Ukrán aranykonvoj-akció

Ukrán aranykonvoj-akció
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése
Ukrán aranykonvoj-akció Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 04″, k. h. 19° 16′ 58″47.384305555556, 19.282722222222
Sablon Wikidata Segítség

Az ukrán aranykonvoj-akció az Oscsadbank szállítmányának magyarországi lefoglalása volt a Terrorelhárítási Központ munkatársai által 2026. március 5-én. Az Ukrán Állami Takarékpénztár (Oscsadbank) pénzszállító járműveit tartóztatták fel, amelyek nemzetközi bankközi tranzakció keretében Ausztriából Ukrajnába szállítottak nagy mennyiségű készpénzt (40 millió dollárt és 35 millió eurót), valamint 9 kilogrammnyi aranytömböt. A rajtaütésre az M0-s autópálya Alacska pihenőhelyénél került sor. A szállítókat őrizetbe vették, a szállított vagyont – amelynek összértéke meghaladta a 27 milliárd forintot – a NAV által folytatott eljárásban lefoglalták. Az akcióról közzétett hivatalos tájékoztatás illeszkedett a kormányzat intenzív Ukrajna-ellenes kampányába. A kormányzati híradások „ukrán aranykonvoj” megnevezéssel számoltak be az akcióról.

2026. május 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna visszakapta a lefoglalt pénzszállítmányt.

A magyar–ukrán diplomáciai viszony az akciót megelőző időszakban

Az orosz–ukrán háború kérdésében a magyar kormány közleményeiben 2025-től számos alkalommal emelte ki a háború mielőbbi befejezésének és a béke elérésének fontosságát. A későbbiekben az ukrán és a magyar kormány közötti kapcsolat rendkívül megromlott. A magyar kormány az ukrán háborús maffiáról szólt és kiemelte az ukrán korrupciós botrányokat. Ezen túlmenően Magyarország ragaszkodott az Oroszországból történő kőolaj vásárlásához, amely a Barátság kőolajvezetéken, Ukrajna területén keresztül érkezett Magyarországra. A magyar kormányt pedig számos bírálat érte a döntése miatt mind nemzetközi szinten, mind pedig ukrán részről. Az olajszállítás Oroszországból Magyarországra és Szlovákiába 2026 január 27-én leállt. Ennek oka sajtóértesülések szerint az volt, hogy ukrán területen a csővezetéket egy orosz légicsapás megrongálta. A magyar válasz erre az lett, hogy leállították a dízelolaj-szállítás Ukrajnába. A magyar kormány állítása szerint Ukrajna politikai okokból állította le a szállítását, és a műholdfelvétel alapján nem lett volna akadálya az újraindításnak. Az ukránok azonban kijelentették, hogy kívülről nem látszanak vezetékben keletkezett károk. Február 20-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró értékű európai uniós hitelcsomagot Magyarország addig blokkolja, amíg a vezetéken a kőolajszállítást nem indítják újra. Február 26-án  Gulyás Gergely miniszter kijelentette, hogy a kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs, továbbá Ukrajna tudatosan fenyegeti a magyar energiabiztonságot. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nyíltan beavatkozik a magyar belpolitikába, továbbá a kormány minden lehetséges válaszlépést mérlegel. Március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely során a kőolaj- és földgázszállítmányok is szóba kerültek, majd március 4-én Szijjártó Péter miniszter Moszkvában személyesen egyeztetett Putyinnal. Az akciót megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök éles kritikával illette az ukrán vezetést, Ukrajnával szemben további lépéseket helyezve kilátásba, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegető szavakkal üzent a hitelcsomag blokkolása miatt.

Előzmények

Az Oscsadbank egyik Ford Transit gépjárműve 2020-ban

Az orosz–ukrán háború kezdetén, 2022 február 24-én Ukrajna légtere a civil forgalom elől lezárásra került. Ebből adódóan a különböző szállításokat szárazföldön tudták megoldani. Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje elmondta, hogy a háború kitörése óta az érintett bankok között a készpénzt a megszokott útvonalon szállították, az akció napján is ez történt.

Gerhard Bösch, a PrivatBank ukrán pénzintézet egykori osztrák vezérigazgatója az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozata alapján teljesen megszokott volt, hogy Magyarországon keresztül történtek a pénzszállítások. A Raiffeisen Bank International pedig hagyományosan Kelet-Európa vezető bankjegyimportőre és -exportőre. Az ukrán Oscsadbank közlése szerint is rutinszállítások történtek, a március 5. napi is ezek közé tartozott. A szállításra az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött bankközi megállapodás alapján került sor, a szükséges dokumentumok rendben voltak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján 2026 év elejétől 2026 március elejéig több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak hasonló módon Magyarországon keresztül Ukrajnába.

Az akció

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint korábban egy feljelentés érkezett az ügyészségre, majd azt elbírálás végett továbbküldték a NAV bűnügyi hatóságához. A feljelentőről, illetve a feljelentés tartalmáról információkat nem adtak ki.

2026 március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által folytatott eljárásban a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai Magyarország területén előre megtervezett rajtaütést végeztek két páncélozott pénzszállító járművön. Az akcióra az M0-s autópálya Alacska pihenőhelyénél lévő, az M3-as irányába haladó oldalon elhelyezkedő MOL benzinkút területén került sor.

Az akció alkalmával készült videófelvétel 31 másodperces részletét a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon tették közzé. A felvételen az látható, hogy két Ford Transit páncélozott pénzszállító gépjármű halad egymás után az úton, majd a TEK fegyveres munkatársait mutatják, ezt követően pedig több személy a földön (aszfalton) fekszik, arcukkal a föld felé fordítva, a kezük hátul megbilincselve. A pénzszállító járművek fehér színűek, oldalukon zöld csík látható.  A gépjárművek az ukrán Oscsadbankhoz tartoztak. A Telex információ szerint a két páncélautóból az embereket kirángatták, majd a földre levitték őket, amelynek több szemtanúja is volt. Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint a magyar hatóság tudta, hogy a gépjárműben tartózkodó személyeknél nem volt fegyver. Farkas Örs államtitkár viszont arról számolt be, hogy a NAV azt feltételezte, hogy fegyveres kísérettel biztosították a szállítást, ezért kérték fel a TEK közreműködését. Ugyanakkor a fegyverekről a magyar hatóságnak már a Bécs felé vezetó útjuk alkalmával, - vagyis amikor az Ukrajnából Magyaország területére beléptek - is tudniuk kellett volna.

A pénzt és aranytömböket az ausztriai Raiffeisen Bankból az ukrán Oscsadbankba szállították, a címzett az ukrán állami pénzintézet volt. A két járműben összesen hét személy tartózkodott, mindannyian ukrán állampolgárok. A személyeket pénzmosás gyanúja miatt őrizetbe vették, majd előállításra kerültek, a gépjárműveket elszállították. A NAV tájékoztatása szerint a helyszínen a pénzszállítást végzők nem tudták igazolni a szállítás jogcímét, ezért kellett őket bevinni. A hét személyt kihallgatásra bilincsben és fordított símaszkban szállították be A pénzszállító járműveket a NAV a büntetóügyben nem foglalta le, azokat az akciót követő héten adták vissza.

Sándor Fegyir ukrán nagykövet március 6-án dél körül megjelent a Terrorelhárítási Központ budapesti központjánál, azonban az épületbe nem engedték be.

Lefoglalt vagyon

A gépjárművekben szállított pénzt és aranyat a hatóság lefoglalta. A vagyon az alábbiakból állt:

• 40 millió amerikai dollár készpénz (ami nagyjából 13,2 milliárd forintnyi összeg)
• 35 millió euró készpénz (ami nagyjából 13,6 milliárd forintnyi összeg)
• 9 kilogramm (9 db 1 kg-os) aranytömb (ami nagyjából fél milliárd forintnyi összeg)

A szállítás és útvonala

Az 50 ezer euró feletti összegek határon történő átvitelét a hatóságnak be kell jelenteni. Az Oscsadbank nyilatkozata szerint a szállítmányt értékkel együtt a nemzetközi szabályoknak megfelelően regisztrálták és annak megfelelően történt a szállítás Bécsből Ukrajnába, továbbá az útvonalengedély is rendben volt. A bank hangsúlyozta, hogy a pénzeszközök szállítása az ukrán törvényeknek megfelelően történt. Más források is megerősítették, hogy a pénzszállítók a rendőrségtől kapott útvonalengedély alapján közlekedtek. Azonban Orbán Viktor miniszterelnök egy március 7-én megtartott gyűlés alkalmával arra mutatott rá, hogy érthetetlen, mit kerestek az érintett járművek az M5-ös autópályán, amely köztudottan nem Ukrajna felé vezet. A Telex viszont azt közölte, hogy az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél történt a lefoglalás, amely szakasz útba esik Ausztria és Ukrajna között. A pihenőhely a közzétett felvételek alapján beazonosítható volt. A pénzszállítást végző személyek ügyvédje szintén megerősítette, hogy a TEK az M0-s egyik pihenőjénél állította meg a konvojt, továbbá a rendőrség által is ez az útvonal volt engedélyezve.

A HVG hírportálnak nyilatkozó szakértők szerint a határokon át egész Európában rendszeresen szállítanak a lefoglalthoz hasonló mennyiségű készpénzt és értéket. Záhonyban az ukrán–magyar határon is heti rendszerességgel láthatóak hasonló pénzszállítók, a hatóságok pedig tudnak a szállításokról.

Pénzmosásgyanú és az eljárásban érintett személyek

A NAV pénzmosás bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást indított.

A hét előállított ukrán állampolgárságú személy mind az ukrán állami takarékbank, az Oscsadbank alkalmazásában állt, és ukrán közlés szerint rendszeres szolgáltatásként pénz- és értékszállítást végeztek. A bank közlése szerint mind a hét személy teljes munkaidős alkalmazottjuk (bankban szerzett munkatapasztalatuk 3 és 21 év közötti), a pénzszállítással foglalkozó osztály részéről pedig egy vezető mindig jelen van a szállításoknál. A lefoglalás alkalmával az osztály helyettes igazgatója volt jelen. A Kormányzati Tájékoztatási Központ adatai szerint a transzport irányítását az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese az ukrán légierő egykori őrnagya volt, a többi személy pedig katonai tapasztalattal rendelkezett, illetve a vizsgálat szerint kapcsolatban álltak az ukrán titkosszolgálatokkal. A kihallgatásokkal kapcsolatban először nem volt egyértelmű adatközlés, ezért nem lehetett tudni, hogy pénzmosás gyanúja miatt történtek-e a terhelti minőségben történő kihallgatások, vagy sem.

Az ukránok meghatalmazott ügyvédjének későbbi nyilatkozata szerint harminc órát töltöttek bilincsben, miközben egymással nem beszélhettek, ügyvédet nem hívhattak. Az elmondása szerint gyanúsításokra nem került sor, azonban a lefoglalt pénzt nem adták vissza Ukrajnának. Az ukrán külügyminisztérium kiadott tájékoztatása alapján az állampolgáraikat 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították őket annak ellenére, hogy tanúként kerültek kihallgatásra. A személyes tárgyaikat, a telefonjaikat elvették, továbbá az egyik érintett személy még az eszméletét is elvesztette, aki rendszeresen gyógyszereket szed, ezért kórházba kellett szállítani. A közlés szerint nem érvényesült az anyanyelv használatának joga sem, mert az ukrán nyelv helyett oroszul folytatták le a kihallgatásokat, amelyek alatt ügyvéd nem volt jelen. Farkas Örs államtitkár beszámolója szerint a NAV csütörtökön értesítette az ukrán konzuli szolgálatot, de nem reagáltak.

Az elfogott ukrán személyeket március 6-án kiutasították az országból és három évre kitiltották őket a schengeni térségből. Az elfogásuk után több mint egy nappal, kora este konzuli kísérettel Záhonynál átlépték a határt.

Reakciók

Az eset hatással volt az Ukrajna és Magyarország közötti viszonyra, beleértve a Barátság kőolajvezetéken történő olajszállítás újraindítása, valamint az Európai Unió 90 milliárd euró Ukrajnának szánt hitelösszeg Magyarország általi blokkolása tárgyában.

Ukrán részről történt válaszok

• Az ukrán külügyminisztérium arra kérte állampolgárait, hogy „a magyar hatóságok önkényes intézkedései miatt tartózkodjanak a Magyarországra utazástól”. A közlésük szerint a történtek miatt nem tudták garantálni az ukrán állampolgárok biztonságát.
• Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában azt tette közzé, hogy az ukrán állampolgárokat (pénzszállítókat) túszul ejtették Magyarországon, az intézkedés oka nem ismert. Hangsúlyozta továbbá, hogy a hét ukrán állampolgár semmi törvénytelent nem csinált, ezért az EU-hoz fordult jogorvoslatért.
• A budapesti ukrán nagykövetség a Facebook oldalán azt írta, hogy az ukrán bűnüldöző szervek bűntetőeljárást indítottak túszejtés és vagyon eltulajdonítása miatt. Megjegyezték, hogy „gyakorlatilag arról van szó, hogy Magyarország túszokat ejtett és ellopta a pénzt. Ha ez az az erő, amiről ma Orbán Viktor beszélt, akkor ez egy bűnszervezet ereje. Ez állami terrorizmus és zsarolás.”
• Az Oscsadbank jogi lépéseket tett a lefoglalt banki vagyon visszaszerzésére, vagyis a járművekre és az értéktárgyakra vonatkozóan. A bank vizsgálatot tervezett indítani az alkalmazottjai kitiltása, valamint jogaik állítólagos megsértése miatt, ugyanis állításuk szerint több mint egy napig jogi segítség és konzuli támogatás nélkül voltak őrizetben.
• Az ukrán külügyminisztérium március 9-én bekérette a magyar nagykövetet. Állításuk szerint az ukrán konzuli tisztviselők hivatalos úton kérték, hogy kapcsolatba léphessenek a fogvatartotakkal, azonban engedélyt nem kaptak, továbbá a magyar hatóság megfélemlíttette ls pszichológiai nyomást gyakorolt rájuk. Ukrajna szerint az őrizetbe vételek törvénysértőek voltak, Magyarország nemzetközi jogot sértett, többek között nem tartotta be az Emberi Jogok Európai Egyezményében, vagy az 1963-ban elfogadott bécsi konzuli egyezményben foglaltakat.

A magyar kormány reakciói

• Szijjártó Péter miniszter március 7-én tartott előadásában kifejtette, hogy ha az ukránok a választások előtt energiaellátási válságot idéznek elő, az kedvezőtlen a kormánynak és ezt az ukránok tudják. Feltette a kérdést, hogy miért kellett Magyarországon „furikáztatni 900 millió dollár és 420 millió euró készpénzt, leszorítva 146 kiló arannyal”, továbbá megfogalmazódott benne a kérdés, hogy esetleg az ukrán háborús maffia pénzét mozgatták Magyarországon, vagy esetleg Magyarországon azt valaki költötte, vagy valakinek a javára szánták.
• Gulyás Gergely miniszter az alábbit közölte: "Folyik egy eljárás és kell is egy eljárást folytatni erről, akármilyen formában de tisztázni kell azt, hogy ennek a pénznek mi az eredete, mi a célja és mi a célja és mit milyen formában akartak ezzel támogatni, milyen célt szolgál ez a pénz. Ez szintem egy gyorsan lefolytatható eljárás. Senki nem a tulajdonjogot akarja korlátozni, legfeljebb az eljárás rövid időszakára, azt követően természetesen ezt a tulajdonosnak ki kell adni."
• Lázár János miniszter március 9-én már határozottabban fogalmazott. Nyilatkozata szerint nem tudták, hogy ki és miért küldte a pénzt, azonban elismerte, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független az intézkedés. Azt is közölte, hogy a lefoglalt pénz egyelőre nem kerül kiadásra Ukrajnának, az olajvezeték megnyitását viszont várta.

Az eljárás folytatása

Az akciót követő napokban „Hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről” megnevezéssel törvényjavaslat került benyújtásra, amely alapján a lefoglalt vagyon hatvan napra lefoglalt maradhatott, az ügy kivizsgálása céljából a NAV titkos információgyűjtési jogkört kapott.

Az akcióval kapcsolatos jogi elemzések alapján a művelet nem felelt meg a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) és a büntetőeljárási törvény (Be.) szabályrendszerének. A tettenérés lehetősége fogalmilag kizárható volt. A közzétett adatok alapján még annak a lehetősége is felvetődött, hogy a végrehajtott kényszerintézkedések és fogvatartások jogalap nélküliek voltak. Az akcióról a közvélemény tájékoztatásához több kormányközeli hírportál mesterséges intelligenciával manipulált képeket használtak fel, de az AI általi készítését azokon nem tüntették fel.

Az ukrán bank jogi képviselője március közepén hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett. A vagyon kormányrendelettel került lefoglalásra, azelőtt a NAV lefoglalást nem foganatosított. A hatóság a vagyont már március 5-én 15:00 órakor birtokba vette, azonban a kormányrendelet ezután készült, ami alapján történt lefoglalás. A kettő közötti időszakban a vagyon feletti hatósági rendelkezés jogalapja nem tisztázott. A kiutasító határozat megsemmisítése iránt keresetlevelet nyújtottak be a bíróságra.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2026.04.27-én feljelentések alapján nyomozást rendelt el magánszemélyt érintő jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.

A VSquare oknyomozói portál forrásai alapján az egész egy politikai indíttatású titkosszolgálati akció volt, amelynek célja a választások előtti hetekben a kormány ukrán-ellenes narratívájának alátámasztása lehetett a kampányban sokszor hangoztatott „háborús maffia” igazolására. A források szerint a magyar hírszerzés már legalább 2026 januárja óta megfigyelte a pénzszállításokat és az volt az eredeti terv, hogy fegyverek szállítása közben érik tetten őket, ami alapján már a terrorizmus gyanúja is igazolást nyert volna.

Az eljárás eredménye

A NAV megszüntette a pénz és arany lefoglalását és 2026. május 6-án a záhonyi határátkelőnél visszaadták az ukrán Oscsadbank részére.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2026. május 18-án visszavonta a pénzszállítást végző ukrán állampolgárokkal szemben elrendelt kiutasítást, valamint a 3 éves beutazási és tartózkodási tilalmat is.

A Telex.hu júniusban forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy személyesen Orbán Viktor döntött az akcióról. A hírportál azt is kiderítette, hogy a feljelentés a rajtaütés előtt napon az Alkotmányvédelmi Hivataltól érkezett, amit az Információs Hivatal adataira alapoztak.