Az Oroszországi Föderáció katonai körzetei
 |
|
Nyugati
Déli
Központi
Keleti
Északi Flotta
|
Az Oroszországi Föderáció katonai körzetei Oroszország fegyveres erőinek földrajzi-adminisztratív egységei, amelyek védelmi szempontból az országot öt részre osztják. Az öt egység: a Nyugati Katonai Körzet, a Déli Katonai Körzet, a Központi Katonai Körzet, a Keleti Katonai Körzet és az Északi Flotta. A katonai körzetek orosz elnevezése военный округ (vojennij okrug).[1][2]
Történeti áttekintés[szerkesztés]
A Szovjetunió felbomlásakor[szerkesztés]
A Szovjetunióban az ország felbomlásának idején tizenhat katonai körzet működött. Ezeket az alábbi táblázat sorolja föl; az eredeti orosz nevek a térképen való beazonosítást segítik.
| Magyar elnevezés | Orosz elnevezés | Magyar elnevezés | Orosz elnevezés |
|---|---|---|---|
| Moszkvai | Московский | Balti | Прибалтийский |
| Leningrádi | Ленинградский | Belorusz | Белорусский |
| Észak-kaukázusi | Северо-Кавказский | Kievi | Киевский |
| Volgai | Приволжский | Kárpáti | Прикарпатский |
| Uráli | Уральский | Ogyesszai | Одесский |
| Szibériai | Сибирский | Kaukázusontúli | Закавказский |
| Bajkálontúli | Забайкальский | Közép-Ázsiai | Среднеазиатский |
| Távol-keleti | Дальневосточный | Turkesztáni | Туркестанский |
Az 1990-es években[szerkesztés]
|
Moszkvai
Leningrádi
Észak-kaukázusi
Volgai
Uráli
Szibériai
Bajkálontúli
Távol-keleti
Kalinyingrádi
|
 |
Amikor a Szovjetunió 1991 végén szétesett, Oroszországról értelemszerűen levált a Balti, a Belorusz, a Kijevi, a Kárpáti, az Ogyesszai, a Kaukázuson túli, a Közép-Ázsiai és a Turkesztáni Katonai Körzet. A megmaradt körzetek alkották az önálló Oroszország katonai körzeteit. A Balti Katonai Körzet területéből egyedül a kalinyingrádi exklávé maradt Oroszország része. Itt önálló különleges kerületet – oroszul особый район (oszobij rajon) – hoztak létre.[3]
1998 júliusától[szerkesztés]
|
Moszkvai
Leningrádi
Észak-kaukázusi
Volgai
Uráli
Szibériai
Távol-keleti
Kalinyingrádi
|
 |
Borisz Jelcin elnök 1998. július 27-i 900. számú rendeletében újjászervezte a katonai körzeteket. Az új felosztás nagy vonalakban helyben hagyta a szovjet időkből fennmaradt körzetesítést, de a Bajkálontúli Katonai Körzet déli része beolvadt a Szibériai Katonai Körzetbe, az északi rész pedig a Távol-keleti Katonai Körzethez került. A Leningrádi Katonai Körzet területe is megnőtt a Volgai rovására.[4]
2001 szeptemberétől[szerkesztés]
|
Moszkvai
Leningrádi
Észak-kaukázusi
Volga-Uráli
Szibériai
Távol-keleti
Kalinyingrádi
|
 |
Vlagyimir Putyin elnök 2001. március 24-én kelt 337с számú rendeletében 2001. szeptember 1-jei hatállyal összvonta a Volgai és az Uráli Katonai Körzetet Volga-Uráli Katonai Körzetté.[5]
2008-ban átszervezték az Oroszországi Föderáció közigazgatási felosztását, és ennek nyomán szükséges volt az egyes katonai körzetekhez tartozó közigazgatási egységek új nevének átvezetése a 2001-es rendelet által módosított 1998-as rendelet szövegébe. Ezek az apró adminisztratív változások a katonai körzetek tényleges működését, határait nem érintették. A vonatkozó rendeletet Dmitrij Medvegyev adta ki.[6]
2010 szeptemberétől[szerkesztés]
|
Nyugati
Észak-kaukázusi
Volga-Uráli
Szibériai
Távol-keleti
|
 |
2010. szeptember elsején Medvegyev elnök 1144-es sorszámmal újabb rendeletet adott ki, amellyel – két lépcsőben – átszervezte és át is nevezte az Oroszországi Föderáció katonai körzeteit, számukat négyre csökkentette, és megszüntette Kalinyingrád különleges státuszát. A rendelethez két melléklet tartozik; az első az azonnal végrehajtandó változtatásokat tartalmazza, a második pedig a december elsején hatályba lépőket. Az elnök azonnali hatállyal összevonta a Leningrádi és a Moszkvai Katonai Körzetet, valamint a Kalinyingrádi Különleges Kerületet, és az új katonai-adminisztrációs egységnek a Nyugati Katonai Körzet elnevezést adta.[7]
2010 decemberétől[szerkesztés]
|
Nyugati
Déli
Központi
Keleti
|
 |
2010. december elsején életbe lépett Medvegyev elnök szeptember elsején kiadott 1144-es számú rendeletének második melléklete, amely további változtatásokat hozott az ország katonai körzetekre osztásában. A Nyugati Katonai Körzet érintetlen maradt. A szintén változatlan határok között maradt Észak-kaukázusi Katonai Körzet új neve Déli Katonai Körzet lett. A Távol-keleti Katonai Körzet szintén új nevet kapott: az új nómenklatúrához igazodva ez lett a Keleti Katonai Körzet. A katonai körzet területe bővült: hozzácsatolták a korábban a Szibériai Katonai Körzethez tartozó Burjátföldet és a Bajkálontúli határterületet. A Szibériai Katonai Körzet fennmaradó részét Központi Katonai Körzet néven összevonták a Volga-Uráli Katonai Körzettel.[7]
2014 áprilisától[szerkesztés]
|
Nyugati
Déli
Központi
Keleti
|
 |
2014 márciusában viharos változások zajlottak le a Krím-félszigeten, amely a hónap közepén orosz fennhatóság alá került.[8] Az események nyomán Putyin elnök 2014. április 2-án kelt 199-es számú rendeletében a Déli Katonai Körzethez csatolta a Krímet és Szevasztopolt, amely egy ukrán-orosz államközi megállapodás értelmében már korábban is az orosz Fekete-tengeri Flotta fő bázisa volt. Egyéb tekintetben a katonai körzetek határai és elnevezései nem változtak.[9]
2014 decemberétől[szerkesztés]
|
Nyugati
Déli
Központi
Keleti
Északi Flotta
|
|
2014 decemberében újabb változás állt be az ország katonai adminisztratív felosztásában: a Nyugati Katonai Körzetből kivált az Északi Flotta, és önálló, a négy katonai körzettel egyenrangú területi egységet alkotott Oroszország európai részének északi részén.[10]
A katonai körzetek[szerkesztés]
A Nyugati Katonai Körzet[szerkesztés]
A Nyugati Katonai Körzet az ország nyugati határa mentén fekszik, határos Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Fehéroroszországgal, Ukrajnával és a Kalinyingrádi terület révén Lengyelországgal. Területe felöleli a Karél köztársaságot, a Belgorodi, Brjanszki, Vlagyimiri, Vologdai, Voronyezsi, Ivanovói, Kalinyingrádi, Kalugai, Kosztromai, Kurszki, Leningrádi, Lipecki, Moszkvai, Nyizsnyij Novgorod-i, Novgorodi, Orjoli, Pszkovi, Rjazanyi, Szmolenszki, Tambovi, Tveri, Tulai és a Jaroszlavli területet. Ide tartozik Moszkva és Szentpétervár is.[7]
A katonai körzet parancsnoka Roman Boriszovics Berdnyikov dandártábornok.[11] A körzet főhadiszállása Szentpéterváron van.[12]
A Déli Katonai Körzet[szerkesztés]
A Déli Katonai Körzet az ország délnyugati részén terül el, határos Ukrajnával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal. Területe felöleli az Adige köztársaságot, a Dagesztáni köztársaságot, az Ingus köztársaságot, a Kabard-Balkár köztársaságot, a Kalmük köztársaságot, a Karacsáj-Cserkesz köztársaságot, az Észak-Oszét köztársaságot, a Csecsen köztársaságot, a Krasznodari és a Sztavropoli határterületet, valamint az Asztráhani, Volgográdi és Rosztovi területet.
A katonai körzet parancsnoka Alekszandr Vlagyimirovics Dvornyikov hadseregtábornok.[13] A körzet főhadiszállása Rosztov-na-Donuban van.[12]
A Központi Katonai Körzet[szerkesztés]
A központi katonai körzet az ország középső részén terül el. Kazahsztánnal, Kínával és Mongóliával határos. Területe felöleli az Altaj köztársaságot, a Baskír köztársaságot, a Marij El köztársaságot, a Mordvin köztársaságot, a Tatár köztársaságot, a Tuvai köztársaságot, az Udmurt köztársaságot, a Hakasz köztársaságot, a Csuvas köztársaságot, az Altaji, Krasznojarszki és Permi határterületeket, az Irkutszki, Kemerovói, Kirovi, Kurgani, Novoszibirszki, Omszki, Orenburgi, Penzai, Szamarai, Szaratovi, Szverdlovszki, Tomszki, Tyumenyi, Uljanovszki és a Cseljabinszki terület, valamint Hanti- és Manysiföld és Jamali Nyenyecföld.
A katonai körzet parancsnoka Alekszandr Pavlovics Lapin vezérezredes.[14] A körzet főhadiszállása Jekatyerinburgban van.[12]
A Keleti Katonai Körzet[szerkesztés]
A Keleti Katonai Körzet az ország csendes-óceáni partvidékén és Kelet-Szibériában terül el. Határos (a Bering-szoroson keresztül) az Amerikai Egyesült Államokkal, (a La Pérouse-szoroson keresztül) Japánnal, Észak-Koreával, Kínával és Mongóliával. Területe felöleli a Burját köztársaságot, a Szaha köztársaságot, a Bajkálontúli, Kamcsatkai, a Tengermelléki és a Habarovszki határterületet, az Amuri, Magadani és a Szahalini területet, a Zsidó autonóm területet és a Csukcsföldi autonóm körzetet.[7]
A katonai körzet parancsnoka Andrej Vlagyimirovics Kuzmenko altábornagy.[15] A körzet főhadiszállása Habarovszkban van.[12]
Az Északi Flotta[szerkesztés]
.jpg)
Területileg ide tartozik a Komi Köztársaság, a Nyenyec Autonóm Kerület, valamint az Arhangelszki és a Murmanszki terület.
Az Északi Flotta parancsnoka Alekszandr Alekszejevics Moiszejev altengernagy.[16] A flotta főhadiszállása Szeveromorszkban van.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Военные округа. structure.mil.ru. Минобороны России. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Минобороны предлагает узаконить статус Северного флота как отдельного военного округа. ТАСС. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Russian Military Districts. fas.org. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Указ Президента Российской Федерации от 27.07.1998 г. № 900 (orosz nyelven). Президент России. [2015. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Указ Президента Российской Федерации от 24.03.2001 г. № 337с (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Указ Президента Российской Федерации от 12.12.2008 г. № 1764 (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ a b c d Указ Президента Российской Федерации от 20.09.2010 г. № 1144 (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Указ Президента Российской Федерации от 02.04.2014 г. № 199 (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Северный флот с 1 декабря перейдет в ведение Арктического командования - командующий войсками ЗВО - Северо-Запад (orosz nyelven). www.interfax-russia.ru. Интерфакс Россия. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Institute for the Study of War (angol nyelven). Institute for the Study of War. [2022. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
- ↑ a b c d e Военные Округа. milkavkaz.com. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Дворников Александр Владимирович - Биография. structure.mil.ru. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Лапин Александр Павлович - Биография. structure.mil.ru. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Назначен новый командующий Восточным военным округом. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
- ↑ Моисеев Александр Алексеевич - Биография. structure.mil.ru. (Hozzáférés: 2020. május 15.)