Bélaváry Burchard Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bélaváry Burchard Erzsébet
Született 1897. november 9.
Székesfehérvár
Elhunyt 1987. augusztus 17. (89 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus

Burchard-Bélaváry Erzsébet (Székesfehérvár 1897. november 9.Budapest, 1987. augusztus 17.) magyar pedagógus. Nemesi előnevét – szocialista érzelmű lévén – szakmai publikációiban nem használta.

Életútja[szerkesztés]

A tanítónőképző elvégzése után Bécsben tanult, majd több évig Hollandiában tanulmányozta az ottani Montessori iskolákat. (Hollandiában volt akkor a mozgalom központja.) Montessori több könyvét fordította magyarra. Budapesten magánóvodát (1927–1944) és magániskolákat (1928–1941) működtetett Montessori módszerével. Óvodáját az árjásító zsidótörvény miatt zárta be: származási alapon nem volt hajlandó egyetlen gyereket sem elküldeni.

1945-ben a Népjóléti Minisztérium Kisdedóvási Osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1948-ban a Huba utcai pedagógiai gimnázium igazgatója lett. 1956-57-ben az Oktatási Minisztérium Szakértői Bizottságában a középfokú végzettségre épülő felsőfokú óvónőképzés koncepcióján dolgozott. 1959-től három éven át az egyik ilyen intézet, a kecskeméti óvónőképző igazgatója. Nyugdíjba vonulása (1962) után a Országos Pedagógiai Intézet külső munkatársaként részt vett az 1972-ben bevezetett Óvodai Nevelési Program kidolgozásában. A matematikai foglalkozások módszertanát fejlesztette tovább a Montessori-eszközök felhasználásával.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A Montessori-féle kisdedóvóintézet. Kisdednevelés, 1926. 167-175.;
  • Montessori-módszer és tanmenet. Pedagógiai Szeminárium, 1936. 9. 513-518.;
  • Az írás szerepe a 6-10 éves gyermek életében. A Gyermek, 1933. 29-39.;
  • Visszaemlékezésem Montessori-rendszerű magánóvodámra és magán-„népiskolámra”. Pedagógiai Szemle, 1987. 12. 1187-1207.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tomor L.: Bélaváry Burchard Erzsébet. Pedagógiai Szemle, 1987. 12. 1270.