Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy egy mém az internetes anonimitásról. Megalkotója Peter Steiner, akinek karikatúrája 1993. július 5-én jelent meg a The New Yorkerben.[1][2] A képen két kutya látható: az egyik egy számítógép előtt ül, a másik mellette, a földön ülve hallgatja, amit ő mond.[3] 2011-ben ez volt a leggyakrabban idézett karikatúra a The New Yorkerből, és Steiner több, mint 50 000 amerikai dollárt keresett az újranyomásokból.[1][4][5]

Története[szerkesztés]

Peter Steiner szerint a kép először nem hozott nagy népszerűséget, de később önálló életre kelt, és hasonlóan érezte magát ahhoz, aki feltalálta a szmájlit. Akkoriban Steinernek volt internetkapcsolata, de nem volt lelkes felhasználó: a karikatúrának nem tulajdonított mélyebb jelentést. Amikor népszerűvé vált, azt nyilatkozta: nem gondolta volna, hogy így lesz.[1]

Kontextus[szerkesztés]

A karikatúra az internet történetének egy fontos pillanatát jelzi. Miután kikerült a kormány mérnökeinek és tudósainak irányítása alól, az internet bekerült olyan hétköznapi témákkal foglalkozó magazinok látókörébe, mint a The New Yorker. Mitch Kapor, a Lotus Software alapítója és a korai internet aktivistája 1993-ban a Time magazinban megjelent cikkében azt írta, hogy ez a karikatúra annak a jele, hogy az érdeklődés elért egy kritikus szintet.[6]

A karikatúra az internetes anonimitást szimbolizálja: a felhasználók anonim módon küldhetnek és fogadhatnak tartalmakat. Lawrence Lessig szerint senki sem tudja, mivel az internetes protokollok nem kényszerítik a felhasználókat arra, hogy azonosítsák magukat, csak a helyi hozzáférési pontot, mint például egy egyetem, ami még mindig megőrzi azt a titkot, hogy konkrétan ki a felhasználó. Ez nem a konkrét internetes tranzakció része.[7]

Azt is mutatja, hogy hogyan szabadul fel az internetes kommunikáció a szokásos megkötések alól. Sherry Turkle szociológus szerint az lehetsz, aki akarsz; te határozhatod meg magadat. Nem kell aggódnod amiatt, hogy hogy látnak a többiek. Nem látnak téged, nem vonhatnak le következtetéseket abból, hogyan nézel ki. Nem hallják a kiejtésed, nem vonhatnak le következtetéseket. Csak szavaidat olvashatják.[8]

Morahan-Martin és Schumacher cikke (2000) szerint a kényszeres vagy problémás internethasználat foglalkozik a jelenséggel, hogy a képernyő mögül való önreprezentáció képessége hozzájárulhat ahhoz a kényszerességhez, amivel egy felhasználó felmegy az internetre.[9] A mondat értelmezhető úgy is, hogy a kibertér felszabadító hatású lehet, mivel mások nem tudnak a felhasználó koráról, rasszáról, neméről, kinézetéről vagy egészségügyi állapotáról. Mindezeket a felhasználó kreálhatja, amit senki sem tud ellenőrizni, és felhasználható akár legális, akár illegális célokra. John Gilmore, a Usenet történetének kulcsszereplője hasonló kijelentést tett 1996-ban.[10] A mondat azt is sugallja, hogy a felhasználó kiadhatja magát valami másnak, más korúnak, neműnek, rasszúnak, satöbbi mutatkozhat, mint ami.[11] Egy másik szinten, a kutya egy privilegizált helyzetű emberi csoport, az internethasználók tagjának adhatja ki magát.[11][12] Bob Mankoff, a The New Yorker karikatúraszerkesztője hasonlóan értelmezte a képet. Bári, akinek csak töredékes tudása van a html-ről, könnyedén felépíthet magának egy, a valóditól eltérő arculatot.[13]

Hatása[szerkesztés]

  • Alan David Perkins: Nobody Knows I'm a Dog színjátéka hat, az emberekkel a való életben nehézkesen kommunikáló egyénről szól, akik az Interneten az anonimitástól védve tudnak szocializálódni.[1]
  • Az Apple Cyberdog elenevezése is innen származik.[14]
  • Richard E. Smith könyve, az Authentication: From Passwords to Public Keys címlapján ez a kép szerepel.[15]
  • Kaamran Hafeez egy hasonló karikatúrát publikált a The New Yorkerben 2015 február 23-án. Ezúttal a kutyák gazdája ül a székben, és az egyik kutya azt kérdi a másiktól: Emlékszel arra, hogy az Interneten senki sem tudta, hogy ki vagy?[16]
  • Az Internetről szóló vitákban gyakran használt vicc,[17] és az internetes kultúrában ikonikus mémmé vált.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Fleishman, Glenn. „Cartoon Captures Spirit of the Internet”, 2000. december 14.. [2017. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. október 1.) 
  2. Aikat, Debashis "Deb": On the Internet, nobody knows you're a dog. University of North Carolina at Chapel Hill, 1993. (Hozzáférés: 2007. október 2.)
  3. EURSOC Two: New Privacy Concerns. EURSOC, 2007. [2009. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 26.)
  4. Fleishman, Glenn. „New Yorker Cartoons to Go on Line”, The New York Times, 1998. október 29. (Hozzáférés ideje: 2007. október 2.) 
  5. Brown's Guide to Georgia. brownsguides.com , 2011. január 1. [2014. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. (1993. december 6.) „First Nation in Cyberspace”. Time. (Hozzáférés ideje: 2009. március 21.)  
  7. Lessig, Lawrence. Code: Version 2.0. New York: Basic Books, 35. o. (2006). ISBN 0-465-03914-6 
  8. Learning Language and Culture Via Public Internet Discussion Forums (en nyelven). Springer (2009. június 12.). ISBN 9780230235823. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 
  9. Child Pornography: An Internet Crime. New York: Psychology Press, 97. o. (2003). ISBN 1-58391-244-4 
  10. Jordan, Tim. The Virtual Individual, Cyberpower: The Culture and Politics of Cyberspace and the Internet. New York: Routledge, 66. o. (1999). ISBN 0-415-17078-8 
  11. a b Trend, David. Reading Digital Culture. Malden, Massachusetts: Blackwell Publishing, 226–7. o. (2001). ISBN 0-631-22302-9 
  12. Singel, Ryan. „Fraudster Who Impersonated a Lawyer to Steal Domain Names Pleads Guilty to Wire Fraud”, Wired, 2007. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2007. október 2.) 
  13. Cavna, Michael. „‘NOBODY KNOWS YOU’RE A DOG’: As iconic Internet cartoon turns 20, creator Peter Steiner knows the joke rings as relevant as ever”, 2013. július 31. (Hozzáférés ideje: 2015. január 6.) 
  14. Ticktin, Neil (1996. február 1.). „Save Cyberdog!”. MacTech 12 (2). (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 3.)  
  15. Authentication: from passwords to public keys. Boston: Addison-Wesley (2002). ISBN 0-201-61599-1 .
  16. Vidani, Peter: The New Yorker - A cartoon by Kaamran Hafeez, from this week’s.... tumblr.com. The New Yorker, 2015. február 23.
  17. Cultural Sutures: Medicine and Media (en nyelven). Durham, N.C: Duke University Press (2004. június 12.). ISBN 0822332949. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 
  18. Cloud as a Service: Understanding the Service Innovation Ecosystem (en nyelven). Apress (2016. június 12.). ISBN 9781484201039. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az On the Internet, nobody knows you're a dog című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.