetemes zsinatán. Az első vatikáni zsinaton való felszólalásaival – a történetírás tanúsága szerint – nagy tekintélyt szerzett a magyar püspöki karnak.
1872. január 12-én halt meg, és a szatmárnémeti székesegyházban temették el. Az új püspök kinevezéséig Némethy József kanonok vezette az egyházmegyét.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Archivált másolat". 2013. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 25.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bura, László (1998). Arcképek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyéből (Muhi Sándor grafikáival) (Római Katolikus Püspökség (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája) ed.). Szatmárnémeti. 12-13. old. o.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
| Előde: Haas Mihály |
Szatmári püspök 1866–1872 |
Utóda: Schlauch Lőrinc |