Bálint Nagy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bálint Nagy István
Bálint Nagy István
Bálint Nagy István
Születési név Bálint Nagy István
Született 1893. január 1.
Makó
Elhunyt 1931. december 2. (38 évesen)
Makó
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Foglalkozása fül-orr-gégész, orvostörténész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Nagy István témájú médiaállományokat.

Bálint Nagy István (Makó, 1893. január 1.Makó, 1931. december 2.) magyar fül-orr-gégeorvos, orvostörténész, a szegedi egyetem magántanára.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Makón született 1893. január 1-jén. Édesapja hétgyermekes, református vallású szabómester volt. 1912-ben érettségizett a Makói József Attila Gimnáziumban Gebe Mihály osztályában. A budapesti egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. Az első világháború alatt a 46. gyalogezred egészségügyi katonájaként szolgált, majd a szegedi hadikórházban dolgozott. Ezután a csepeli hadikórházba került, ahol műtőorvos volt, majd Makón szigorló gyakornokként látta el a kórház betegeit. Az orvosi diploma megszerzése után a budapesti fülklinika tanársegédje volt 1920-1922 között. Doktori címét 1922-ben kapta meg. 1923-ban a makói kórház fül-, orr-, gégeosztályának főorvosa volt. 1925-től orvostörténeti kutatásokat végzett. 1928–1929 között Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1931-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést szerzett. Orvosi hivatásának lett áldozata, betegkezeléskor fertőzést szenvedett el és vérmérgezésben halt meg 1931. december 2-án Makón.

Sírja a makói Református ótemetőben található.[1]

Magánélete[szerkesztés]

Felesége, Husztik Anna volt (-1998). Egy fiuk született: Miklós (1924-?).

Művei[szerkesztés]

  • Mandulakő esete (Orvosi Hetilap, 1926)
  • Tapasztalatok a nyelőcső lúgmérgezés okozta szűkületeinek korai és kései kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1927)
  • Kolerajárványok Csanád vármegyében (1928)
  • A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól (Orvosi Hetilap, 1928)
  • Boszorkányüldözés Magyarországon (Orvosi Hetilap, 1928)
  • Tapasztalatok a mandulaműtét utáni vérzéscsillapításról (Orvosi Hetilap, 1928)
  • A szájsebzések ellátása (Gulácsy Zoltánnal, 1929)
  • Az influenza története

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. A Makói Múzeum füzetei, 83.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után (Gyula, 1929)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Budapest, 2002.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996.