Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben
A sorozat borítódísze
A sorozat borítódísze

Első kiadásának időpontja 18861901
Nyelv magyar
Témakör az Osztrák–Magyar Monarchia országainak, tartományainak ismertetése
Részei 21 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Magyar Királyi Államnyomda
Külső hivatkozás Arcanum
Kép a műből

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben egy nagy terjedelmű történelmi–földrajzi–néprajzi jellegű, 19. századi végi magyar nyelvű kiadvány, mely az Osztrák–Magyar Monarchia bemutatását kísérelte meg.

Története[szerkesztés]

A magyar könyvkiadás egyik legnagyobb szabású és legigényesebb, illusztrált vállalkozása. A gazdagon díszített borítójú és tartalmú kiadvány 1886 és 1901 között jelent meg 21 nagyalakú kötetben, mintegy 13.000 oldal terjedelemben. (A kor gyakorlata szerint az egyes fejezetek először füzetekben jelentek meg és utólag köttették be, de "készre kötve" is lehetett kapni.) Kiadója a Magyar Királyi Államnyomda volt. (A német nyelvű változat, Die österreichisch-ungarische Monarchie in Wort und Bild 24 kötetet számlált és 1902-ig jelent meg.)[1]

"Az összesen 396 füzetben megjelent munka 21 kötetet tesz ki, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel. A szerkesztési munkálatok 1884-ben kezdődtek, a magyar kiadás első füzete 1885. december 1-jén látott napvilágot, az utolsó, 396. füzet 1901. október 1-jén."[2] A magyar kiadás terjesztését "mint bizományos, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet részvénytársaság intézte Budapesten".[3]

Az ötletgazda és kezdeményező Ferenc József császár fia, "Rezső királyfi" volt. Az első kötet címlapja szerint: "Rudolf trónörökös főherczeg Ő császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közremunkálásával". A magyarbarát trónörökös Jókai Mórt kérte föl a kiadvány magyar változatának főszerkesztőjéül (az osztrák változat főszerkesztője Joseph von Weilen udvari tanácsos lett).[4] Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák-magyar trónörökös koncepciójáról és Jókai Mór szerepéről bővebben lásd Szívós Erika tanulmányát.[5]

Utóélete[szerkesztés]

2005-ben a Faximilex kiadó a Magyarország I-II. kötetet hasonmásban adta közre. 2012-ben a Méry Ratio Kiadó reprint kiadásban az egész művet ismét megjelentette, elektronikus formában pedig az Arcanum Kft. tette közzé honlapján.

Kötetei[szerkesztés]

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
I. Bevezető kötet 1886
II. Bécs és Alsó-Ausztria 1888
III. Magyarország I. 1888
IV. Felső-Ausztria és Salzburg 1889
V. Stiria 1890
VI. Karinthia és Krajna 1891
VII. Magyarország II. 1891
VIII. Az osztrák Tengermellék és Dalmáczia 1892
IX. Magyarország III. 1893
X. Tirol és Voralberg 1893
XI. Csehország I. 1894
XII. Csehország II. 1896
XIII. Magyarország IV. 1896
XIV. Morvaország és Szilézia 1897
XV. Magyarország V. Felső-Magyarország I. 1898
XVI. Galiczia 1898
XVII. Bukovina 1899
XVIII. Magyarország VI. Felső-Magyarország II. 1900
XIX. Bosznia és Herczegovina 1901
XX. Magyarország VII. Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek 1901
XXI. Szent István koronája országai VIII. Horvát-Szlavonország 1901

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://de.wikipedia.org/wiki/Kronprinzenwerk
  2. Archivált másolat. [2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
  3. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/impresszum-2/kozremukodok-891D/
  4. a szerkesztőség összetételét és több száz közreműködőjét, művészét lásd
  5. Szívós Erika: Budapesti mesék Jókai és Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; in: Budapesti Negyed 57., 2007/3

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 358. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]