Bárdos B. Artúr
| Bárdos B. Artúr | |
| Született | 1923. január 3. Kolozsvár |
| Elhunyt | 2011. május 23. (88 évesen)[1] Dortmund[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Spreng Éva |
| Gyermekei | Júlia (1951) |
| Szülei | Saxone Cecília Bárdos Jenő |
| Foglalkozása | |
Bárdos B. Artúr névvariáns: Bárdos B. Arthur, családi nevén Boros-Bárdos Arthur (Kolozsvár, 1923. január 3. – Dortmund, Németország, 2011. május 13.[2]) magyar újságíró, költő, novellista.
Élete
[szerkesztés]Bárdos Jenő és Saxone Cecília (1897–1944) gyermekeként született.
Középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Izraelita Koedukációs Gimnáziumban végezte (–1943). Első versei Budapesten jelentek meg 1943-ban. 1944-ben munkaszolgálatos volt. 1944–1945-ben a Bergen-belseni koncentrációs táborba deportálták. 1945. április 13-án az amerikaiak szabadították fel.[3] Édesanyját 1944 októberében Auschwitzban gyilkolták meg.
Előbb az Egység (1946–1948), majd az Utunk (1948–1958) című lapokat szerkesztette. 1950-ben szerepeltek versei a Bukarestben megjelent Ötven vers című antológiában.
Az 1950-es években hamis vádak alapján feleségével együtt börtönbe zárták. 1959-ben letartóztatták, és 12 évi börtönre ítélték.
1966-ban Bécsbe emigrált, ahol a Kurir című napilapnál dolgozott és magyar emigráns lapokban (Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Bécsi Napló), illetve osztrák és francia sajtóorgánumokban publikált. 1986-ban nyugdíjba vonult és a lányához költözött Dortmundba.
Az 1980-as évek végén egyre sűrűbben publikált romániai és magyarországi lapokban.
Magánélete
[szerkesztés]1946-ban feleségül vette Spreng Évát. Egy lányuk született; Júlia (1951).
Kötetei
[szerkesztés]- Ötven vers; többekkel; Az RNK Írószövetségének Irodalmi és Művészeti Kiadója, Bukarest, 1950
- Virrasztó szerelem. Versek; Az RNK Írószövetségének Irodalmi és Művészeti Kiadója, Bukarest, 1955
- Csöndes leszámolás; Dél-Kelet, Békéscsaba, 1989
- Száműzött esztendők. Részletek egy készülő verses regényből; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1990
- Határok határán. Versek, 1985-1995; vál., szerk. Lator László; Tevan, Békéscsaba, 1996
- Az el nem hangzott párbeszéd; vál., szerk. Lator László; Tevan, Békéscsaba, 1998
- Télikék; Móra, Budapest, 2001
- Stúdió Kávéház. Beszélgetések a szellemi Erdélyről; többekkel, szerk. Merle Mária; Pont, Budapest, 2010
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 139–140. o. ISBN 963-05-6805-5
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, 1992. Online elérhetőség
.svg){kind=small}
