Az információs jószág költségei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az információs jószágok olyan üzenettel bíró közgazdasági javak, melyek valamilyen módon kapcsolódnak az internetes kultúrához. Ezeket az javakat ún. kulturális intézmények állítják elő, melyek tevékenységükhöz erőforrásokat igényelnek.'[1] Ilyen erőforrás a tőke, az emberi munka, a vállalkozói ismeretek és az különféle működéshez szükséges információk. A felmerülő költségek többféle forrásból finanszírozhatók, de a tervezéshez szükséges ismerni azok szerkezetét. Ezen javak költségei[2] szerkezetükben jelentősen eltérnek a korábban megszokott, klasszikus közgazdasági jószágokétól. A fix költségek és változó költségek megoszlása rendkívül egyenetlen, míg előbbiek magasak, utóbbiak a nullához tartanak.

Költségek[szerkesztés]

A termelési költségek (TC) az előállított eredménnyel kapcsolatban két csoportba oszthatók: Fix költségek és Változó költségek

TC=FC+VC

Ez a felosztás az információs jószágokra is érvényes.

Fix költség[szerkesztés]

Fix költség: nagysága független az előállított termék vagy szolgáltatás mennyiségétől.

FC= pL•Lm + pK•Km

Esetünkben ez nagyon magas, hiszen az információt, az üzenetet csak egyszer kell előállítani.A felmerülő költségek nagy része, tehát az első jószág előállításakor merül fel. Az információs jószágok sajátossága, hogy a további példányok előállítása gyakorlatilag ingyenes.

Változó költségek[szerkesztés]

VC= Σ (pL•Lp + pK•Kp)

Határköltsége tart a nullához. Ezzel magyarázható, az internetes jószágok ingyenessége. Miután a sokszorosítása a terméknek, minimális többletköltséggel jár, a határköltség nagyon alacsony, tart a nullához. MC= ΔTC/ΔQ Az alacsony határköltségből következik, hogy a jószágok előállításának átlagköltsége is csökkenő tendenciát mutat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]