Az órák (film)
| Az órák (The Hours) | |
| 2002-es brit–amerikai film | |
| Rendező | Stephen Daldry |
| Producer |
|
| Alapmű | The Hours |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | Philip Glass |
| Operatőr | Seamus McGarvey |
| Vágó | Peter Boyle |
| Jelmeztervező | Ann Roth |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Pinewood Studios |
| Játékidő | 114 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | 2002. december 15. (Egyesült Államok) 2003. március 6. (Magyarország) |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/6655/J) |
| További információk | |
Az órák (eredeti címe: The Hours) 2002-es amerikai pszichológiai történelmi film, amelyet Stephen Daldry rendezett. A forgatókönyvet David Hare készítette Michael Cunningham azonos című regénye alapján. Az alaptörténet Virginia Woolf és Mrs. Dalloway című regénye körül forog. A főbb szerepekben Nicole Kidman, Julianne Moore és Meryl Streep. 2002. december 15-én mutatták be az Egyesült Államokban, Magyarországon 2003. május 6-tól vetítették a mozikban.[1]
A produkció kritikai és kereskedelmi siker volt. Több kategóriában is BAFTA-, Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték, az 53. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az Arany Medve esélyese is volt.[1] A film elnyerte a legjobb filmdrámának való Golden Globe-díjat, és Nicole Kidman alakítása is minden fontosabb díjat megnyert.[1]
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A film három különböző generációhoz tartozó nő sorsát követi nyomon, akiknek élete Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényéhez kapcsolódik. A néző egy-egy napon át követi a főszereplőket, reggeltől estig. A film így három idősíkon játszódik: 1923-ban, 1951-ben és 2001-ben, az akkori jelenben.
Virginia Woolf 1923 reggelén arra ébred, hogy új ötlete támad egy regényhez, és elkezdi írni a Mrs. Dalloway-t. Korábbi munkásságát mindig letargia, depresszió és pszichés zavarok jellemezték. Élete férje és az orvosok által irányítottnak tűnik számára, korábban többször is idegösszeomlást kapott. Virginia bezárva érzi magát, és megpróbálja ezeket az érzéseket a Mrs. Dalloway-ben papírra vetni. Egy este a vasútállomásra menekül, hogy Londonba menjen vonattal, de a férje hazahozza. A férfi bevallja azt a félelmét, hogy felesége egy nap öngyilkos lesz, és Virginia is fél ettől. A nő mégis úgy gondolja, joga van eldönteni, hogyan él és hol. 1941-ben a nő úgy dönt, hogy a folyóba veti magát.
1951-ben Laura Brown második gyermekével várandós. Férjével, Dannel, a második világháború után házasodtak össze. Bár a felszínen tökéletes életet élnek, Laura boldogtalan a házasságában. Fiával, Richie-vel, tortát készítenek Dan számára, de a torta félresikerül. Mikor a szomszédjuk, Kitty, megkéri, hogy vigyázzanak a kutyájára, amíg kórházban őt megműtik, Laura megcsókolja őt. A nő ezután egy barátnőjéhez viszi a fiát, és egy hotelban száll meg. Begyógyszerezi magát, és a Mrs. Dalloway-t kezdi olvasni. Mikor már elalszik, hirtelen felébred, és meggondolja magát. Laura elmegy a fiáért, és szülinapi partit ünnepelnek, a nő pedig jövőjét tervezi.
2001-ben Clarissa New Yorkban dolgozik lektorként, és barátnőjével, Sallyvel él együtt. Ő is egy börtönben él, amelyet saját maga épített fel azzal, hogy ragaszkodik Richardhoz, fiatalkori szerelméhez. Richard a kapcsolatuk során bevallotta, hogy meleg, és most súlyos AIDS-beteg. Clarissa még mindig arra vár, hogy visszatérjenek a közös boldogság órái. Richard meg akarja szabadítani őt ettől a hamis reménytől, és kiugrik az ablakon. Végül Clarissa este váratlan látogatót kap. A 80 éves Laura Brown áll az ajtó előtt, akinek Richard volt a fia. Beszélgetésük során olyan betekintést ad Clarissának, amelynek köszönhetően megérti, hogy élete még sok boldog órát tartogat számára.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szerep | Színész | Magyar hangja[2] |
|---|---|---|
| Virginia Woolf | Nicole Kidman | Györgyi Anna |
| Laura Brown | Julianne Moore | Kováts Adél |
| Clarissa Vaughan | Meryl Streep | Bánsági Ildikó |
| Leonard Woolf | Stephen Dillane | Lux Ádám |
| Vanessa Bell | Miranda Richardson | Götz Anna |
| Quentin Bell | George Loftus | Heisz Krisztián |
| Julian Bell | Charley Ramm | Moser Károly |
| Angelica Bell | Sophie Wyburd | Kántor Kitty |
| Lottie Hope | Lyndsey Marshal | F. Nagy Erika |
| Nelly Boxall | Linda Bassett | Molnár Zsuzsa |
| Ralph Partridge | Christian Coulson | Szatmári Attila |
| Doktor | Michael Culkin | Szalai Imre |
| Dan Brown | John C. Reilly | Kerekes József |
| Richie | Jack Rovello | Morvay Gábor |
| Kitty | Toni Collette | Orosz Anna |
| Mrs. Latch | Margo Martindale | Némedi Mari |
| hotelportás | Colin Stinton | Presits Tamás |
| Richard Brown | Ed Harris | Rosta Sándor |
| Sally Lester | Allison Janney | Menszátor Magdolna |
| Julia Vaughan | Claire Danes | Solecki Janka |
| Louis Waters | Jeff Daniels | Csankó Zoltán |
| Barbara a virágüzletben | Eileen Atkins | Koffler Gizi |
| Clarissa szomszédja | Carmen De Lavallade | |
| Rodney | Daniel Brocklebank | |
Fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kritikai visszhang
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rotten Tomatoeson 79%-os minősítést ért el 195 értékelés alapján, a konszenzus szerint: „A film lehet, hogy lehangoló, de érzelmileg nagyon megható. Szép színészi alakítások láthatók benne.”[3] Charlotte O'Sullivan az Independenttől azt írta: „Ezt mindenképpen meg kell nézni. A mainstream eposzok rendszerint az apa-fia köteléket helyezik előtérbe... Az órákban a patriarchák alig jelennek meg, és az egyetlen fallikus fegyver, amit láthatunk, Virginia tollja.”[3] Jonathan Rosenbaum a Chicago Readertől úgy gondolta: „David Hare forgatókönyve Woolfot és művészetét egy sor feminista álláspontra és néhány cselekményelemre redukálja, anélkül, hogy utalna a stílusra vagy a formára.”[3] Peter Bradshaw a Guardiantől úgy fogalmazott: „Egy elegáns film-tríptichon – annak alkotóelemeit, a szépen megmunkált paneleket három komoly, aprólékos alakítás tölti meg.”[3]
A Metacritic 80 pontot adott a 100-ból 40 vélemény alapján.[4] Desson Thomson a Washington Posttól azt írta: „A hely és az idő ügyes összevágásával a film erőteljes miszticizmus és végzet érzetét kelti.”[4] David Denby a New Yorkertől úgy vélte: „Az órák kettős témája az emberi kötelékek sokfélesége, különösen a szerelem köteléke, valamint az, hogy a haldoklók milyen ajándékot adnak az élőknek. A csoda az, hogy ezek a komor gondolatok olyan biztosan és könnyedén illeszkednek egymáshoz, mint a táncosok egy Balanchine-balettben.”[4] Michael Sragow a Baltimore Suntól úgy gondolta: „Szalmaszálakba kell kapaszkodni, hogy a narratíva valamiféle poetikus értelmet nyerjen.”[4]
Bevétel adatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Box Office Mojo szerint a film nyereséges volt. A 25 millió dolláros költségvetésre 108,8 millió dolláros bevételt generált.[5]
Fontosabb díjak és jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Internetes Szinkronadatbázis". iszdb.hu (magyar nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- "Az órák a Rotten Tomatoeson" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- "Az órák a Metacriticen" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- "Az órák a Box Office Mojón" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Az órák a PORT.hu-n (magyarul)
- Az órák az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Az órák a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Az órák a Box Office Mojón (angolul)
