Ugrás a tartalomhoz

Bársony István (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bársony István
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettBraun István
1882. február 2.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1956. április 2. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDajbukát Ilona
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1903)
SírhelyeFarkasréti temető (707-25. fülke)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bársony István, született Braun István (Budapest, 1882. február 2.[4] – Budapest, 1956. április 2.) magyar színész, rendező.

Családja

[szerkesztés]

Braun Mór kereskedő és Ofner Sarolta fia. 1909. február 27-én házasságot kötött Heletya Gabriella színésznővel, 1914. május 6-án váltak el. 1924. október 16-án feleségül vette Dajbukát Ilona színésznőt.

Életútja

[szerkesztés]

Érettségi után a Budapesti Tudományegyetemen filozófiai tanulmányokat végzett, majd a Színművészeti Akadémiára járt, ahol 1902. október 26-án vizsgázott a Három testőr Bátky szerepében. Diplomát nem szerzett. Ezután Janovics Jenő szerződtette és Hódmezővásárhelyen lépett fel először a Nagymama Ernő szerepében.

A Király Színház megnyitása évében annak tagja volt, azután a Royal Orfeum hívta meg, majd 1918 februárjában a Modern Színpad szerződtette, azután a Medgyaszay Színház és Andrássy úti Színház tagja volt. 1927. október 27-én az Új Színház főrendezőjének hívták meg. Mint kiváló parasztszínész elsőrangú volt a zsánerében, nejével, Dajbukát Ilonával egyetemben.

1928 novemberében Németországban vendégszerepeltek, filmen is játszottak és különösen magyar paraszt-jeleneteikkel arattak nagy sikert. 1929 februárjában újra visszatértek az Andrássy úti Színház kötelékébe. Az 1930-as években az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt. 1930–31-ben az Omnia Kabaréban játszott. 1929-ben a Fővárosi Művész Színháznak volt a rendezője, 1931–33-ban pedig mint főrendező működött az Andrássy úti Színházban. 1934-ben a Bethlen téri Színházban rendezett, majd 1936–37-ben és 1938–39-ben a Belvárosi Színháznál volt.

1939 és 1945 között nem léphetett színpadra. 1945 után a Pódium Kabaréban, az Arizona Irodalmi Varietében, majd a Kamara Varietében, 1948–49-ben a Belvárosi Színházban, 1954-ben pedig a Fővárosi Kis Színpadnál dolgozott. 1956-ban szívrohamban hunyt el.

Főbb rendezései

[szerkesztés]
  • An-Sky: Dybuk
  • Zsolt B.: Erzsébetváros
  • Orbók A.: A népbiztos
  • Dickens: Copperfield Dávid
  • Kosztolányi D.–Lakatos L.: Édes Anna
  • Lengyel J.: A nagy börtön
  • Zsolt B.: Erzsébetváros
  • Bródy S.: Lyon Lea
  • Potter: Trilby

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • Bernáték kikocsiznak (1912, rövid)
  • A gazdag ember kabátja (1912) – a kabát
  • A Pál utcai fiúk (1917)
  • Hány óra, Zsuzsi? (1930)
  • Nevető Budapest (1930)
  • Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) – Weimann, Schneider barátja
  • Címzett ismeretlen (1935) – Varga bácsi, postaszolga
  • Szent Péter esernyője (1935) – parasztgazda
  • Café Moszkva (1935) – Csajkás, katona
  • Forog az idegen (1936)
  • Mámi (1937)
  • A férfi mind őrült (1937) – István, gazda
  • Mai lányok (1937) – István, gazda
  • Tokaji rapszódia (1937) – Csutorás, kocsis
  • Tiszavirág (1938, magyar-német) – halász
  • A varieté csillagai (1938, magyar-német) – Serna, állatszelídítő
  • Aranyóra (1945) – Mukics Miska, kaszinózó úr
  • Beszterce ostroma (1948) – Rebernyik, Zsolna városi altiszt
  • Forró mezők (1948)
  • Úri muri (1949)
  • Déryné (1951)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]