Bárca (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárca (Barca)
Barcai tó
Barcai tó
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassai IV.
Turisztikai régió Kassa-Abaúj
Rang Kassa városrésze
Első írásos említés 1215
Polgármester František Krištof
Irányítószám 040 17
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KE
Népesség
Teljes népesség 3445 fő (2013)[1] +/-
Népsűrűség 190,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Terület 18,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bárca (Szlovákia)
Bárca
Bárca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 21° 15′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 21° 15′ 54″
Bárca weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bárca (szlovákul Barca) Kassa településrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Kassai kerületben a Kassai IV. járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kassa központjától 4 km-re délre fekszik, a városhoz tartozik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének eredete vitatott. Az egyik magyarázat szerint a régi magyar Barca személynévből ered, amelynek előzménye a török eredetű Borz személynév (ótörök bars = tigris). A másik magyarázat szerint a szláv barica főnévből való, amely vizenyős rétet jelent.

Története[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely, határában 70-100 ezeréves ősemberi telep maradványait tárták fel. Először 1215-ben említi oklevél Barca néven. Már a 13. században három faluból (Albárca, Felbárca és Középbárca) állt. Középkori várának romjai még ma is láthatók.

Vályi András szerint "BÁRCZA. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassa Városának szomszédságában, ’s Bártzi Uraságnak kastéllyával ékes, határja termékeny, ’s külömbféle javai vagynak, azonkivül Kassához közel lévén, vagyonnyait jó áron eladhattyák, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Bárcza (Felső), tót falu, Abauj vgyében, Kassához délre 1 órányira, a pesti országutban; 730 r. kath. 48 g. kath., 25 evang., 29 ref., 97 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt a Bárczay nemzetségnek 4 kastélyja, mellyek közül egy dombon fekszik, s mindenik közt legszebb, legnagyobb, s hozzá egy nem régen ültetett angolkert is járul. Továbbá van itt vendégfogadó, fördőintézet, több korcsma, számos mesterember. F. u. a Bárczay nemzetség." [3]

A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Ma tipikus családiházas beépítésű település, melynek mezőgazdasági középiskolája, kereskedelmi főiskolája, tanárképzője és általános iskolája van.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 933 lakosából 631 szlovák és 208 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1098 lakosából 738 szlovák és 327 magyar anyanyelvű volt.

1900-ben 1260 lakosából 982 szlovák és 237 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1330 lakosából 703 szlovák és 609 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1359 lakosából 1206 csehszlovák és 82 magyar volt.

1930-ban 1673 lakosából 1475 csehszlovák és 50 magyar volt.

1941-ben 1856 lakosából 200 szlovák és 1644 magyar volt.

2001-ben 3054 lakosából 2899 szlovák és 56 magyar volt.

2011-ben 3361 lakosából 3167 szlovák és 37 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban a Bárczay családnak három kastélya van.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült.
  • Református templom.
  • Repülőgép Múzeum a repülőtér közelében. A helyi aeroklub 11 hektáros szabadtéri múzeumában megközelítőleg húsz légi jármű található.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]