Az Internet-galaxis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Az internet-galaxis szócikkből átirányítva)

Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról Manuel Castells (szociológiaprofesszor, valamint a város és a területfejlesztés professzora a kaliforniai egyetemen) könyve. 2001-ben jelent meg az Oxford University Press kiadónál. A cím utalás Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvére, A Gutenberg-galaxisra.

Az internet-galaxis (Gondolatok az internetről, üzletről és a társadalomról)
SzerzőManuel Castells
Eredeti címThe Internet Galaxy: Reflections on the Internet, Business, and Society
Nyelvangol
Műfajesszé
Kiadás
KiadóOxford University Press
Kiadás dátuma2001
Magyar kiadóNetwork TwentyOne, Budapest
Magyar kiadás dátuma2002
ISBN0-19-925577-6 (pbk)
Sablon • Wikidata • Segítség

Áttekintés[szerkesztés]

A könyv 9 fejezetet tartalmaz. Castells az internet történetével indít, melynek fókuszában az internet evolúciójának hatása áll a társadalomra nézve. Kiemeli az internet fejlődésének 1962-től 1995-ig tartó szakaszát, az ARPANET-től a WWW-ig.

Castells úgy hiszi, hogy „Az internet erejének a legfőbb forrás felépítésének nyitottságában rejlik”.[1] Azt is megállapította, hogy az ’ Internetes Kultúra’ az alábbi négy kultúrából tevődik össze, ezek: ’a techno – meritokratikus kultúra’, a ’hacker kultúra’, a ’virtuális kommunikációs kultúra’ és a ’vállalkozói kultúra’.[2]

Ezt követően Castells az internet üzleti és gazdasági területeken betöltött létfontosságú helyzetét elemzi illetőleg a virtuális kommunikáció hatásaira hivatkozik, melynek alapja a valóságban zajló internetes kommunikáció. Ami az internet politikáját illeti, Castells rámutat arra, hogy a ’szociális mozgalmak’ és a ’politikai folyamatok’ az internetet úgy használják, mint egy új kommunikációs médiumot a ’cselekvésre’ és ’informálásra’. Van egyfajta vitás kérdés a ’Magánélet és a Szabadság között a Cybertérben’ mely összefügg az internet politikával és amelyet szintén említ a könyvben.

Az utolsó három fejezetben Castells az internetet a multimédia, a földrajz és a digitális szakadék globális perspektívájából vizsgálja. Végül a hálózati társadalom olyan kihívásairól beszél mint például az internet szabadsága.

Bevezetés: A hálózat maga az üzenet[szerkesztés]

Az előszó vagy bevezetőként használt szöveg „A hálózat maga az üzenet” címet kapta. Ez Marshall McLuhan híres szlogenjének „A médium maga az üzenet”–nek az utánzása. A médium hálózattal való helyettesítésével Castells megerősítette McLuhan üzenetét, hogy -ebben az esetben – a hálózat az ami a fontos és nem a tartalom.[3] A bevezető egyfajta felkérés arra, hogy a könyv segítségével fedezzük fel a hálózat jelentését. A hálózat szó önmagában való értelmezése félrevezető: infrastruktúra vagy társadalom?[4] Mindkét értelmezés szerepel a könyvben. Mivel Castells foglalkozását tekintve szociológus így elvárható hogy a fókuszában a hálózat mint társadalom áll.

Leckék az internet történelméből[szerkesztés]

Castells úgy használja a „libertariánus” jelzőt, hogy azokat az embereket jellemezze vele, akik részt vettek az internet létrehozásában a ’nagy tudomány’ és a ’katonai kutatás’ útján.[5] Az internet története változatos és jól dokumentált. Jelentős mértékben felhasználta John Naughton írását, A jövő rövid történetét. Végezetül Castells számára az internet egy kulturális alkotás.

Az internet kultúrája[szerkesztés]

Fontos megértenünk, hogy Castells hogyan használja és mit ért a Hálózat szó alatt. A hálózat szót ő gyakran a közösség jelentésében használja. Tehát mikor a virtuális hálózatokról beszél, akkor nem (vagy nem feltétlenül) a technológiai értelemben vett virtuális hálózatokról beszél, hanem a közösségi értelemben vett emberek hálózatáról.

Az internet politikája I: Számítógép hálózatok, Civil társadalom és az Állam[szerkesztés]

Hálózati társadalmi mozgalmak[szerkesztés]

Castells bemutatja, hogy az internetet hogyan használták az emberek mozgósítására hogy különböző például politikai, vallási vagy egyéb közösségi törekvéseket támogassanak, például:[6]

  • a Zapatista mozgalom Chiapasban, Mexikóban
  • a Falun Gong mozgalom, vezetője Li Hongzhi New Yorkban
  • a Közvetlen Akció Hálózat Seattleben.

Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben[szerkesztés]

Ez a könyv azon fejezete, melyet a 9/11-előtti világ kontextusában kell elolvasni.

A magánélet vége[szerkesztés]

Castells néhány olyan hivatalos kormányzati programot említ, mint:[7]

  • az Echelon program
  • az FBI Carnivare (húsevő) programja
  • az FBI Digitális Vihar programja

e-Linkek[szerkesztés]

A könyv egyik jelentős sajátossága, hogy minden egyes fejezet végén egy e-Link gyűjteményt tartalmaz. Minden e-Linket URL formában adta meg, melyeket néhány soros tartalom leírás követ. Például a 6. fejezet „Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben” végén az alábbi 4 e-Link kollekció van megadva:

  • cnetdownload.com
  • junkbusters.com
  • silentsurf.com
  • anonymizer.com

Ezen linkekhez a rövid megjegyzés pedig a következő: „Azon weblapok, melyek technológiai forrásokat biztosítanak a magánszféra megőrzésére.”

Egyetlen nagyobb hibája az e-Link gyűjteménynek, hogy egyikhez sem biztosította az utolsó hozzáférés időpontját.

Magyarul[szerkesztés]

  • Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról; ford. Komáromyné Várady Ágnes; Network TwentyOne, Bp., 2002 ISBN 9639333115

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Internet Galaxy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Castells 2001, p.27
  2. ↑ Castells 2001, p.37
  3. ↑ Ebben az értelemben a hálózat olyan, mint egy izzólámpa. Lásd McLuhan a ’Heritage Minute’-ben.
  4. ↑ Lásd Martin Weller véleményét a témában
  5. ↑ Castells 2001, p17
  6. ↑ Castells 2001, p138-139
  7. ↑ Castells 2001, p 176.

További információk[szerkesztés]

  1. StudyPlace wiki (date of last access: 2008-09-11)
  2. David Birch, Second Sight, The Guardian, Thursday November 4 2004; (date of last access: 2008-09-15)
  3. Heritage Minute account of enactment of the discovery of The Medium is the Message (date of last access: 2008-09-16)
  4. Martin Weller, The Network is the Message[halott link], the Open University, 2005-12-15. (date of last access: 2008-09-16)
  5. Hal Burch and Bill Cheswick. Software developers of the Internet map used as book cover illustration. Internet Mapping Project Archiválva 2012. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (date of last access: 2008-09-16)
  6. Rob Kling, Review of The Internet Galaxy, Academe Online July-August 2002. (date of last access: 2008-09-23)
  7. Naughton, John (2000), A brief history of the future, London: Phoenix, ISBN 0-7538-1093-X, OCLC 44154042 59577773
  8. IETF Request for Comments (RFC). (date of last access: 2008-09-23)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_Internet-galaxis&oldid=26349554”