Az alumínium izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alumíniumnak (Al) 22 izotópja ismeretes, 21Al-től 42Al-ig, továbbá 4 ismert magizomerje is van. A természetben csak a stabil 27Al és a radioaktív 26Al izotóp (felezési ideje t1/2 = 7,2 ·105 év) fordul elő, az 27Al gyakorisága azonban 99,9% fölötti. Az 26Al-on kívül minden radioizotóp felezési ideje 7 perc alatt, a legtöbbé egy másodpercnél is rövidebb. Standard atomtömege 26,9815386(8) u. Az 26Al a kozmikus sugárzás protonjai által okozott hasadás során keletkezik a Föld légkörében levő argonból. Az alumínium izotópjait tengeri üledékek, mangángumók, jégkorszaki jég, letarolásokban található kvarc és meteoritok kormeghatározásában használják. Az 26Al és 10Be arányát a hordalékmozgás, ülepedés és üledék felhalmozódás, valamint az eltemetődési idő és erózió 105-106 éves időskálán történő szerepének tanulmányozására használják.[forrás?]

A kozmikus eredetű 26Al-ot először a Hold és a meteoritok tanulmányozásában használták fel. A meteoritdarabok a testről történő leválás után erős kozmikus sugárzásnak vannak kitéve, így űrbeli útjuk során jelentős mennyiségű 26Al keletkezik bennük. Miután lehulltak a Földre, a légkör megóvja a meteoritdarabokat a további kozmikus sugárzástól, ezért az 26Al keletkezése leáll, az izotóp bomlása pedig felhasználható a meteorit földre hullás időpontjának meghatározására. A meteoritok kutatása azt is kimutatta, hogy az 26Al viszonylag gyakori volt Naprendszerünk keletkezésének idejében. A legtöbb meteoritkutató úgy véli, hogy az 26Al bomlásakor felszabaduló hő volt felelős a kisbolygók egy részének megolvadásáért és differenciálódásáért a 4,55 milliárd évvel ezelőtti keletkezésük után.[1]

Táblázat[szerkesztés]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(k)[2][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
19Al 13 6 19,0218# <35 ns p 18Mg
20Al 13 7 20,0194# <35 ns p 19Mg
21Al 13 8 21,02804(32)# <35 ns p 20Mg 1/2+#
22Al 13 9 22,01952(10)# 59(3) ms β+ (96,7%) 22Mg (3)+
β+, 2p (2,5%) 20Ne
β+, p (0,8%) 21Na
23Al 13 10 23,007267(20) 470(30) ms β+ (92%) 23Mg 5/2+#
β+, p (8%) 22Na
23mAl ~0,35 s #79
24Al 13 11 23,9999389(30) 2,053(4) s β+ (99,95%) 24Mg 4+
β+, α (0,0349%) 20Ne
β+, p (0,0159%) 23Na
24mAl 425,8(1) keV 131,3(25) ms IT (82%) 24Al 1+
β+ (18%) 24Mg
β+, α 20Ne
25Al 13 12 24,9904281(5) 7,183(12) s β+ 25Mg 5/2+
26Al[m 3] 13 13 25,98689169(6) 7,17(24)·105 év β+ 26Mg 5+ Nyomokban[m 4]
26mAl 228,305(13) keV 6,3452(19) s β+ 26Mg 0+
27Al 13 14 26,98153863(12) Stabil 5/2+ 1,0000
28Al 13 15 27,98191031(14) 2,2414(12) perc β 28Si 3+
29Al 13 16 28,9804450(13) 6,56(6) perc β 29Si 5/2+
30Al 13 17 29,982960(15) 3,60(6) s β 30Si 3+
31Al 13 18 30,983947(22) 644(25) ms β (98,4%) 31Si (3/2,5/2)+
β, n (1,6%) 30Si
32Al 13 19 31,98812(9) 31,7(8) ms β (99,3%) 32Si 1+
β, n (0,7%) 31Si
32mAl 955,7(4) keV 200(20) ns (4+)
33Al 13 20 32,99084(8) 41,7(2) ms β (91,5%) 33Si (5/2+)#
β, n (8,5%) 32Si
34Al 13 21 33,99685(12) 56,3(5) ms β (87,5%) 34Si 4−#
β, n (12,5%) 33Si
35Al 13 22 34,99986(19) 38,6(4) ms β (74%) 35Si 5/2+#
β, n (26%) 33Si
36Al 13 23 36,00621(23) 90(40) ms β (69%) 36Si
β, n (31%) 35Si
37Al 13 24 37,01068(36) 10,7(13) ms β 37Si 3/2+
38Al 13 25 38,01723(78) 7,6(6) ms β 38Si
39Al 13 26 39,02297(158) 7,6(16) ms β 39Si 3/2+#
40Al 13 27 40,03145(75)# 10# ms [>260 ns]
41Al 13 28 41,03833(86)# 2# ms [>260 ns] 3/2+#
42Al 13 29 42,04689(97)# 1 ms
  1. Rövidítések:
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
  3. A Naprendszer korai eseményeinek és meteoritok kormeghatározására használják
  4. kozmogén

Megjegyzések[szerkesztés]

  • A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of aluminium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. R. T. Dodd. Thunderstones and Shooting Stars, 89–90. o.. ISBN 0-674-89137-6 
  2. Universal Nuclide Chart. Nucleonica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A magnézium izotópjai Az alumínium izotópjai A szilícium izotópjai
Izotópok listája